Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-60
368 A Nemzetgyűlés 60. ülése 1920. évi június hó 15-én, "kedden. szem, az az Uj Nemzedék, amely a negyedik oldalán zsidó cégek hirdetését közli, ez jön nekem, ennek nem vagyok én eléggé keresztény és ennek nem vagyok én eléggé nemzeti érzésű ember. Nehogy félreértés legyen, nem szemrehányásként mondom neki azt, hogy a zsidó cégek hirdetéseit közli. A teljes szabadságnak és a jogrendnek vagyok a hive és azt tartom, hogy mindaddig, amíg az megtiltva nincs, mindenki jussának tekintem, hogy azt cselekedje, amit akar, tehát az Uj Nemzedék is azt cselekedje, amit akar. Csak azt a kontrasztot nem tudom megmagyarázni, hogy mig három oldalon keresztül egyet sem tesz, be mint a zsidót szidja, a negyedik oldalon mégis elfogadja a zsidó pénzt, a zsidó cégeknek és zsidó orfeumoknak a hirdetéseit. Meskó Zoltán : Elég szomorú ! Rupert Rezső: Tisztán csak ebből a szempontbal mondom ezeket, de egyébként itt is hangsúlyozom azt, hogy nekem nem volt semmi dolgom a nemzeti hadsereggel. Csak egyesekről beszéltem itt és hogy mennyire megokoltam, azt mutatja az is, hogy maga a honvédelemügyi minister ur is kénytelen volt itt egyes esetekkel foglalkozni a Ház előtt és ezért csodálkozom azon, hogy ő bár azt mondja, hogy legnagyobrészt egyesek, agent provokateurök, vagy az egyenruhával visszaélők követték el a visszaéléseket, mégis koncedálja és elismeri egyes olyan egyének visszaéléseit is, akik a hadsereghez tartoznak. Eszerint a helyzet az, hogy ő tulaj donképen a saját gyengeségéről tett itt vallomást, mert én ugy képzelem, hogy ha itt van egy honvédelemügyi minister, ha magam ülnék is az ő helyén, egy ötsoros kurta parancsomba kerülne, hogy teljesen lehetetlenné váljék az, hogy az egyenruhával valaki visszaéljen. Amikor a honvédelemügyi minister ur beszámol effélékről és igyekszik engem bűnbakká megtenni, akkor tulaj donképen a saját gyengeségéről tesz itt vallomást. Még más urak is foglalkoztak itt az én csekély személyemmel. Foglalkozott nevezetesen Zákány és Hegedüs t. képviselőtársam. Vigasztalás a felszólalt képviselő urakkal szemben az, hogy a Nemzetgyűlés nem szokta túlságosan tragikusan venni az ő felszólalásaikat. Én tehát épen ezért nem is foglalkozom felszólalásukkal ; bizom abban, hogy ezek az urak is, akik utólag ennyire elfogultan beszéltek rólam és állították be szereplésemet, be fogják egyszer látni és tapasztalni fogják, hogy nincs igazuk. Azzal fejezem be, t. Nemzetgyűlés, a felszólalásomat, hogy újra tiltakozom az ellen, mintha én akármiképen is megtámadtam volna a nemzeti hadsereget. (Helyeslés jóbbfelől.) Zákány Gyula: Személyes megtámadtatás címén szót kérek. (Halljuk ! Halljuk ! Zaj jóbbfelől.) Hegedüs György: Ne vedd tragikusan! (Zaj jóbbfelől.) Elnök : A képviselő urat a házszabályok 215. §-a értelmében megilleti a szó, tehát meg kell hallgatni. Gaal Gaszton : Sajnos, de muszáj ! Elnök : Kérném azonban a képviselő urakat, méltóztassanak rövidre fogni ezt a személyes vitát és az ehhez fűzött reflexiókat, mert különben ismét nem haladhatunk előre a tárgyalásban. (Helyeslés.) Zákány Gyula: T. Nemzetgyűlés ! Hogy az igen t. Rupert nemzetgyűlési képviselő urnák mi a felfogása arról, hogy a Nemzetgyűlés hogyan fogadja az egyes felszólaló urak felszólalásait, tragikusan-e vagy nem tragikusan, arra nem akarok kitérni. Kerekes Mihály: Melyik a jobb, a tragikus, vagy a nem tragikus ? (Derültség.) Zákány Gyula : Ebben már van egy kis komikusság is. ön is segiti a komiküsságot a tragikussághoz. (Derültség balfelől.) Rupert igen t. képviselő urnák egész felszólalása angol flastromozás akart lenni. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Többek közt azt mondta, hogyha valaki figyelemmel elolvassa az ő . . . Huszár Elemér: Életrajzát! (Derültség balfelől.) Zákány Gyula : Ebben körülbelül benne van az életrajza is, legalább is tartom én őt ennyire őszinte embernek, mert mindenkinek a megnyilatkozása valahogy visszatükrözi az életét. (Ugy van !) Rupert képviselő ur nagyon csodálkozott, hogy felszólalása ilyen nagy kitörést, az ő szavaival élve, nekirohanást provokált, holott a Nemzetgyűlésen sokkal nagyobb megdöbbenést keltő felszólalások, illetve elszólások is történtek. Rupert Rezső : Nem mondtam, hogy elszólások ! Zákány Gyula : Igen t. Nemzetgyűlés ! Amikor elolvastam a beszédét, igenis nagyon csodálkozom afelett, hogyan lehetett ilyen beállítással . . . Rassay Károly : Ehhez joga van ! Zákány Gyula:... hogyan lehetett ilyen stílusban beszélni a nemzeti hadseregről ? Elnök : At. képviselő ur a saját személyének megtámadtatása címén kivan szólni és mást támad. (Derültség.) Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Egyáltalában nem akarom ezt tovább folytatni. (Helyeslés jóbbfelől.) Én csak felolvastam a Naplóból az ő beszédéből egy pár töredéket minden kommentár nélkül . . . Rupert Rezső: Az a baj, hogy töredékekkel dolgoznak. (Zaj.) Zákány Gyula : Én a képviselő urat egész lojálisán, egy mukkanás nélkül hallgattam. Az, aki a parlamenti nivóra hivatkozik és erre a nivóra való hivatkozással kéri a csendes meghallgatást, engedje meg, hogy ahhoz én is ugyanilyen kéréssel forduljak. (Helyeslés.) Az igen t. képviselő ur itt egy értékelést, osztályozást csinált, hogy ha az a sajtó szabad lett volna, majd megmondta volna, hogy kinek micsoda az értéke, az érdeme a proletárdiktatúra utáni Magyarország talpraállitása körül. En a t. Nemzetgyűlés bírálatára bizom, hogy ezekben a kiszakított citátumokban benne van-e
