Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-75
158 À Nemzetgyűlés 75. ülése 1920, ben az érdekképviselet megalkottassék. A földmi velésügyi kormányzat szintén nagy szükségét érzi a közép- s alsófoku szerveknek, a mezőgazdasági közigazgatásban. Hiszen méltóztassék csak tekintetbe venni azt, bogy sajnos, talán nálunk Magyarországon egyedülálló eset az, bogy a kormányzat nemcsak kormányoz, hanem egyúttal adminisztrál is. S ezt különösen mondhatjuk a földmivelésügyi ministeriumról, mert ez a ministerium a kormányzati teendőkön kivül óriási adminisztratív munkát fejt ki, amelyet tulajdonképen az alsóbb szervek volnának hivatva végezni, s amely a földmivelésügyi minisztérium budget-jét és személyzeti létszámát annyira megszaporítja és úgyszólván lehetetlenné teszi igen sok üdvös intézkedés végrehajtását, mert ezt centrálisán a központból elintézni teljesen lehetetlen. Mondom, ha ez már a békeidőben is igy volt, annál inkább érezzük ennek szükségét most. Ma a parancsoló szükség követeli, hogy ezt az érdekképviseleti törvényt meghozzuk. Mert ha ezt nem fogjuk megcsinálni, akkor elmondhatjuk azt is és merem állítani, hogy Magyarország mezőgazdasága talán csődbe is jut és a földmivelésügyi kormányzat a legjobb akarat mellett sem fogja tudni a mezőgazdaság rekonstrukcióját megcsinálni. A háború romboló hatása minden téren éreztette káros következményeit. Tönkretette a kereskedelmet és az ipart, tönkretette a mezőgazdaságot is. Közgazdasági állapotaink a legsiralmasabb ak. Es ma már csodáiatoskép mindenki érzi főleg azt, hogy Magyarország egy par excellence mezőgazdasági állam és a mezőgazdaságtól várja a megváltást és egész Magyarország rekonstrukcióját, fejlődését, megerősödését. Csodálatos dolog, hogy ma a legszélsőbb merkantilisták is agráriusokká lettek, lesik az esőt, nézik a term és jelentéseket, a legszélsőbb agrárius épugy, mint talán az utcán szaladgáló suszterinas. Ilyen körülmények között szükséges, hogy mi a mezőgazdasági viszonyokra súlyt helyezzünk, a mezőgazdasági állapotokat fejlesszük, ezekre törvényeket hozzánk, azokat a szükséges törvényeket, amelyek évek mulasztásai folytán elmaradtak, most megalkossuk. Ha azonban ezeket meg akarjuk alkotni, szervekre van szükségünk, amelyek ezeket a törvényeket végrehajtsák. Ezeknek a szerveknek a létesítésére szükséges, hogy megalkossuk az érdekképviseleti szervezetet, amely tulajdonképen az a szerv lesz, amely az alkotandó törvényeket végrehajtja, azoknak végrehajtását ellenőrzi és úgyszólván Magyarország mezőgazdasági rennaicence-ának alapkövét képezi. Méltóztassanak elnézni, ha talán hosszasabban foglalkoztam ezekkel az előzményekkel, ezekkel a kérdésekkel, amelyek a gazdasági érdekképviseletek történeti fejlődését, genezisét és azokat az indokokat ismertették, amelyek különösen a kamarai rendszer alapján épült évi augusztus hó 2-án, hétfőn., gazdasági érdekképviseletet megakadályozták ; azt hiszem azonban, hogy ez nemcsak a könynyebb megérthetést szolgálta, hanem talán indokolásul is szolgált. Ezek után bátor leszek magára a törvényjavaslatra áttérni és azt általánosságban és részleteiben ismertetni. Méltóztassék megengedni, hogy a legalaposabb részletességig ne menjek el, hanem csak főbb vonásokban ismertessem a törvényjavaslatot. Azt hiszem, t. képviselőtársaimnak három hónapi idejük volt arra, hogy betekintsék a törvényjavaslatot és én azt hiszem, ismerik is annak intencióit. Mindazáltal tömören el akarom mondani, hogy mit is tartalmaz tulajdonképen a törvényjavaslat. A törvényjavaslat elsősorban — kijelentem — kerettörvény. Kerettörvény, mert részletekbe nem bocsátkozhattunk, taxatiót a törvény keretében nem eszközölhettünk, épen arra való hivatkozással, amit az előbb voltam bátor megemlíteni, ugyanis Magyarország különös földrajzi és néprajzi helyzete s különösen a legkülönbözőbb és legszélsőségesebb gazdasági viszonyai ezt meg nem engedték. Kerettörvény ez a törvényjavaslat, amelynek tartalmat majd az élet fog adni, továbbá az a végrehajtási utasítás, amelyet a földmivelésügyi minister ur e törvénnyel egyidejűleg ki fog adni. Maga a törvényjavaslat tulajdonképen három részre, három tagozatra oszlik, amint hogy ezt az élet természetes fejlődése mutatta, s amint azt nekünk a közigazgatás szervei parancsolják. Az első szerv az alsó tagozat, amely szorosan belekapcsolódik a közigazgatási szervezetekbe; a második tagozat a középszerv, amely az a sokat nélkülözött közvetítő a kormányhatalom és a végrehajtó hatalom között ; harmadik szerv az országos szervezet, amely hivatva van az egységes irányt megadni, az agrárpolitikát irányítani s e tekintetben a földmivelésügyi kormányzatnak segítségére lenni. Az alsóbb szervekben megkülönböztetünk tehát községi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokat. Ezenkívül vannak a rendezett tanácsú városoknak mezőgazdasági bizottságaik, amelyek ugyanolyan hatáskörrel vannak felruházva, mint a járási mezőgazdasági bizottságok, továbbá a törvényhatósági joggal felruházott városoknak a mezőgazdasági bizottságai, melyek ugyanolyan joggal vannak felruházva, mint a vármegyes mezőgazdasági bizottságok. Ezek a mezőgazdasági bizottságok szoorian belekapcsolódnak a vármegyei közigazgatásba és ezeknek választott tagjai alkotják középfokon a kamarákat, a tulajdonképeni gazdasági érdekképviseletnek igazi szerveit, gerincét. A mezőgazdasági kamaráknak hivatása az alsófoku mezőgazdasági bizottságokat irányítani, azokat munkával ellátni, azoknak munkáját ellenőrizni, a gazdasági egyesületeket támogatni, a gazdasági érdekeket felkarolni, a mezőgazdasági kultúrát
