Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-60

356 A Nemzetgyűlés 60. ülése 1920. évi június hó 15-én, kedden. termelésnek és a fogyasztásnak. Hiszen egyedül a kereskedelmen múlik, mert ez a forgalom nélkül lehetetlen volna, bogy a felesleges terményeket itt és amott beszerezvén, azokat oda vigye el, ahol viszont azokban a cikkekben hiány mutatkozik. A kereskedelem az, amely megőrzi a ma, ebben a pillanatban feleslegesnek jelentkező nagy árutömegeket azért, hogy azután azokat kellő pillanatban tudja piacra adni és rendelkezésére állítani a fogyasztásnak. Tulajdonképen egyetlen vérkeringési rendszer az, amely a gazdasági életet átszövi s a gazdasági életnek ebben az organizmusában a kereskedelem is egy vivő ér. Vigyázni kellett tehát ebben a javaslatban arra is, hogy a legális kereskedelmet, amennyiben az szükséges, a tisztességes kereskedelmet szintén megvédelmezzük s csak a korrupt kereskedelem ellen forduljunk. , Arra nézve, hogy a korrupt, a kapzsiság ölébe esett kereskedelem kiirtassék s ennélfogva az áralakulásból, az árhullámzásból minden olyan tényező és előidéző ok kiküszöböltessék, amely csakugyan nem szükséges, amely a legális kereskedelem vonalain már túlesik, arra nézve a javaslat teljesen megnyugtató rendelkezéseket, azt mondhatnám, drákói és szigorú rendelkezéseket tartalmaz, de mindenesetre olyanokat, amelyek megokoltak s amelyek folytán a legerősebb reményem van arra, hogy mindazt a jótékony, áldásos hatást el fogják érni, amelyet vele a törvényhozó céloz és amelyet az élet szükségletei követelnek. A legsúlyosabb visszaélések, sőt még a kevéssé súlyosak is ebben a törvényben büntetendő cselekmények tényálladékává kodifikáltattak, súlyos büntetési tételekkel szankcionáltattak, ugy hogy azt hiszem, hogy most már minden olyan emberi cselekvés, minden olyan emberi gonoszság és machináció ki fog záratni, amely eddig az árakat szinte elképzelhetetlen magasságig hajtotta. Az igazságügyminister ur, aki ezt a javaslatot az ő nagy jogi tudásával, gazdasági áttekintésével, horizontjával hozta az igazságügyi bizottság elé, maga mondja azt, hogy csodát azért ettől a jól szerkesztett törvénytől sem vár. Az igazságügyi bizottságnak is az az álláspontja, hogy csodákat természetesen nem tudunk vele előidézni. Mi csak megtesszük mindazt, amit emberileg emberi elhatározástól függő gonoszság ellen megtenni lehet. Es mert ugy látjuk, hogy az a diagnózisa a helyzetnek, hogy az árak alakulásában, az árfelhajtásban tulajdonképen az emberi kapzsiság képviseli a legerősebb hajtótónyezőt már számokban is kifejezve, azt hisszük, azt reméljük, hogy mégis annyira jelentékenyen fogjuk ezzel a javaslattal, ha törvényerőre emelkedik, leszorítani az árakat, hogy azok már eltürhetők lesznek és minden esetre minden izgalmat ki fognak irtani a társadalmi felfogásból, amely izgalom onnan van, mert azt hiszi a társadalom, hogy tisztán emberi machináció kérdése és dolga, hogy az árak ilyen túlmágasak. Annyira le fogja mérsékelni akat ez a javaslat, hogy az emberek, az egész társadalom megnyugvással fogja tudomásul venni, hogy azok az árak most már épen a gazdasági erőknek leküzdhetetlensége miatt alacsonyabbak nem lehetnek. Ezentúl az elet olcsóbbodását már a viszonyok javulásától fogja várni. A javaslat intézkedéseket és védelmet tartalmaz magában az ártúllépések ellen, az áruuzsora ellen, az árdrágító ellen, amelynek egyik leghitványabb típusa a láncolatos kereskedés; az áruelvonás ellen, az árucsempószés ellen és az eladás jogtalan megtagadása ellen. Mindazt, ami a gazdasági életben emberi gonoszság, visszaélés van, ez a javaslat szigorúan büntetni rendeli. Már a legegyszerűbb esetekben is vétségnek nyilvánítja a cselekményt és szigorúan, egy évig terjedhető fogházzal és 100.000 K-áig terjedhető pénzbüntetéssel, hivatalvesztéssel és politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésével bünteti, de ezenkívül egyéb represzszáliákat is tartalmaz, igy az iparigazolványnak, általában minden hatósági engedélynek elvonását rendeli el és a kitiltásnak s a kiutasításnak eszközét is alkalmazza. (Altalános helyeslés.) Ugyanezeket a cselekményeket abban a pillanatban, amint azok súlyosabbak, vagyis nagyobb arányúak, avagy ismételve követtetettek el, bűntettekké nyilvánítja a javaslat és ekkor már háromévi börtönbüntetést, amellett 500.000 K-áig terjedhető pénzbüntetést rendel és a bűntettekre nézve megállapítja a vagyoni elégtételt is, amely az egész vagyonérték elkobzásáig terjedhet. Mindezeken felül az összes elképzelhető és szokásos mellékbüntetésekkel is sújtja azokat, akik visszaélnek. Különösen hatályosnak látszik ez a javaslat azért, mert a bűn elkövetésére hajlandó embert, az ő gonosz hajlamait épen ott fogja meg, ahol tulajdonképen az ő cselekvésének rugója, van, t. i. vagyoni megtorlásokat alkalmaz, tehát azt a motívumot érinti, amely a bűncselekmények elkövetésére hajtja a kapzsiságot, és épen azért, mert ilyen szigorú vagyoni visszatorlásokat alkalmaz, ezeket a motívumokat ez a törvényjavaslat, ha törvénnyé válik, meg fogja szüntetni és teljesen ellensúlyozni. T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyi bizottság nagy egészében ugy terjeszti a Ház elé ezt a javaslatot, ahogyan azt az igazságügyminister beterjesztette s a Ház a bizottság elé utasította. Közben azonban, részben az igazságügyminister ur ujabb tájékozódása folytán, részben pedig a szakkörök felszólalása és más egyéb körülmények mérlegelése következtében a bizottság arra az álláspontra kellett hogy helyezkedjék a javaslattal szemben, hogy a javaslat eredeti szövegében nem felel meg teljesen azoknak az intencióknak, amelyeknek megfelelni akar, (Igazi Ugy van!) másrészről pedig túlmegy bizonyos