Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-59

A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi június hó lé-én, hétfőn. 347 azonban, hogy minden sürgetés dacára és a kor­mány minden Ígérete ellenére, mikor lebonyolí­tásra került volna a sor, milyen súlyos akadá­lyokat gördítenek utunkba. À földmivelésügyi minister urnák az ügyről több iz"ben személyesen tettem jelentést, meg­sürgettem az elintézést, Rubinek minister ur mindent kilátásba helyezett, mégis semmi sem történt. Legutóbb Bleyer Jakab nemzetiségi minister úrral, aki Nyugat-Magyarország ügyét igazán a szivén viseli, felmentem Rubinek G-yula minister úrhoz, hogy a folyton húzódó tárgyalások végre alakot öltsenek. A minister ur akkor, december elején mindent megígért, közölte, hogy a dolog máris rendben van, — dacára ennek minden elintézetlen maradt. Eleinte nem tudtam megérteni a történteket, azonban csakhamar megállapítottam a tényállást ; az egyes ministeriumokban és igy a földmivelésügyi ministeriumban is olyan érdekek érvényesülnek, amelyeket az ottani urak fontosabbaknak tar­tanak a közérdeknél. Yannak egyes társaságok, részvénytársaságok, amelyek nélkül a minis­teriumban elérni semmit sem lehet, s ez bizony oly gyalázatos állapot, mely tisztázásra szorul. Én végére fogok járni annak, hogyan lehetséges, hogy néhány meggazdagodásra törekvő ember vagy társaság előtt az ország jogos igényeinek és érdekeinek háttérbe kell szorulniuk.« Ezen cikk szerint gróf Sigray Antal nem­zetgyűlési képviselő a földmivelésügyi ministerium tisztikarát igen súlyos vádakkal illette. Többek között megvádolta azzal, hogy egyes egyéni ér­dekek érvényesülését előbbre valónak tartja a közérdek érvényesülésénél. Ezen cikk szerzője gyanánt Fehéri Armand hírlapíró gróf Sigray Antal nemzetgyűlési kép­viselőt jelölte meg. Mivel e cikkben előadottak az 1914. XI. t.c. 1. §-ában körülirt, a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének a tónyálladékát kimerítik, a mentelmi bizottság oly módon határozott, hogy javasolni fogja a Nemzetgyűlésnek, hogy a jelen esetből kifolyólag gróf Sigray Antal nemzetgyűlési képviselő men­telmi jogát függessze fel. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? A föld­mivelésügyi minister ur kíván szólni. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Evvel a kérdéssel kapcsolatban felhívom a Nemzetgyűlés figyelmét a kiküldött parlamenti bizottság működésére. G-ondolom, már két ós fél hónap múlt el azóta, hogy az én javaslatomra parlamenti bizottság küldetett ki a Lingauer-féle interpelláció alapján vizsgá­lat foganatositására. Sajnos, ez a bizottság a bizottsági működés rendes hibájába esett, mert nem foglalkozik az üggyel oly sürgősséggel, amint azt az ügy magában megkívánná. En tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az elnök ur utján felhívást intézni a bizottsághoz, hogy tartsa kötelességének a vizsgálatot minél előbb befejezni, illetve legalább megkezdeni, — mert csak a kezdetek kezdetén van a dolog és azóta már sokszorosan el lehe­tett volna intézni ezt az ügyet. (Helyeslés.) Elnök: Én a bizottság elnökét fel fogom hivni, hogy a bizottság jelentését mielőbb adja be a háznak. (Helyeslés.) Kivan valaki hozzászólni a mentelmi bi­zottság jelentéséhez ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzet­gyűlés a mentelmi bizottság jelentését gróf Sigray Antal mentelmi ügyében, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ak^or elfogadottnak jelentem ki és gróf Sigray Antal képviselő ur mentelmi joga fel­függesztetett. Ezzel mai napirendünk ki van merítve. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Még egy kijelentéssel tartozom. A keddi ülésen felszólalt Huszár Károly t. kép­viselőtársam és szóvá tette az atrocitásokat. Az Uj Nemzedék a következő, vagy talán még az­napi számában — most már nem tudom — a szájamba olyan kifejezést adott, amely teljesen távol van tőlem. Határozottan kijelentem, hogy én nem használtam ezt a kifejezést, t. i. azt, hogy »kötelet a nyakukra«. A hivatalos napló­ban nincs is nyoma ennek, tehát nyilvánvaló, hogy ez nem történt meg. Hogy más részéről megtörtónt volna, nem tudom, de ez minden­esetre olyan helytelen kifejezés, amely az én szájamat ilyen körülmények között soha el nem hagyhatta volna. (Helyeslés.) Elnök : A mai ülés napirendje ki van merítve. Javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés következő ülését holnap, június hó 15-én, kedden délelőtt tiz órakor tartsa és annak napirendjére a követ­kező tárgyakat tűzze ki: 1. A mai ülés jegyző­könyvének hitelesítése, 2. A mentelmi bizottság jelentése Cserty József képviselő ur mentelmi ügyében. 3. Az árdrágító visszaélésekről az igazságügyi minister ur törvényjavaslata. Végül, ha avval végeznénk : 4. A fényűzési forgalmi adóról a pénzügyminister ur törvényjavaslata. (Helyeslés). Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés). • Ernst Sándor: Az utolsó tárgy nézetem szerint nem tűzhető ki, mert hiszen a jelentés nincs szétosztva. (Ellenmondások.) Elnök : Ki van nyomatva ós szót van osztva. Talán a képviselő ur még nem kapta meg, de intézkedni fogok, hogy a képviselő ur is meg­kapja. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) 44*

Next

/
Thumbnails
Contents