Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-61

A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920 sem lesznek idősebb évfolyambeli emberek behiva, illetőleg benn tartva. Ami az általános, rövid időre való behívást, a fiatalabb évfolyamok behívását illeti, ott épen a földmivesnópre kellett súlyt helyezni, hogy azok szolgáljanak. Ez egészen világos : mert mi, — a földmivesnép becsületére legyen mondva, — a legmegbízhatóbb elemeknek tartjuk az egész országban. (Élénk helyeslés.) Igen jól tudom, hogy ez a földmivesnépre nagy és súlyos terhe­ket ró, de épugy meg vagyok Győződve arról, és nem egyszer nyilatkozott a t.- Ház is igy, hogy a földmivesnép ezt a kötelességét is meg fogja tenni. (Igaz! Ugy van!) Nekünk azonban ter­mészetesen bizonyos tekintettel kell lennünk a mostani aratási idő követelményeire. (Igaz ! Ugy van!) Erre nézve majd a Letenyei Pál t. kép­viselő ur interpellációjára adandó válaszomban fogok nyilatkozni. Itt csak azt akarom megmondani, hogy kérés, hogy most senkit sem hívjunk be novemberig és mindenkit elbocsássunk annyit jelentene, hogy nem kell nemzeti hadsereg, pedig nagyon kell, jól fegyelmezett, magyar nemzeti érzéstől áthatott, becsületes, tisztes­séges tisztikartól vezetett hadsereg. (Általános élénk helyeslés és taps.) Ha valamikor kellett, akkor ma kell (Igaz! Ugy van!) és ha vala­mikor elérkezett az ideje, hogy mindenki, a Nemzetgyűlés minden tagja ezt elismerje, akkor most van itt az ideje. (Igaz! Ugy van!) Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nincs itt !) Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a honvédelmi minister urnák vála­szát Szalánczy József képviselő ur interpelláció­jára, igen vagy nem? A t. Nemzetgyűlés tudo­másul veszi a választ. Következik a honvédelmi minister ur vála­sza Letenyei Pál képviselő ur interpellációjára. Soós Károly honvédelemügyi minister: T. Ház ! Letenyei Pál képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám : »Yan-e tudomása a honvédelmi minister urnák arról, hogy már idáig is nagyon sok földmiveléssel foglalkozó embert hivtak be katonai szolgálatra és a be­hivás még most is egyre tart?« Igenis van tudomásom erről, amint néhány perccel ezelőtt mondottam, van tudomásom arról is, hogy ez a behivás még mindig tart és mindjárt, amikor még néhány pontra válaszolok, lesz alkal­mam kijelenteni, hogy mennyire csökkentettük már az uj behívásokat, — még pedig már az interpelláció előtt, — épen azért, hogy az aratást megkönnyitsük. (Helyeslés.) A második kérdés az, hogy:. »Yan-e tudo­mása az igen t. minister urnák arról, hogy ezek közt nagyon sok van önálló kisgazda és nagyon sok családfentartő és így a családnak egyedüli % évi Junius hó 16-án, szerdán. 391 munkaképes férfia és akiknek behivása ugy a családra, mint kisgazdaságukra most a legfon­tosabb munkaidőben nagy kárral van.« Erre a következőt vagyok bátor felelni. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen munkaerőnek minősitett hadkötelezettek tartós vagy ideiglenes szabadságolása tekintetében követett, a háború alatt engedélyezett felmentéseknek megfelelő eljá­rás ma még nagyobb fokú szigorúságot kivan meg, mert ma, amikor a férfilakosságnak csak egészen jelentéktelen részét vonjuk el a katonai szolgálattal a termelő munkától, távolról sem lehet olyan munkaerőhiányról beszélni, mint a háború alatt, amikor úgyszólván az egész munka­bíró korban lévő férfinépesség 32 évfolyama volt a polgári élettől elvonva. Most pedig csak négy évfolyam van bevonva. De hozzá van szokva a lakosság a felmentésekhez. Ott, ahol nagyon jo­gos indokok szólnak a felmentés mellett, ott úgyis vagy tartós szabadságolással, vagy felmen­téssel intézzük el a dolgot. Ezeknek a kérelmek­nek 30%-a nyer kedvező elintézést. A családfentartási kedvezmény a szülőiket eltartó fiuk részére kilátásba helyeztetett, az ez iránt előterjesztett kérelmek minden esetben le­tárgyaltaknak. De ugy van a dolog, hogy a ked­vezmény tényleges végrehajtását a létszámviszo­nyoktól kellett függővé tenni, ez a körleti parancs­nokságnak van átengedve, de az utóbbi időben utasítva lettek ebben a tekintetben is, hogy lehe­tőleg engedékenyek legyenek. Ennek a helyzet­nek azonban mindaddig meg kell maradnia, amig e tekintetben a hadsereg a végső kialaku­lás stádiumába nem jut. Ez körülbelül augusztus­ban lesz. Remélhető azonban, hogy az ebben a ked­vezményben részesített Összes hadkötelesek akkor szabadságolhatok lesznek. Ezen kérdés megoldá­sát én minden erőmmel szorgalmazom. A feleséget és gyermeket eltartó családfők ennél a kedvezménynél a védtörvény szellemé­nek megfelelően ugy mint békében, most sem jönnek tekintetbe. Tekintetbe kell venni azonban azt, hogy ezek családjuk minden tagja után (feleség, gyermekek) az élelmezési váltságot kapják családi pótlék gyanánt, ami havonként és családtagonként kb. 400 koronára tehető és a háború alatt élvezett hadisegély összegét messze túlhaladja. Harmadszor azt a kérdést intézte hozzám Letenyei Pál t. képviselő ur, hogy hajlandó-e az igen t. minister ur intézkedni, hogy ha a viszonyok megengedik, ezek a behívások a leg­fontosabb nyári hónapokban szüneteljenek. Erre a következőkben válaszolok. Amint mondottam, van kétféle réteg, amely most szol­gálatot teljesít. Az egyik réteg a 25—35 évesek közül kerül ki, ezeket csak 8 hétre hivtuk be és ezeknek a behivása mihamarabb meg fog szűnni. Természetes, hogy ha ezeket elbocsátjuk, szükséges helyettük friss turnust behívni. Ami az uj behivásokat illeti, van szeren-

Next

/
Thumbnails
Contents