Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-45

42 A Nemzetgyűlés 45. ülése 19,2 fuvardíjait fogjuk mi fizetni és önök azokat a fuvardíjakat fogják fizetni a német szén után, amelyet a csehek számítanak nekünk. Hogy mennyit számítanak és hogy mily aránytalanul nagy a különbség a magyar tarifa és a cseh tarifa között, arra legyen szabad önöknek a következő példát mondanom : 230 kilométer cseh vonal — pedig hát a Németországból való ut több mint 300 kilo­méter, — belekerül egy vagonra, tehát 100 métermázsára 5910 koronába. 5910 koronába kerül tehát csak a fuvar 230 kilométerre. Magyarországban számítunk 228 kilométert, tehát nem 230, hanem 228 kilométerért 675 koronát. Friedrich István : Ez nagy baj ! Sándor Pál: Ebből méltóztatik látni, hogy a t. kereskedelemügyi minister ur, aki még ma is ellenkezik, hogy a tarifákat felemelje, ugyan­azért, amiért Csehország 230 kilométeren 5910 K-t számit, mindössze 675 K-t számit, — nincs a számban egy ezres sem. Hornyánszky Zoltán: Nagy hiba! Sándor Pál : Ez annyit jelent, hogy a cseh tarifa nyolc és félszer magasabb, mint a ma­gyar tarifa. Mit jelent ez? Azt, hogy Cseh­országnak pl. joga legyen leküldeni Bulgáriába a mi olcsó tarifánk mellett az ő áruit, viszont Bulgária, Szerbia vagy Románia fel­küldheti a mi tarifánk, a mi olcsó díjtételeink mellett ide hozzánk az ő termékeit. Mit jelent ez nekünk? Azt, hogy mi a külföldi államokat a tarifa szempontjából szubvencionáljuk. Ez pedig óriási bajt jelent az országnak, amikor nekünk sem szenünk, sem pénzünk nincs és takarékoskodnunk kell az egész vonalon. Hornyánszky Zoltán: De van kormányunk! Sándor Pál : Most azonban térjünk vissza a cseh tarifára. A mi szenünk rendesen a zsolnai vo­nalon szokott Magyarországba bejönni. Cseh terü­letén 5910 K a tarifa, nálunk pedig csupán 675 K, amit a minister ur nem akar felemelni. Ereky Károly : A vasutasaink pedig ugyan­akkor éheznek ! Sándor Pál : Épen ezt voltam bátor kifejteni, hogy az egyik oldalon pofont adunk a hivatalno­kainknak, a házbéremelésnél megkárosítjuk őket és itt, ahol megvan az alap, hogy behozzunk két milliárdot, a t. minister ur erre nem hajlandó. T. Nemzetgyűlés ! A mi rendes útirányunk a zsolnai vonal, mert az kétvágányú. A ruttkai vo­nal helyesebb, az csak egyvágányú. Az a vonal tehát, amely teljesitőképes, a zsolnai. A zsolnai vonalon egy vagon szénnek a szállítása Mährisch­Oátrauból 8314 K, ebben még nincs benne a szén. Métermázsánkint tehát a szárítási dij 83 K., eb­ben nincs benne az esetleg felemelendő díjtétel, amelyet nekünk követelnünk kell, telist még sok­kal drágább lesz természetszerűen a szállítás. Hogy ha azonban most összehasonlítást te­szünk a legrövidebb és a leghosszabb vonal közt, — a legrövidebb vonal a ruttk&i, ez 433 kilométer, ». évi május hó 19-én, szerdán. a leghosszabb a Lundenburgon keresztülmenő vo­nal, amely osztrák területet is érint nagy mérték­ben és amely 564 kilométer, tehát 134 kilómét ér­rel hosszabb, — akkor azt látjuk, hogy a leghosz­szabb vonalon 5431 K a tarifa, a legrövidebb vo­nalon, amely cseh területen fekszik, 7159 K. Tes­sék elképzelni", a 134 kilométerrel rövidebb vonal körülbelül 1700 K.-val drágább ! Méltóztassanak ezt a dolgot szemük elé varázsolni ; azt hiszem, be fogják látni, hogy ez abszurdum, képtelen álla­pot. A leggyönyörűbb azonban ebben a dologban nem a mi helyzetünk, hanem Bécs helyzete. Bécs, amelyhez voltaképen közünk nincsen, nagyon szo­morú helyzetben van. Mert nekünk még van sze­nünk, mi még tudunk segíteni magunkon minda­mellett, hegy már a békeévekben Magyarország szénszükf égletének 45°/ 0-a importálva lett és most elvették tőlünk a zsilvölgyi bányákat, elvették a nyitramegyei bányákat, — Pécsről még később leszek bátor beszélni — s mi itt állunk szénhiány­nyal, itt állunk a legkellemetlenebb helyzetben. Béc :nek azonban az egyedüli forrása Cseh­ország. Béc?ig a tarifa 40 korona métermázsán­ként, tehát vagononként kb. 4000 korona. Azt hiszem, hegy Ausztria ugyanúgy fog magán segíteni, mint mi, mert Ausztria békeszerződésében ugyanaz a pont van, mint a mienkben, amire még leszek bátor rátérni. De ha ez igy megmarad, akkor ez Ausztriának pusztulását jelenti. Ez olyan biztos mint hogy kétszer kettő négy. Hogy Crehország ilyen tarifákat mert életbeléptetni, ez a legtúlzóbb imperializmus politikájának jele, amelyet egy­általán el tudok képzelni. Az antant legalább biztosított minket arról, hogy gazdaságilag segí­teni tudjunk magunkon. Hát ha ez lesz az antant segítsége a mi részünkre, ekkor köszönjük ! (Egy hang a középen : Mindig hazudtak !) Ha ez a dolog így marad, ahogy most van, akkor nem tudom elképzelni, hogy miként fog az a gazda odahaza cse'pelni, ha egy métermázsa szén addig, míg az hozzá érkezik, körülbelül 250 koronájába feg ke­rülni, mert a szén ára odakinn 30 márka. Forgács Miklós: Bírja a kétszáz koronás búza ! Sándor Pál : Ha ezt birja, akkor ugyanilyen arányban fogják megállapítani a búzának az érát, mert a gazda nem fizethet rá. Ez tehát circulus vitiosus s ez mindig az egész országnak bőrére megy. Ez ellen a telhetetlen kapzsiság ellen annál inkább kell állást foglalnunk, mert erre jogot ad nekünk a békeszerződés 207. és 208. §-a. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóz­tassanak társalogni. A szó Sándor Pál képviselő urat illeti. Sándor Pál : A 207. és 208. §. intézkedik a szénkérdés tekintetében. Ezekben a szakaszokban ki van mondva, hogy a Cseh-Szlovákia köteles nekünk a szükséges szenet megadni. (Olvassa) : »Während des Abschlusses dieses Abkommens, aber in keinem Falle länger als fünf Jahre vom Inkrafttreten des gegenwärtigen Vertrages gerech­net, verpflichten sich der tschecho-slcwvkkche

Next

/
Thumbnails
Contents