Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-63

448 A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. évi június hó 18-án, pénteken. megállapítottuk az ügyrendet és megbizfcuk az előadót, hogy terjesszen be javaslatot a bizonyifcás anyagának csoportosítására, a bizonyitás módtanuk kihallgatására stb. Tekintettel arra, hogy közbejött a 14 napi parlamenti szünet, az ujabb tárgyalás csak április 27-én volt megtartható. Április 27-én az előadó beterjesztette részletes jelentését a bizonyitás anyagának csoportosítása és tárgyalás módja tekintetében. Ekkor elhatározta a bizottság, hogy különböző iratokat, okmányokat fog beszerezni. Átírt a föidmivelésügyi ministeihez, a pénzügyministerhez és különböző dunántúli polgári és katonai hatóságokhoz ezeknek az iratoknak beküldése végett. Az iratok közül a földmivelésügyi ministeriumtól bekért irat gyorsan beérkezett, később beérkezett a pénzügyministeriumtól kért irat is, azonban ismételt sürgetések dacára nagyon sok irat még mai napig sem érkezett be. Az előadó jelentése alapján csak június elsejére lehetett az ujabb ülést kitűzni. Az előadó akkor megtette jelentését, amelynek alapján a rendelkezésre álló részletbizonyitékok kiegészítésére Reischl és Lipták képviselőtársaim mint könyvszakértők küldettek ki a Mezőgazdák Szövetkezetéhez a szénakivitelre vonatkozó iratoknak és könyveknek, valamint a levelezésnek megvizsgálására, egyúttal határnapul június 10-ike tüzetett ki, a következő ülésre. Ez az ülés azonban nem volt megtartható, mert Lingauer t. képviselőtársunk, aki az ülésre meg volt híva és akinek jelenléte az ülésen feltétlenül szükséges volt, Szombathelyről táviratilag bejelentette, hogy megbetegedett és az ülésnek egy más határnapra leendő kitűzését kérte. Ennek következtében kénytelenek voltunk az ülést elhalasztani és azt a tegnapi napra, 17-re tűztük ki. Tegnap azonban Lingauer t. képviselőtársunk a délelőtti ülés folyamán itt rosszul lett, megbetegedett, úgyhogy a délucán négy órakor megtartott ülésen nem jelenhetett meg és igy az ő távollétében kellett tárgyalnunk, ami ismét megakadályozta azt, hogy egyes dolgoknak a lényegébe belemerülhessünk. így csupán azt az anyagot tárgyaltuk, amely az ő távollétében tárgyalható volt és a következő ülést hétfőre, 21-re tűztük ki. Reméljük, hogy azon már Lingauer t. képviselőtársunk is jelen lehet. Ennyiben tartottam szükségesnek a bizottság igazolására jelentésemet megtenni. (Helyeslés.) Elnök : Bárczy István képviselő ur személyes kérdésben kért szót A szó megilleti. Bárczy István: T. Nemzetgyűlés ! Fagyon sajnálom, hogy ismételten személyes ügyben kell a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét igénybe vennem, azonban ezt kötelességemmé teszi Barla-Szabó József képviselő urnák tegnapi felszólalása. A múltkor, május hó 19-én a képviselő ur egy közbeszólás formájában azt mondta, hogy számoljak el, honnan szereztem millióimat. Másnap a Nemzetgyűlésen megjelenve, felszólaltam és a következőket mondtam (olvassa): »Mindenekelőtt nem tudom, hogy t. képviselőtársam honnan veszi magának a jogot arra, hogy engem itt elszámoltasson és hogy az én vagyoni viszonyaimat turkálja. Először is nem igaz az, hogy millióim vannak. Másodszor, ha volnának millióim, azokat is tisztességes utón szereztem volna és igy senkinek sincs joga arra, hogy engem elszámoltasson. Aki tehát ilyeneket állit és itt ilyen gyanúsításokkal illet, azzal szemben az ilyen méltatlan gyanusitást visszautasítom és kijelentem, hogy mindaddig, amig a képviselő ur be nem bizonyítja, azt közönséges rágalomnak fogom tekinteni.« A képviselő ur akkor kijelentette, hogy ezt rögtön be fogja bizonyítani. Bizonyitásképen csak egyetlen ténybeli állítást tudott akkoriban felhozni és ez a következő volt (olvassa) : »Azt is megmondom, honnét veszem, hogy a polgármester urnák milliói vannak. Erre is rögtön kész vagyok a felelettel. Pletykák után nem megyek, de amikor 1917-ben hazakerültem a katonai beosztásomból, mint általában minden iránt érdeklődő ember-, kezemibe véve a lapokat, megnéztem a telekkönyvi átírások rovatát is és itt egy helyen azt láttam. hogy dr. Bárczy István Budapest polgármestere egy svábhegyi villac, ha jól emlékszem, másfél millió koronáért megvett.« Tehát t. Nemzetgyűlés, mit kellett volna a képviselő urnák bizonyítania ? Azt, hogy az, amit ő itt állított a Nemzetgyűlés szine előtt, az tiszta igazság. Tegnap előállott, de amiket ő itt előadott, abból minden kitűnik, csak az nem, hogy igazat mondott a múltkor, amikor az előbb általam idézett kijelentését tette. Igyekezett más dolgokat felhozni, igyekezett ezt az ügyet azonosítani egy másik üggyel, amely absolute nem illik arra, és amint majd kimutatom, épen az ellenkezőjét fogja bizonyítani annak, amit a képviselő m bizonyitani akar. Előrebocsátotta, hogy ő tulaj donképen valamibentévedett. De annyira tévedett, hogy 1917-ben amikor hazakerült, a telekkönyvi átírások rovatában nem olvashatta azt, hogy én házat vettem, mert amely házról itt emlitést tett, az nincs a Svábhegyen, hanem a Németvölgyben, nem vettem, hanem kibéreltem és végül nem másfél millió koronáról volt szó, hanem összevéve 320.00Q koronáról és a mellette lévő telkek vételárával együtt összesen 500.000 koronáról. Dacára azonban annak, hogy ez az első betűtől az utolsóig nem passzol arra, amit ő felhozott, tehát nem ugyanaz az eset, és egészen bizonyos, hogy amit a képviselő ur a Nemzetgyűlésen mondott, az nem felel meg a valóságnak, én ennek dacára hajlandó vagyok az általa itt előadott ügyekről is részletes felvilágosítást adni a t. Nemzetgyűlésnek. (Halljuk l) Ennek az u. n. németvölgyi háznak az. eredete az, hogy abban az időben kerestem a budai vidéken lakást, abból a célból, hogy olyan helyre menjek lakni, ahonnan nyáron nem kell eltávoznom. Ugyanis hivatalom akkoriban meglehetősen