Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

550 r A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920, Herrmann Miksa: T. Nemzetgyűlés! Noha az igen t. kereskedelemügyi minister ur kissé elvette előlem a point-eket, mégis méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden egy jellemző adomát mondjak el. (Mozgás a baloldalon.) Történt egyszer egv stájerországi vagy tiroli nyaralóhelyen, hogy valamelyik vendég nagyon megharagudott és kérte a pincértől a panaszkönyvet, amely a parlamentáris nyelvre átültetve, talán az interpellációs könyvnek felel meg. Azt a választ kapta, hogy nem lehet most odaadni, mert ott van ,a gazdánál, a gazdánál pedig társaság mulat. Összeültek a szomszédos vendéglősök, elolvassák a múlt évi panaszkönyvet és kitűnően mulatnak rajta. Ha az ember végig­néz a még választ nem nyert interpellációk listáján, (ugy van ! ugy van ! Egy hang a baloldalon : A vendéglősök pedig együtt ülnek.) mindig ez az adoma jut eszembe, és hogy milyen mulatság lesz majd valamikor a most érdekel­teknek, ha az interpellációk témáira rátérnek. (Derültség.) Mindennek ellenére is nem veszi el. a bátor­ságomat attól, hogy nagyon egyszerű, de emellett nagyon jellegzetes ügyben intézzek interpellációt, megint épen az igen tisztelt kereskedelemügyi minister úrhoz és pedig abból az alkalomból, hogy kerületemnek egy igen becsületes, tisztes­séges munkása, aki jelenleg már kisbányatulaj­donos, eljött hozzám azzal, hogy az ármegálla­pitó-bizottság a szenet métermázsánként 48 koronában állapította meg részére, egy ott levő társának, aki szintén a keresztény irányzatnak a hive, megállapította 58 koronában, azoknál pedig, akik körülötte bányászkodnak — és most már a konjuktura következtében igen sok ilyen kisbánya van — s akik nem követik a keresz­tény irányzatot, hanem a liberális szárnyhoz tar­toznak, a szén árát tetemesen magasabban álla­pítják, meg. (Egy hang balfelöl ! Kicsoda ?) En ebben a pillanatban természetesen azt gondoltam, hogy barátom fel akarja emeltetni szenének az árát és kissé húzódoztam az eset­leges aminózus közbenjárástól ; de mennyire meg­voltam lepődve, mikor ő katagorice tiltakozott annak feltevése ellen, hogy ő az árakat felemelje, ellenkezőleg ő, tapasztalatai alapján és mint a keresztény irányzatnak megGyőződéses hive, a többi árakat akarja lenyomni. Annyira meglepő volt ez a megállapítás, n °gy — mondhatom — a legnagyobb szkep­ticizmussal léptem fel emberemmel szemben és bizonyítékok után kutattam, de amikor azt lát­tam, hogy teljesen megbízható férfiú, megígértem neki, hogy ebben az ügyben interpellálni fogok annál is inkább, mert maga az ármegállapitó bizottság kint járt biztosa emberemről a követ­kezőket írja (olvassa) : »A Brát-féle bánya az eddig látott nyolc borsodi kisbánya között a legrendezettebb, 600 méter hosszú egyenes tárna az, minden elágazó tárna nélkül ; teljesen szá­raz, jól szellőzött bánya. A tulajdonos, aki maga évi június hó 23-án, szerdán. is régi bányászember, alapos tapasztalattal ke­zeli és vezeti művét; mint vállalat, elég tőke­erős is és csak azért nem termel többet, — most méltóztassanak ezt figyelemmel kisérni — mert a tulajdonosnak messzebbmenő ambíciói nincsenek. Az évi össztermelése 1919-ben 283 vagon volt. 1919. évi mérlege szerint tiszta jövedelme a szénbányából 135 000 korona volt«. Most jön a folytatólagos jelentés az Orszá­gos Szénbizottsághoz (olvassa) : »Részletesebb kalkulációba kiküldött szakelőadóm — noha ezt felülvizsgálta — azért nem bocsátkozott bele, mert Brát számlázott árai amúgy is 45 korona körül mozognak s ez a többi kisbányáénál je­lentékenyen kevesebb és mivel Brát személyesen azt állítja, hogy ez árnál 7—8 korona haszna van métermázsánként, eltekintettem a kalkulá­ciótól és ebben állapítottam meg ezt az árat«. Brát ur erre a következőket irta nekem és ez meríti ki az interpellációm szövegét is (olvassa) : »Az Országos Árvizsgáló Bi­zottság Ligeti nevű kiküldöttje — ha jól tudom, ez a név már szerepelt itt Gyömörey t. kép­viselőtársam interpellációjában is — a sajó­menti kisbányáknál termelt szén eladási árának szabályozása céljából március folyamán nálam is megjelent, azonban ezt megelőzőleg néhány nappal a szomszédos Winter-féle bányától, mely­nél — csak mellékesen jegyzem meg — zsidó az érdekelt fél, egy irodai alkalmazott jött hozzám és engem arra figyelmeztetett, hogy fog jönni az Árvizsgáló Bizottság egy kiküldöttje és kioktatott, hogy miként járjak el a terme­lési költség bevallásánál, hogy a termelt szénért minél magasabb eladási árat lehessen megálla­pítani.« Weiss Konrád: Az Árvizsgáló Bizottság? Herrmann Miksa: Még nem, egyelőre még csak a Winter-cég, amely tudta, hogy ez a Ligeti nevezetű ur jönni fog és instruálta őt, hogy mit tegyen. így szól tovább a levél (olvassa) : »A sajó­menti kisbányák között az én bányámban van a legvékonyabb« — ez a dolog lényegéhez hoz­zátartozik — »vagyis 65 cm. vastag szénréteg, a többi mind kedvezőbb, mert a szomszéd bá­nyákban több kedvező körülmény mellett 2 1 /s—3-szoros vastagságban vannak az enyém­mel szemben a szénrétegek. Ennek ellenében beigazolhatóan a múltban is olcsóbban hoztam forgalomba a bányámból a többi szomszéd zsidó bányákkal szemben nagyobb költségen termelt jobb minőségű szenemet, amiért többször gya­korolták velem szemben azt a kritikát, hogy nem vagyok kereskedő szakember, (Derültség.) mert nem akarom vagy nem tudom kihasználni a konjunktúrát.« Weisz Konrád: Ez nem kap botot! Herrmann Miksa (olvassa): »A bányászathoz nem értő« — és ez nagyon fontos dolog, mert Ligeti ur tényleg nem bányász—»Ligeti árvizsgáló biztos is hasonlóan nyilatkozott. A fonti tény-

Next

/
Thumbnails
Contents