Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-62
A Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. évi június hó 17-én, csütörtökön. 423 terén, ha keresztény, ha zsidó, egy célt szolgál : a pillanatnyi helyzet kiaknázását. A kereskede, lem is olyan foglalkozás, amelyet tanulni kell. A kereskedelmet sem lehet máról-holnapra elsajátítani. A kereskedelemnek olyan szokásai vannak, amelyekben benn kell élni, hogy azokat megismerje az ember. És figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést, — épen a t. képviselő ur közbeszólása váltja ki belőlem ezt a megjegyzést — hogy el fog telni aránylag rövid idő és tömegével fognak besziinni azok a keresztény vállalatok, amelyek a pillanatnyi helyzet hatása alatt keletkeztek, természetes kereskedelmi érzék és kereskedelmi ismeretek hiánya miatt. A pillanatnyi felbuzdulások — fájdalommal mondom — később igen súlyos gazdasági következményekkel járnak. Nem lehet állítani azt, hogy egy foglalkozást, amelyben mások évtizedeket töltenek el, máról-holnapra el lehet sajátítani. Tanulni ke!l azt; ismerni kell azokat a kockázatokat, amelyek a kereskedelemben vannak. A kereskedelemnek óriási tere van, sokkal nehezebb az, mint az ipar, amelynél pozitivabb a helyzet, amaz a kombinációk kérdés«, mely csak a helyzet és a viszonyok teljes ismerete alapján oldható meg. Amikor megállapítom azt, hogy félek, hogy a javaslatnak ellenkező hatása lesz, mint amely itt intendáltatik, elismeréssel kell adóznom az igazságügyi bizottságnak, amely a javaslat eredeti rendelkezésének egy sérelmes pontját módosította, — ahol t. i. az áralakulás teljesen lehetetlenül volt megkonstruálva, aminek következtében a gazdasági életben, a mindennapi üzleti életben a legképtelenebb helyzetek állottak volna elő — és beillesztette a javaslatba az uj 2. §-t, amely keresztülvitele esetén e javaslatban a tisztességes kereskedelem védelmére szolgáló egyetlen rendelkezés. Itt van az, amit a végrehajtás rendjén a t. igazságügyminister ur figyelmébe akarok ajánlani, hogy az árvizsgáló-bizottság éljen a tisztességes kereskedelem védelmére szolgáló egyetlen joggal, az egyetlen eszközzel, amellyel ennek a javaslatnak a káros hatása megakadályozható és ez az irányáraknak az egész vonalon való kiadása. (Helyeslés.) Az igazságügyi bizottság helyesen állapította meg, hogy az irányárak körében mozogva a visszaélést elkerüljük. Ez természetes. De mi a helyzet ma? A helyzet ma az, hogy amikor a kereskedő az árvizsgáló bizottsághoz fordul és az irányárak megállapítását kéri, az árvizsgáló bizottság nem rendelkezvén kellő eszközökkel, azt feleli, hogy majd ha a kereskedelem megállapította az árait, ő majd felülvizsgálja, hogy azok megfelelőek-e. Erre az alapra, ilyen törvény alapján, mint amilyen most készül, tisztességes kereskedő nem kapható. Tisztességes kereskedő nem teszi ki magát sem annak a büntetésnek, amely eddig kontemplálva volt, sem annak, amely most legújabban konternpláltatik. Nem, t. Nemzetgyűlés, 1 ilyen ingatag talajra kereskedelmi, gazdasági téren helyezkedni nem szabad. A törvénynek egy másik hiánya az, hogy nem irja körül, mi a közszükségleti cikk. A törvényjavaslat, ahol a vétségeket, kihágásokat statuálja, végig arról beszél, hogy aki közszükségleti cikkel igy él vissza, aki közszükségleti cikkel amúgy él vissza. Teljesen rendben van. De mi az, ami ma közszükségleti cikk? Melyik az a hatóság, hol az a fórum, amely ezt meg fogja állapítani ? Hát, t. Nemzetgyűlés, a villamos körte, az izzólámpa közszükségleti cikk-e? (Egy hang a középen : A szivar !) A szivart az állam adja ki, ott nincs árképzés. A keztyü közszükségleti cikk-e ? (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Igen ! B. Szterényi József: Én azt hiszem, hogy ma nem az, de az igazságügyminister ur azt mondja, hogy az. Méltóztatnak látni a különbséget. (Felkiáltások : Szegény embernek nem az!) Nálunk már régen nem az, mert nem bírja megfizetni a polgári társadalom. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésiigyi minister : Most nem az, de télen, amikor hideg lesz, közszükségleti cikk lesz ! B. Szterényi József : Mellettem bizonyít az is, hogy a t. minister urak felfogása is ilyen ellentétben van egymással e tekintetben, ami nem lep meg minket, mert nem ez az egyetlen kérdés, ahol ilyen nagy az összhang közöttük. (Derültség.) Hát hogy fogja megállapítani a bíróság azt, hogy mi közszükségleti cikk ? Súlyos hibája tehát a törvényjavaslatnak, hogy ezt nem állapítja meg. Máskép nem lehet ezt megtenni, mint ugy, ahogy a t. pénzügyminister ur a fényűzési adóról szóló törvényjavaslatában tette, hogy felsorolt ezer cikket, amelyeknek fele nem fényűzési cikk ma már ... Gaal Gaszton : De adóalany ! B. Szterényi József : ... de adóalany. Ha méltóztatnak felsorolni legalább, ha egyik másik cikk kimarad vagy felesleges, . . . Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Az élet majd át fogja törni, mint Ausztriában ! B. Szterényi József : Az élet nem töri át, az életet törvényekkel szabályozni nem lehet. A törvényeknek kell az élethez alkalmazkodniuk ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Ezt mondtam ! B. Szterényi József: Az élet pedig nem tudja ma megállapitani annak a bírónak szemüvegén át, hogy mit is fog az a budapesti vagy az a debreceni bíró közszükségleti cikknek minősíteni. Itt, t. igazságügyminister ur, a gazdasági élet jogbiztonságát követeljük. A gazdasági életet ingatag alapokra állítani nem lehet, mert ezzel többet pusztítunk benne, mint amennyit a másik oldalon segíteni akarunk. Itt van egy másik kérdés, t. Nemzetgyűlés. A törvényjavaslat, helyesen, bünteti az árufelhalmozásokat. De mi az az árufelhalmozás ?
