Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-61
402 A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. nyer azáltal, ha szorosan az ő rendeltetésének, az ő hatáskörének körében bennmarad. Midőn ezt sürgetjük, nem a nemzeti hadsereg iránti bizalmatlanságot, nem az iránta való ellenszenvet — ezt a szót még negative sem szeretem kimondani — akarjuk kifejezésre juttatni, hanem ellenkezőleg azt, hogy ép ugy, mint az államnak minden szerve, csak emelkedik, csak nyer azáltal, ha arra a hatáskörre szorítkozik, arra a dicső és magasztos hatáskörre, amelyre rendeltetve van. (Élénk tetszés és helyeslés.) Ezen kitérés után legyen szabad visszatérnem a bojkotthatározatra. A bojkotthatározat azonkivül, hogy alapját szemenszedett valótlanságok vagy túlzások alkotják, kézzelfoghatóan igazságtalan, igazságtalan először azért, mert egyesek állítólagos vagy valódi túlkapásaiért az egész nemzetet akarja károsítani, amidőn maga sem állithatja, hogy ezekben a túlkapásokban az ország kormánya vagy a Nemzetgyűlés részes, amidőn ellenkezőleg kormány ós Nemzetgyűlés ezekkel szemben erélyesen állást foglal ; ig talán, mert sújtja elsősorban a nemzetnek fogyasztó rétegeit s legelsősorban az ipari munkásságot, (Ugy van! Ugy van!) mert, ha ez a határozat — amit én nem hiszek — tényleg életbelépne és érvényesülne, épen a városok lakossága, a városi munkásság volna az, amely a legérzékenyebben sújtatnék általa, igazságtalan azért, mert ha el is akarjuk fogadni az ilyen nemzetközi állásfoglalások és presszionálások elvi jogosultságát — amit most nem akarok vitatni —, hol volt ez a felbuzdulás és ez az állásfoglalás akkor, mikor a bolsevizmus, mikor a kommunizmus itt olyan pusztításokat vitt véghez és olyan terrort honosított meg, (Ugy van ! Ugy r van !) amely a történelemben ritkítja párját? (Altalános élénk helyeslés.) De hol van a hasonló felbuzdulás azokkal a visszaélésekkel, azokkal az üldözésekkel szemben, amelyeknek a szomszéd országok által megszállott területek lakói ki vannak téve? (Altalános élénk helyeslés és taps.) De nemcsak igazságtalan, hanem egyenesen káros is ez az intézkedés és állásfoglalás azért is, mert feltéve — amin, reménylem, túl vagyunk, — hogy a jogrend teljes helyreállításáért és teljes biztosításáért küzdelmet kellene folytatni, az ilyen határozatok épen azok helyzetét nehezítenék meg legjobban, akik a jogrend helyreállításáért és ientartásáért küzdenek, (Ugy van!) mert ilyen fellépésekkel szemben természetesen egyikünknek sem lehet más kötelessége, mint mindent félretéve, szorosan egyesülni az ilyenek visszautasítására, (Elénk helyeslés és taps.) Remélem, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a t. kormány, miután ez az ügy már huzamosabb idő óta kisért minket, megtette azokat az intézkedéseket, amelyeket hatáskörében megtehetett e határozattal szemben való védekezésre. Meg vagyok Győződve arról is és hiszem erősen, hogy még az utolsó pillanatban, azokban a körökben évi június hó 16-án, szerdáh. — az ország határain belül és az ország határain kivül, — amelyek ebben az ügyben bizonyos jóhiszeműséggel jártak el, be fog állani a kijózanodás és nem fognak ragaszkodni olyan határozat végrehajtásához, amelyre nézve,, hogy alaptalanságáról és igazságtalanságáról megGyőződjenek, csak az szükséges, hogy maguknak azt a fáradságot vegyék, hogy valódi és autentikus információkat szerezzenek. Mindazonáltal kötelességemnek tartom a t. Nemzetgyűlés figyelmét erre a tényre felhívni és azt a kérdést intézni a t. kormányhoz, minő intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a szállító munkások nemzetközi szakszervezetének amsterdami közgyűlése által hazánk ellen elhatározott bojkottal szemben. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister elnök urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon köszönöm gróf Apponyi Albert képviselőtársamnak, hogy ezt a kérdést a Ház elé hozta. A kérdés tényleg nem uj. A történelmét nem egészen hűen közölték a lapok, t. i. ugy jelentkezik ez a bojkott, mintha ez a határozat az amszterdami munkásság hozzájárulásával hozatott volna meg. En tegnap kaptam Hollandiából értesítést és pedig olyan ur részéről, (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) aki maga jelen volt azon az ülésen, amelyen ez a kérdés felmerült. O megállapította, hogy ezen az ülésen a munkásság abszolúte nem hozott határozatot, hanem elvetette az indítványt azzal, hogy nem foglalkozik vele és határozathozatal nélkül szétoszlott. Ennek dacára azok az urak... Gaal Gaszton: A Jakabok. Simonyi-Semadam Sándor :.. . vagyis a szakszervezeti titkárokból alakított-központi irodának tagjai... (Zaj és derültség a Ház minden oldalán. Felkiáltások balfelől: Zsidók!) Huber János: Megint a zsidók! Tönkreteszik az országot ! (Egy hang a baloldalon : Zsidó trükk az egész! Ereky Károly: Az Alliance Izraelite megbízottai ! Simonyi-Semadam Sándor :. . . tehát kizárólag a szakszervezeti titkároknak központi irodája (Zaj és felkiáltások : Ez az !) önmaga egyedül hozta meg ezt a határozatot és hivta fel a munkásságot egész Európában arra, hogy csatlakozzanak ehhez a határozatukhoz. A tényállás tehát az, hogy valósággal nem az igazi munkás* ságnak az állásfoglalásával állunk szemben. (Ugy van! Ugy van!) A. munkásság ettől távol áll . Ereky Károly : Sokkal becsületesebb a munkásság, semhogy ilyet csináljon! Simonyi-Semadam Sándor :... távol áll különösen a hollandi munkásság, mert hiszen a hollandi munkásságnál ugyanez az akció más, sokkal nagyobb dolgot akart keresztülvinni. El
