Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-58
330 A Nemzetgyűlés 58. ülése 1920. évi június hó 11-én, pénteken. területek a szerbek által minél előbb kiüríttessenek?« (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. Felkiáltások: Választ hérünh a külügyminister űrtől ! Zaj.) Rubinek István: Szót kérek! Elnök: Mi címen kíván a képviselő ur szólni ? Rubinek István: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Méltóztassék. Rubinek István: T. ISTemzetgyülés! Méltóztattak mindannyian hallani, hogy micsoda vérlázító kegyetlenségek vannak azokon a vidékeken, amelyeket a szerbeknek a békeszerződés szerint is ki kellett volna üriteniök. Weber nemzetgyűlési képviselő ur interpellációt intézett a külügyminister úrhoz, hogy adjon választ, tud-e és hajlandó-e ezeknek az óriási sérelmeknek orvoslása tekintetében valamit tenni. Én azt tartom, hogy ezeknek a bajoknak orvoslása mindennél sürgősebb és épen azért indítványozom, mondja ki a Ház, hogy a külügyminister erre az interpellációra itt a Ház előtt a legközelebbi ülésen, már hétfőn, köteles legyen választ adni az 1848. évi III. te. 32. §-a alapján. Kérem indítványom elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök : A házszabályok értelmében minden indítványt írásban kell beterjeszteni. Kérem az indítványnak írásban való beterjesztését s erre nézve a szavazást később fogom elrendelni. (Helyeslés.)] Szólásra következik Karafiáth Jenő képviselő ur. Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! Ugyanebben a tárgyban óhajtottam interpellálni; a különbség csak az volt közöttünk, hogy egy nappal előbb jegyeztem be azt az interpellációskönyvbe. Minthogy azonban igénytelen nézetem szerint nem az a fontos, hogy ki teszi szóvá ezt az ügyet, hanem az a fontos, hogy a Nemzetgyűlés előtt ezek az atrocitások szóvátétessenek, a magam részéről legfeljebb kiegészíteni tudnám az igen t. képviselőtársam adatait azzal az egy tétellel, hogy az én információim szerint a Dunántúl előfordult az is, hogy a demarkációs vonalat egyes szerb osztagok átlépték és ott is hasonló atrocitásokat vittek véghez. A bajai és bácsalmási atrocitásokra vonatkozóan — azt hiszem — t. képviselőtársam is beterjesztett adatokat ; teljesen megegyező adatokat kaptam én is, nevezetesen, hogy a szerbek mindent leltároznak, felbecsülnek, zár alá vesznek, annyira, hogy még a lábon álló, függő termésnek az elárverezését is tervbe vették. Annyira megy ez, hogy ha gyors ellenintézkedés nem történik, akkor nemcsak az idei termés betakarítása forog veszélyben, hanem egyszersmind a jövő évi termést előkészítő munkálatok elvégzése is. Miután tehát a tárgy ezekkel kimerült, a magam részéről elállók az interpellációmtól. Elnök : A képviselő ur eláll interpellációjától. Rassay Károly: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: Tessék! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Az előbbi indítvánnyal kapcsolatosan bátor vagyok indítványozni a következőket. Minthogy a legközelebbi ülés csak hétfőn lesz, másrészt szükségesnek tartom, hogy a kérdés a kormány részéről megvilágítást nyerjen, indítványozom, hogy a külügyminister ur ne a legközelebbi ülésen, hétfőn tegyen nyilatkozatot, hanem a ház határozzon akként, hogy a külügyminister ur nyilatkozatát még a mai- ülésen tegye meg. (Élénk helyeslés.) Ebből a célból tisztelettel kérem, méltóztassék az ülést felfüggeszteni és a külügyminister urat az ülésbe meghívni. (Élénk helyeslés.) Rubinek István: Indítványomat Rassay Károly képviselő ur indítványa értelmében ezennel módosítom. Elnök: A Nemzetgyűlés arra utasítja az elnököt, hogy a külügyminister urat hivja meg a Házba, hogj az előadott interpellációra azonnal feleljen ? (Élénk felkiáltások : Igen !) Ez a ház kívánsága. Ezt határozatként kimondom. (Helyeslés.) Az ülést a külügyminister ur megérkezéséig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. En a Ház utasítása szerint eljártam. A külügyminister ur jelen van és válaszolni fog az interpellációra. A külügyminister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Teleki Pál külügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés! En a tisztelt Nemzetgyűlés felszólítására megjelentem a ministertanácsból, amely itt, a Ház egyik termében folyt és amelyen az összes ministerek jelen voltak. Kissé talán különös az, hogy amikor nyilvánvaló, hogy ministertanács van, akkor a külügyminister ebben a formában a Ház elé idéztetik és én mindenesetre nem látom ebben azt a teljes bizalmat, amelynek egy külügyminister iránt a mai viszonyok között meg kell lennie. Mindazonáltal nem akarok a dolognak ennél a részénél tovább időzni, mert ez majd elválik, hanem rátérek magára a tárgyra. (Halljuk ! Halljuk !) Bizonyos mértékig köszönettel tartozom az interpelláló képviselő uraknak, hogy ezt a tárgyat előhozták, (Halljuk! Halljuk!) mért mindenesetre jogos az egész magyar közvélemény felzúdulása mindazzal szemben, ami körülöttünk történik. Hosszú volna elmondani, hogy már a magyar békedelegáció hányszor és miiyen erélyesen tiltakozott mindaz ellen, amit a körülöttünk lévő államok az okkupált területeken a néppel, különösen a népnek magyar részével, de
