Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-61

402 A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. nyer azáltal, ha szorosan az ő rendeltetésének, az ő hatáskörének körében bennmarad. Midőn ezt sürgetjük, nem a nemzeti hadsereg iránti bizalmatlanságot, nem az iránta való ellenszenvet — ezt a szót még negative sem szeretem ki­mondani — akarjuk kifejezésre juttatni, hanem ellenkezőleg azt, hogy ép ugy, mint az államnak minden szerve, csak emelkedik, csak nyer azáltal, ha arra a hatáskörre szorítkozik, arra a dicső és magasztos hatáskörre, amelyre rendeltetve van. (Élénk tetszés és helyeslés.) Ezen kitérés után legyen szabad vissza­térnem a bojkotthatározatra. A bojkotthatározat azonkivül, hogy alapját szemenszedett valótlan­ságok vagy túlzások alkotják, kézzelfoghatóan igazságtalan, igazságtalan először azért, mert egyesek állítólagos vagy valódi túlkapásaiért az egész nemzetet akarja károsítani, amidőn maga sem állithatja, hogy ezekben a túlkapásokban az ország kormánya vagy a Nemzetgyűlés részes, amidőn ellenkezőleg kormány ós Nemzetgyűlés ezekkel szemben erélyesen állást foglal ; ig talán, mert sújtja elsősorban a nemzetnek fogyasztó rétegeit s legelsősorban az ipari mun­kásságot, (Ugy van! Ugy van!) mert, ha ez a határozat — amit én nem hiszek — tényleg életbelépne és érvényesülne, épen a városok lakossága, a városi munkásság volna az, amely a legérzékenyebben sújtatnék általa, igazságtalan azért, mert ha el is akarjuk fogadni az ilyen nemzetközi állásfoglalások és presszionálások elvi jogosultságát — amit most nem akarok vitatni —, hol volt ez a felbuzdulás és ez az állásfoglalás akkor, mikor a bolsevizmus, mikor a kommunizmus itt olyan pusztításokat vitt véghez és olyan terrort honosított meg, (Ugy van ! Ugy r van !) amely a történelemben ritkítja párját? (Altalános élénk helyeslés.) De hol van a hasonló felbuzdulás azokkal a visszaélésekkel, azokkal az üldözésekkel szem­ben, amelyeknek a szomszéd országok által meg­szállott területek lakói ki vannak téve? (Alta­lános élénk helyeslés és taps.) De nemcsak igazságtalan, hanem egyenesen káros is ez az intézkedés és állásfoglalás azért is, mert feltéve — amin, reménylem, túl vagyunk, — hogy a jogrend teljes helyreállításáért és teljes biztosításáért küzdelmet kellene folytatni, az ilyen határozatok épen azok helyzetét nehe­zítenék meg legjobban, akik a jogrend helyre­állításáért és ientartásáért küzdenek, (Ugy van!) mert ilyen fellépésekkel szemben természetesen egyikünknek sem lehet más kötelessége, mint mindent félretéve, szorosan egyesülni az ilyenek visszautasítására, (Elénk helyeslés és taps.) Remélem, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a t. kormány, miután ez az ügy már huzamosabb idő óta kisért minket, megtette azokat az intéz­kedéseket, amelyeket hatáskörében megtehetett e határozattal szemben való védekezésre. Meg vagyok Győződve arról is és hiszem erősen, hogy még az utolsó pillanatban, azokban a körökben évi június hó 16-án, szerdáh. — az ország határain belül és az ország hatá­rain kivül, — amelyek ebben az ügyben bizo­nyos jóhiszeműséggel jártak el, be fog állani a kijózanodás és nem fognak ragaszkodni olyan határozat végrehajtásához, amelyre nézve,, hogy alaptalanságáról és igazságtalanságáról megGyőződjenek, csak az szükséges, hogy maguknak azt a fáradságot vegyék, hogy valódi és autentikus információkat szerezzenek. Mindazonáltal köte­lességemnek tartom a t. Nemzetgyűlés figyel­mét erre a tényre felhívni és azt a kérdést intézni a t. kormányhoz, minő intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a szállító munká­sok nemzetközi szakszervezetének amsterdami közgyűlése által hazánk ellen elhatározott boj­kottal szemben. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minis­ter elnök urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon köszönöm gróf Apponyi Albert képviselőtársam­nak, hogy ezt a kérdést a Ház elé hozta. A kérdés tényleg nem uj. A történelmét nem egé­szen hűen közölték a lapok, t. i. ugy jelentkezik ez a bojkott, mintha ez a határozat az amszter­dami munkásság hozzájárulásával hozatott volna meg. En tegnap kaptam Hollandiából értesítést és pedig olyan ur részéről, (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) aki maga jelen volt azon az ülésen, amelyen ez a kérdés felmerült. O meg­állapította, hogy ezen az ülésen a munkásság abszolúte nem hozott határozatot, hanem elve­tette az indítványt azzal, hogy nem foglalkozik vele és határozathozatal nélkül szétoszlott. Ennek dacára azok az urak... Gaal Gaszton: A Jakabok. Simonyi-Semadam Sándor :.. . vagyis a szak­szervezeti titkárokból alakított-központi irodának tagjai... (Zaj és derültség a Ház minden olda­lán. Felkiáltások balfelől: Zsidók!) Huber János: Megint a zsidók! Tönkre­teszik az országot ! (Egy hang a baloldalon : Zsidó trükk az egész! Ereky Károly: Az Alliance Izraelite meg­bízottai ! Simonyi-Semadam Sándor :. . . tehát kizáró­lag a szakszervezeti titkároknak központi irodája (Zaj és felkiáltások : Ez az !) önmaga egyedül hozta meg ezt a határozatot és hivta fel a munkásságot egész Európában arra, hogy csat­lakozzanak ehhez a határozatukhoz. A tényállás tehát az, hogy valósággal nem az igazi munkás* ságnak az állásfoglalásával állunk szemben. (Ugy van! Ugy van!) A. munkásság ettől távol áll . Ereky Károly : Sokkal becsületesebb a mun­kásság, semhogy ilyet csináljon! Simonyi-Semadam Sándor :... távol áll kü­lönösen a hollandi munkásság, mert hiszen a hollandi munkásságnál ugyanez az akció más, sokkal nagyobb dolgot akart keresztülvinni. El

Next

/
Thumbnails
Contents