Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-62
432 A Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. tásában hihetetlen gyors és kiváló eredményekhez vezet a Quarzlámpák sugarainak használata. A nagyobb kórházak és klinikák siettek megszerezni ez áldásbhozó készülékeket ; azonban a nagy kereslet miatt Németország kénytelen volt megtiltani a kivitelt és a porosz hadügymini sterre bizta a korlátozott kiviteli jog engedélyezését. Budapest székesfőváros is csak annyihoz juthatott, hogy a főváros tulajdonát képező nagy kórházak csak egyegy ilyen készüléket kaptak, míg a többi kórházak nélkülözték. Erre vonatkozólag a cikk igy hangzik (olvassa) : »A fővárosi műszerüzem az első háborús években még tudott szerezni három Qaarzlámpát, ezeket tartalékként őrizte, hogy őrizte volna, avagy a kórházaknak átengedte volna, — de dr. Bárczy István akkori polgármester másképen rendelkezett.« (Halljuk. 1 Halljuk !) >,Egy vele jó barátságot fentartó uri háznak, az A. családnak kölcsönözte több hónapra az egyik Quarzlámpát a ház úrnője számára.« (Félkiáltások a közéfen : Hallatlan í) »Elmúlt a tavasz és nyár és a Quarzlámpa Budapestre került, de a MíUzerüzem költségén. Dr. Bárczy István rendeletére a Míbzerüzem a Nemzeti Szinház egyik mű résznőj ének budapesti lakására szállított egy Qaarzlámpát.« (Felkiáltások balfélől : Fagyás ! Derültség.) »Mindez 1915-ben történt s a lámpa még ma, 1918 augusztus 22-én sincs a fővárosi Műszerüzemben.« Meskó Zoltán : Fagyos szivek gyógyitása ! (Derültség.) Barla-Szabó József (olvassa) : »Ugyancsak dr. Bárczy István polgármestersége ideje alatt még egy Quarzlámpa-kölesönzést is fel kell jegyeznünk. Ez a lámpa egy elegáns lakásban, a Vigszinház és a Margithid között van.« Majd a cikkíró igy fejezi be (olvassa) .-»Ezek a készülékek évekig el voltak vonva a kórházaktól, pedig hány ezer embert lehetett volna az elmúlt négy háborús év alatt ezekkel a Quarzlámpákkal meggyógyitani S Hány beteg katonát kapott volna vissza a hadsereg és a honvédség 1 De Budapest főpolgármestere nem a sok ezer beteg katonával, hanem a barátaival és a szinésznővel törődik.« (Felkiáltások balfelöl : Hallatlan !) Minthogy Bárczy István képviselőtársam ezen, szerintem legsúlyosabb vádat sem cáfolta meg, ezekből megállapítható egyrészt az, hogy Bárczy István képviselőtársunk a főváros vagyonával mint sajátjával rendelkezett, másrészt pedig, hogy — s ez a dolog súlyosabb része — morális szempontból Bárczy István képviselőtársunk elfeledkezett arról, hogy nagyúri bölcsessége a hitvány posztóban és papiros-bakancsokban elfagyott ezer és ezer, a magyar hazáért küzdő katona gyógyítását akadályozta meg. Hogy ez mit jelent a háború idején, azt hiszem, ezt nem szükséges kifejtenem. (Igaz ! ugy van ! jobbfelől.) S erre a cikkre sem válaszolt Bárczy István volt főpolgármester. Fangler Béla: Tán nem tud olvasni! évi június hó 17-én, csütörtökön. Barla-Szabó József: Mindebből következik, hogy ha valaki erre hivatkozik és még a jövőben is hivatkozni fog, akkor ezt joggal teszi. Azonban legyen elég már Budapest székesfőváros elmúlt két évtizedi történetéből az idézet. En bizom benne és hiszem, hogy a keresztény kurzus alatt ez máskép fog lenni. Befejezésül még csak egyet. Hogy ezek a felolvasott vádak igazak-e vagy nem, szerintem ennek vitatása, fejtegetése egyáltalában nem tartozik ide. Nagyon helyesen jegyezte meg Bárczy István képviselőtársunk múltkori védekezésére, melyben engem rágalmazónak minősített, a keresztény nemzeti egyesülés pártjának hivatalos lapja, a »Nemzeti Újság«, hogy Bárczy István képviselő urnák módjában lett volna és akkor kellett volna a bírósághoz fordulnia, amikor ezek a vádak konkrét adatokkal alátámasztva először kerültek a nyilvánosság fóruma elé. (Igaz ! ugy van! balfelől.) Ez azonban nem történt meg annak idején ; mindenki hiheti tehát azt, hogy Bárczy István t. képviselőtársunk azért nem fordult a bírósághoz, mert ezen cikkeknek az ő közéleti működésére vonatkozó lesújtó tartalma mindvégig igaz. Ne nevezze tehát Bárczy István képviselőtársunk rágalmazónak azt, aki ezekre a soha meg nem cáfolt cikkekre hivatkozik, hanem legyen bátorsága a bíróság előtt felelősségre vonni azt, aki azokat megírta, s akinek a bizonyítékok kezei között vannak. Weiss Konrád: Nem bolond! (Derültség.) Barla-Szabó József : Nekem képviselői mívoltomban csak egy kötelességem volt, hogy megvédjem önmagamban a nemzetgyűlési képviselőt az ellen, hogy Bárczy István képviselőtársunk vagy bárki más is cinikus bátorsággal rágalmazónak nevezhessen. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Ereky Károly képviselő ur szintén a házszabályok 215. §-a alapján kért szót. Ereky Károly : Szterényi József igen t. képviselőtársán! azt a megjegyzést tette múltkori beszédemre, hogy kereskedelemellenes beszédet tartottam. Itt voltak a t. képviselőtársaim és hallották, hogy én abszolúte nem tartottam kereskedelemellenes beszédet, sőt arra hivtam fel a magyarságot, hogy minél inkább igyekezzék elhelyezkedni a kereskedelemben, hogy az ne legyen 90 vagy talán 95 százalékban zsidó kézben. (Igaz ! ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt is mondotta Szterényi József képviselő ur, hogy nálunk a zsidóellenes irányzat ártalmára van a kereskedelemnek. Erre vonatkozólag hivatkozom a ténybeli adatokra. Nálunk egyáltalában nem volt zsidóellenes irányzat, hanem az Bécsben volt. (Igaz ! Ugy van !) Lueger sokkal előbb megkezdte az antiszemitizmust Bécsben, mint mi, és mindannak dacára ott a kereskedelem nem akadt meg. Nem erről volt tehát szó, ezek csak olyan melléütések, mert nem akarnak a szeg fejére ütni. (Igazi ugy van!)
