Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-61
A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. évi június hó 16-án, szerdán. 405 A magam részéről csupán azt Ígérhetem, hogy azokat a cenzorokat... (Felkiáltások jobbfelől : Ezt már igérte !) Elég sok dolgunk van ahhoz, hogysem a nap 24 órájában 40—50 cenzorral tárgyaljunk; de sor kerül erre is és ezeket a dolgokat el fogjuk intézni. Ami magát a bojkott kérdését illeti, erre nézve még óhajtok valamit közölni. (Halljuk! Halljuk!) Nagy gondot és nagy súlyt fektetek arra, hogy az ország előtt világos legyen az, hogy a magyar munkásság abszolúte távol tartotta magát és semmiféle közösséget nem vállalt ezzel a bojkott-tendenciával ; sőt a magyar munkásság, — és ezt határozottan ki kell jelentenem, — a szociáldemokrata munkásság is, akiknek vezetőit felkértem és akikkel beszéltem, maguk is csak az újságból értesültek először a bojkottról és semmi ingerenciájuk sem volt arra, hogy ilyen akció induljon meg. (Zaj.) Abban a tudatban, amit Apponyi képviselő ur is kifejtett, hogy ilyen bojkott elsősorban mindig a legszegényebb embereket érinti, azokat sújtja, és tudva azt, hogy a munkásság javára nem válik, maguk felajánlották, hogy szívesen közreműködnek abban, hogy felvilágosítsák az ő párthiveiket a külföldön is, és ebben a tekintetben hiszem, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság, amely magát magyarnak vallja és hazafias is óhajt lenni, feltétlenül meg fog ennek az ígéretnek felelni. (Egy hang bal felöl : Eddig nem tettek semmit!) Egyre kérem a t. Nemzetgyűlést, tessék jól meggondohii, hogy a munkásság maga sohasem volt hibás és bűnös, hanem a vezetői félrevezették. (ugy van! Ugy van!) Nem szabad a Nemzetgyűlésnek olyan álláspontot elfoglalnia, amely ebben a kérdésben elidegeníti tőle a munkásságot. (Úgy van! Ugy van!) A munkássággal kell tudatni, kell éreztetni, hogy mi őket ép ugy magyaroknak, ép ugy embertársainknak, ép ugy barátainknak vagyunk hajlandók tekinteni, mint bárki mást, (Elénk helyeslés.) és mi nem fogjuk soha a félrevezetett embereket Összetéveszteni a félrevezetőkkel. (Ugy van! Ugy van!) Én tehát azt tartom helyesnek ebben a kérdésben is, hogy igenis, még egy eszközünk van, az, hogy felvilágosítsuk a nyugati munkásságot a saját munkásságunk utján, hogy objektive közöljék velük az ittlevő adatokat, hogyan áll az ország, milyen az ország belső rendje és hogy nem végeztettünk ki 5000 munkást, nincs internálva 50.000 munkás és ilyen fogolytáborok nem léteznek. Azt hiszem, hogy inkább elhiszik nekik, mint nekünk. (Egy hang bal felől: Nem fogják megimi!) Bocsánatot kérek, meg fogják irni, és számitok ugy a szociáldemokrata munkásságnak, • mint a többi munkásnak hazafiságára, hogy ebben a kérdésben, mely igazán a magyarság érdeke, karöltve fognak működni. A kormány részéről pedig Ígérem, hogy azon az utón, melyet jeleztem, t. i. itt benn a rend fentartása, kifelé pedig a felvilágosításra szükséges autopsziának nyújtása által törekszünk a külföldet felvilágosítani s a bojkott szempontjából mindent elkövetni, hogy az ne terjedjen. Én azt hiszem, hogy miután ez a bolsevizmusnak az akciója, nem pedig a nyugati munkásságé, nem is kell ugy felfogni a dolgot, hogy a nyugati munkásság egészében magáévá fogja azt tenni, mert ahogy a június 15-ére tervezett általános európai munkássztrájk nem sikerült és nem tették a mukások magukévá a bolsevistáknak e roppant pénzzel kezdett akcióját, ugy meg vagyok Győződve, hogy a nyugati, meggondolt és okos munkásság, ha meg fogja a kellő felvilágosításokat kapni, a kellő objektivitással fogja megítélni a mi helyzetünket és akkor a bojkott meg fog szűnni. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Altalános élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: Igen t. Nemzetgyűlés! Én az igen t. ministerelnök ur válaszát megnyugvással tudomásul veszem. Helyesek mindazok, amelyeket ő a részint már megtett, részint megteendő intézkedésekről mondott. Én is osztozom abban a reményében, — s ezt majdnem bizonyosnak vélem, — hogy a bojkott legalább érezhető kiterjedésben nem fog érvényesülni. Azonban mégis bátor vagyok a t. kormányt arra figyelmeztetni, hogy bizonyos előintézkedések szükségesek abban az irányban is, hogy ha előrelátásunk ellenére mégis beviteli és kiviteli zavarok állanak elő, azokkal szemben is olyan intézkedések történjenek meg, hogy a lakosság mentől kevesebbet szenvedjen miattuk. Gondolom, ebben a t. kormány egyetért velem s ezzel a toldással én a ministerelnök ur válaszát szívesen és megnyugvással veszem tudomásul. (Általános helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a ministerelnök ur válaszát, gróf Apponyi Albert képviselő ur interpellációjára, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik ? Kontra Aladár jegyző: Herrmann Miksa! Herrmann Miksa : Kérném a t. Nemzetgyűlést, hogy az előrehaladott időre való tekintettel, interpellációmat a következő interpellációs napon terjeszthessem elő.Elnök : Méltóztatnak ezen kérelemnek helyet adni? (Igen!) Akkor kimondom határozatkép, hogy ez az interpelláció a legközelebbi interpellációs napra halasztatik el. Következik ? Kontra Aladár jegyző : Virter László ! (Zaj.) Virter László: T. Nemzetgyűlés! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Csak rövid pár szóval akarok egy esetet a t. Nemzetgyűlés b. figyelmébe ajánlani és iparkodom egész rapszodikus
