Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-45

A Nemzetgyűlés 45. ülése 1920. évi május hó 19-én, szerdán, 41 az ő legminimálisabb segélyezésükre szükséges összegeket valamiből előteremteni, hát a vasúiból, a tarifák felemeléséből vasaljak azt ki. (Igaz! Ugy van!) Ez annál inkább módunkban van, mert — amint lesz szerencsém kimutatni — a cseh állam mai tarifája nyolc és félszer magasabb, vagyis 850%-kal nagyobb a mi tarifáinknál. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Friedrich István : Ez nem maradhat igy, még átmenetileg sem ! Sándor Pál: A pénzügyi bizottságban én már hetekkel ezelőtt felvetettem ezt a kérdést, de akkor — a cseh tarifáról még nem lévén tudomásom — csak az osztrák tarifára mutattam rá, amely szintén lényegesen magasabb a miénknél. Kifejtettem akkor, hogy Magyarország voltaképen bázisa lesz annak az átmeneti forgalomnak, amely itt meg fog indulni és az összes országok árui Magyarországon fognak keresztülfutni : a magasabb fuvarbért tehát nem mi, hanem a külföld fogja megfizetni. Már pedig nem vagyunk hajlandók a külföldnek olcsó fuvart ajándékozni csak azért, mert pl. a vasúthoz szükséges szenet is tőlük kell idehozatnunk, drága pénzen. (Igaz ! Ugy van !) Erre nem vagyunk hajlandók (Helyeslés balfelöl.) és nem tarthatjuk fenn topábbra is v azokat az alacsony tarifákat, amelyekkel szemben a külföldön nyolc és félszeres árakat állapitanak meg. Ha megmaradnánk a mai olcsó tarifa alapján, ez tisztára őrület, valóságos nagyzási hdbort volna, mert hiszen honnan vesszük azokat a milliárdokat, amelyek államháztartásunkból hiányzanak? Honnan teremtsük elő ezeket? Általában nem vagyok képes megérteni és teljesen ismeretlen előttem, hogy miért zárkózunk mi el a tarifaemeléstől akkor, amikor az anyagok árai tekintetében a fuvardíj nagysága úgyis inkább csak alárendelt szerepet játszik. Mert nem fontos, hogy valaminek az ára 180 vagy 190 korona-e, ha arról van szó, hogy a magyar állam másfél milliárddal — hacsak a hatszorosát veszem, — vagy két milliárddal — ha a mai tarifák nyolcszorosát veszem, — többet tud biztositani a maga államháztartása pénzügyi egyensúlyának fentartására, (Ugy van!) Ez a két milliárd oly őrült nagy összeg, amit nem szabad figyelmen kivül hagynunk és én nem látok semmiféle érdeket, amely ennek az önként kínálkozó alkalomnak kihasználása ellen szólna. Mondom, mindezt felEmiltettem a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen, olt azonban, mint nem a tárgyhoz tartozót, egyszerűen eliminálták. Elhangzott szavam, mint a pu&ztába kiáltó szó s ezért kénytelen voltam mai interpellációm tárgyával kapcsolatban idehozni ezt a kérdést is, tekintettel arra, hogy itt olyan országos érdekről van szó,^ amit elsősorban nekünk kell respektálnunk. (Elénk helyeslés.) De nem csak erről van szó, t. Nemzetgyűlés. A csehek élelmes nép. (Igaz ! Ugy van !) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—-1921. — III. KOT] A csehek még mielőtt a békeszerződést aláirtuk volna, már is kijátsszák azt a szerződést, amelyet mi még nem irtunk al k alá fogunk irni. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Nem biztos!) Egészen biztos. (Zaj a szélsèhàloldalon.) Friedrich István : Lehet, de mi nem tudjuk ; nem hallottunk róla semmit ! Sándor Pál : Sajnos, egészen biztos. A csehek anélkül, hogy szóltak volna bárkinek, felemelték az összes díjtételeket, amelyek úgyis sokkal magasabbak voltak, mint a mieink, teljes 100%-kal. Ehhez joguk volt, de ezzel nem elégedtek meg. Felemelték a szén díjtételét 150%-kal. Ennyivel emelték annak a szénnek a díjtételét, amely szénre nekünk okvetlenül szükségünk van, szükségünk van gázgyárainkhoz, szükségünk van vasgyárainkhoz és szükségünk van gyorslokomotivjaink hajtásához, szóval, amelyre feltétlenül szükségünk van. Felemelték ezt a díjtételt, mikor tudvalévő dolog, hogy a szén az a cikk, amely a vasútnak a legkevesebbe kerül. Szenet nyitott kocsikban transzferálnak, szenet teljes vonatokban transzferálnak és tudvalévő dolog, hogy rnig pl. más áruknál a szállításnál az okozza a nehézséget, hogy minden állomáson meg kell állni, el kell tolni a vonatot, hogy a lekapcsolandó kocsihoz jussunk, a szén teljes transzportokban megy pl. Mahrisch-Ostrautól Bécsig vagy Budapestig. Ez tehát a legkényelmesebb és a legolcsóbb szállítás, ami egyáltalában létezik. Legkevesebb felelősséggel is jár a szénszállítás, mert a vasút a szén kvalitásáért nem felelős, megázhat, vagy bármi történhetik vele, az mind a vevő terhére megy. Somogyi István: Es a legtöbbet lopnak el belőle, Sándor Pál : ugy van, a legtöbbet lopnak el belőle. Nem is csodálom. Tehát a szénnek, — amely Csehországnak legnagyobb exportcikke, — a tarifáját 150%-kal emelték fel. Hogy fogalmat alkosson a t. Nemzetgyűlés erről a körülményről, megemlítem, hogy az utolsó felemelés 1917-ben vagy 1918-ban volt és akkor az osztrák-magyar-bosnyák vasutak az összes cikkek tarifáját 70%-kai, a szénszállítás díjtételét azonban csak 40%-kal emelték fel. Itt tehát épen fordítva történt. A csehek ezzel szemben most felemelték az összes cikkek tarifáját 100 %-kal, a szénét azonban 150 %-kal. Hogy ez mit jelent körülbelül, engedjék meg, bugy ezt praktikus számokban önöknek kifejezzem. A t, minister ur egészen bátran mondhatja nekem azt is, hogy pl. mi Csehországtól nem fogunk szenet kapni. Lehet, valószínű, hogy a csehek nem fognak nekünk szenet adni. Arra figyelmeztetem azonban önöket, hogy ha nem is kapunk tőlük szenet, mindaz a német szén, amely most a mezőgazdaság számára meg van rendelve — amennyire tudom, néhány ezer vagon, — a cseh vonalakon jön be az országba. A csehek 6