Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-61

4Ô0 A Nemzetgyűlés 61. ülése 192 A földmivelésügyi minister UT a vármegyei gazdasági egyesületnek a következő táviratban válaszolt : »A 3422/920. M. E. sz. rendelet végrehajtása ügyében tett távirati jelentése, illetőleg hatáskörének túllépése miatt az egyesület működését felfüggesztem. Az ügy megvizsgálására Rády Gyula ministeri titkárt küldtem ki. Földmivelésügyi minister.« A gazdasági egyesület talán a sürgönyének utolsó mondatában egy kissé túllépte azt a határt, ameddig szabad lett volna elmennie. De hogy mennyire igaza volt és hogy mennyire jogos volt a felháborodás, azt egypár csekélységgel kivánom bizonyitani. Például a Magyar Általános Hitelbank tiz vagon gyapjúra kapott engedélyt Csehországba, rekompenzáció^ üzlet címén. Ezt a rekompenzációs iratot Prágában az ottani pénzügyministernél látta egy Kondor nevű balassagyarmati keresztény kereskedő. Az üzlet tényleg le is bonyolitódott. Húsz vagon cukrot behoztak, s minthogy gyapjú volt az ellenérték, a cukor kilója 54 koronába került. Ha ehhez még hozzászámítjuk a tisztességes kereskedői hasznot, mondjuk 60 koronába kerülhetett volna. Ezt a cukrot itt Budapesten 120 koronáért árusitják. Kérdem, hova lesz ez a 12 millió haszon, ki vágja ezt zsebre ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Merb hiszen amikor a gazdák méter mázsánként 18 ezer koronát adóznak le a gyapjúnál — még pedig nem is csupán a nagybirtokosok, csak azoknak egy töredéke, amely birkát tart — jogos-e, hogy ebből az olcsó gyapjúból a Magyar Általános Hitelbank milliókat vágjon zsebre? (Zaj.) Én azt tartom, hogy. nem. Hogy tovább menjek : ez a gazdasági egyesület, kérte a gyapjubizományosi megbizatást az egész vármegyében. Ezt nem kapta meg, mert hiszen az egyesület működése felfüggesztetett, ellenben megkapták a megbizatást Jónás Emil és Dezső s Weisz I. Simon cégek. (Nagy zaj és derültség.) Friedrich István : Szép kis cégek ! (Felkiáltások : Ez a keresztény kurzus !) Huszár Elemér: Kérdem, hogy keresztény kurzus-e ez ? Ezt én keresztény kurzusnak hirdetni nem tudom. Tudok például egy esetet : a csongrádvármegyei gazdasági egyesület, amikor a románok kimentek, a gabonarekvirálásnál felajánlotta szolgálatait, hogy mázsánként 3 koronáért összegyűjti a gabonát és azt a megfelelő helyre juttatja. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Kinek ajánlotta fel ? Huszár Elemér: Ma is bent van a kérvény elintézetlenül a közélelmezési ministeriumban. A régi Haditermény bizományosai kapták ezt a megbizatást 7 koronás áron. (Zaj.) Én azt hiszem, hogy ez nem keresztény kurzus ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: Ez nem ugy van! Huszár Elemér: Épen ezért a következő kérdéseket van szerencsém intézni a földmivelésügyi és pénzügyminister urakhoz (olvassa) : '. évi június hó 16-án, szerdán. »1. Kérdezem a földmivelésügyi minister urat, hogy a Magyar Általános Hitelbanknak adott rekompenzációs gyapjú és cukor üzletéből származott 12 millió mily célra fordíttatott, vagy azt a bank nyereség gyanánt szedte be ? 2. Kérdezem, hogy a gazdáktól olcsón elvett gyapjút ismét kivitelre szándékozik-e forditani és az abból eredő nyereséget mily célra kívánja felhasználni ? 3. Kérdezem, hogy a nógrádmegyei gazdasági egyesület felfüggesztését miért nem oldja fek* holott a bizományosságot Ígérték neki és azt ma miéit kapta meg az erkölcsi testület helyett Jónás Emil és Dezső és Weisz I. Simon?« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció ki fog adatni a földmivelésügyi és a pénzügyminister urnák. Következik? Kontra Aladár jegyző : Gróf Apponyi Albert ! (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Apponyi Albert : T. Nemzetgyűlés ! A szállítási munkások szekszervezetének szövetsége amsterdami gyűlésében a június 20-ától számítandó időre kimondotta a bojkottot, vagyis minden szállításnak megszüntetését Magyarországba és Magyarországból. Előttem van ennek a határozatnak szövege és annak indokolása. Hozták ezt a határozatot tekintettel a Magyarországon uralkodó állítólagos terrorra, a munkások üldözésére és egyéb olyan jelenségekre, amelyekre lesz alkalmam néhány észrevételt tenni felszólalásom folyamán. (Halljuk ! Halljuk !) Ha átolvassuk ennek a határozatnak indokolását, az első, ami szembeötlik az, hogy a tényeknek olyan óriási dimenziókban való elferditésén, olyan szemenszedett valótlanságokon alapul, hogy az ember megdöbben, ha felteszi magának azt a kérdést, hogy minő forrásokból merítették azokat az információikat, amelyek alapján határozatukat meghozták. Csak egy adatot vagyok bátor felolvasni ebből az indokolásból. (Olvassa) : »Ennek az évnek az elején 9000 férfi és nő volt a hajmáskéri, 4000 a csepeli, 2400 a zalaegerszegi, 2000 az egri, 3000 a ceglédi és 2000 a komárom-homokhegyi helységben levő fogolytáborokban, összesen 50.000 férfit és nőt fogtak el és 5000 munkás volt halálra Ítélve.« (Nagy zaj. Felkiáltások balról l Ez zsidó munka ! Hallatlan !) Azután hasonló stílusban beszélnek azokról az ismert, ebben a házban már tárgyalt katonai, vagy katonai egyenruhában elkövetett visszaélésekről, amelyekkel szemben örömmel üdvözlöm a t. kormánynak erélyes állásfoglalását és azokat a teljesen korrekt intézkedéseket, amelyek a múlt vasárnapi hivatalos lapban megjelentek, ugy hogy itt egyéb teendőnk nincs, mint azoknak pontos és szigorú végrehajtását ellenőrizni. Hasonló stílusban nagyzolva adja elő az indokolás ezeket a visszaéléseket és ebből folyólag állapítja meg a munkásszolidaritásra hivatkozva, azt a határozatát, hogy Magyarország mindenféle szállítástól, mindenféle közlekedéstől, érintkezéstől elzárandó. -