Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-57
S08 A Nemzetgyűlés 57. ülése 1920. évi június hó 10-én, csütörtökön. A határozati javaslat, amennyiben ezen módosítást nem méltóztatnak elfogadni, a következő (olvassa) : »A Nemzetgyűlés utasitja a kormányt, hogy a 2. §-ban Emiltett külön törvényre vonatkozó törvényjavaslatot legkésőbb folyó évi október hó 1-éig nyújtsa be. A törvényjavaslat szerkesztésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a változott viszonyok, különösen a közigazgatás egyszerűsítése, a tisztviselőkar nagymérvű csökkentését teszi szükségessé. Az ekként feleslegessé váló tisztviselőkről a Nemzetgyűlés meggyőződése szerint a földbirtokreform és az állami egyedáruságok hasznosításának keretén belül eddigi társadalmi állásukhoz és érdemeikhez méltóan kell gondoskodni. A Nemzetgyűlés utasitja végül a kormányt arra is, hogy a 2. §. ötödik bekezdésében foglalt felhatalmazást kizárólag szolgálati érdekből akként használja fel, hogy a jogos tisztviselő érdekekre megfelelő méltatásra találjanak.« Elnök : A t. képviselő ur beszéde folyamán kitért Rupert Rezső képviselő ur tegnapi beszédére, azt állítván, hogy abban bizonyos izgatás foglaltatott. Tegnap én elnököltem akkor, mikor Rupert képviselő ur beszélt. Tényleg nem hallottam, mit mondott, mert épen akkor egy jelentést tettek nekem,' úgyhogy nem hallhattam, milyen kifejezést használt. Azonban most megnéztem a gyorsírói jegyzeteket és abból megállapítottam, hogy semmi olyast nem mondott, amiből kifolyólag én őt rendreutasíthattam volna. (Igaz ! ugy van ! a jobboldalon.) Lehetetlenség, hogy itt a képviselőket korlátozzuk a kritika jogában. ( JJgy van !) Itt vannak a házszabályok. Méltóztassanak a házszabályok 212. §-át megnézni, ott megvannak azok az esetek, amelyekben elnöki rendreutasításnak van helye. Ha osztály ellen izgat egy képviselő, vagy ha megsérti egyik képviselőtársát, akkor rendre kell utasítani. Az a körülmény azonban, hogy Rupert képviselő UT azt állította, hogy »a keresztény nagytőke nem tesz eleget kötelességének a szegény emberrel szemben«, magában nem ok arra, hogy az illető képviselő ezért rendreutasitásban részesüljön. (Általános helyeslés.) Méltóztassanak ezt adatokkal megcáfolni. Mindenkinek joga van felszólalni. En a magam részéről nem osztozom Rupert képviselő ur nézetében : azonban ha bizonyítani akarom az ellenkezőt, akkor felszólalok, adatokkal állok elő és ugy döntöm meg az ő állításának valódiságát. (Helyeslés.) Mondott azonban Rupert képviselő ur mást is, amit szintén nem hallottam, de amiért figyelmeztettem volna, hogy ilyet ne mondjon. Azt mondotta ugyanis, azt hiszem épen a t. képviselő ur pártjára, hogy »önök, akik a középvagyonos osztályt, a kismágnások osztályát képviselik«. Ha ezt hallottam volna, figyelmeztettem volna, mert itt nincsenek kismágnások, itt nincsenek nagymágnások, itt csak képviselők vannak, még pedig nem egyes osztályok képviselői, hanem az egész nemzet képviselői. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Ki következik ? Frühwirth Mátyás jegyző: Emst Sándor ! Ernst Sándor : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk!) Helyeslem Hegyeshalmy Lajos t. képviselőtársam indítványát, de mégis indíttatva é,rzem magam, hogy egy-két megjeg}7-zésfc tegyek ehhez az indítványhoz. Én ugy tudom, hogy a ministerek száma megszaporodott és hogy a Nemzetgyűlés iparkodott ezt a számot csökkenteni, amenynyire csak lehetett az adott viszonyok között. Azonban azt is tudom, hogy vannak uj resszortok, amelyek rendkívül igénybe veszik az uj ministereket és azt hiszem, hogy Magyarországon senki sem fogja kh r ánni a mostani körülmények között, hogy a ministeriumok eltörültessenek. (Élénk helyeslés.) Példáui csak a közélelmezésügyi ministe_iumot említem, amely uj ministerium a magyar alkotmányjogban, de oly rendkiviili hatáskörrel bir és oly rendkívüli feladata van, hogy azt józanul és okosan eltörülni nem volna lehetséges. Abban azonban, t. uraim, én is osztozom, hogy az u. n. tárcanélküli ministeriumokra tulaj donképen szükség alig van. Ezekre vonatkozólag azonban a helyzet az, hogy a régebbi időkben adták a rossz példát a tárcanélküli ministeriumok kreálására. Ebben a tekintetben a Nemzetgyűlésnek, amennyire csak lehetséges, azon kell lennie, hogy takarékoskodjék és törölje el ezeket akkor, amikor erre alkalom adatik. A másik kérdés, amelyet Hegyeshalmy Lajos igen tisztelt képviselőtársam felemlített, amelyet én fontosnak tartok, és amelyre vonatkozólag különösen indíttatva érzem magam, hogy felszólaljak, a politikai államtitkároknak a kérdése. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Hegyeshalmy Lajos t. képviselőtársam azt kívánja, hogy a politikai államtitkári állások teljesen szüntettessenek meg és csak az u. n. adminisztratív államtitkárok maradjanak meg. Kérdem, milyen helyzetet talált ez a Nemzetgyűlés, amikor' funkcióját megkezdette 1 Akkor 39 államtitkár volo ebben az országban és azt hiszem, hogy akkor, amikor Friedrich István t. képviselőtársam volt a ministerelnök, nem azon az állásponton volt, amelyen ma van. Friedrich István : Akkor azok, mint képviselők voltak a kabinetben ! Ernst Sándor: Mondom, 39 államtitkár volt akkor. Ezzel szemben mindjárt az első alkalommal 50°/o-kal apasztottuk ezt a létszámot. Gaal Gaszton: Jó lesz még tovább menni! Friedrich István: Egész nyugodtan! Ernst Sándor: En ugy tudom, hogy egyes ministeriumokban jelenleg is talán 8—9 adminisztratív államtitkár van. Friedrich István : Nincs ! Olyan nincs ! Ernst Sándor : A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen tett jelentés alkalmával azt hallottam. Különösen szeretném a nagyon tisztelt Nemzetgyűlésnek becses figyelmébe ajánlani ennek a kérdésnek politikai részét. Ha Hegyeshalmy Lajos t. képviselőtársam ugy állította volna be a dolgot, hogy az államtitkárok száma nyolcra
