Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-57

A Nemzetgyűlés 57. ülése 1920. mindig ugy beállitani a dolgokat, hogy ezeken a kérdéseken bizonyos összeveszéseket mutattak az ország fele, úgyhogy ha az ember kiuta­zott vidékre, mindig azt hihette, hogy itt a Nemzetgyűlésen verekszünk, pedig konstatálom, hogy itt a Nemzetgyűlésen soha személyes tor­zsalkodások nem voltak és a régi időben sokkal több személyes torzsalkodás fordult elő az or­szággyűlésen, mint itt a Nemzetgyűlésen (Igaz ! Ugy van!) Huber János: Lassan dolgozunk! Ereky Károly : Hogy lassan dolgozunk, ezért a házszabályok hibásak. (Helyeslés és ellen­mondások.) A legnagyobb baj, amely katasztrofális volt, az, hogy a koncentrációs kormány nem rendezte az állam pénzügyeit, mert hiszen valamit csak kellett volna csinálni. Legalább elő kellett volna készülni. December, január, február, március, április és május hónapokban — most júniusban vagyunk, tehát hét hónap óta, — nem láttuk azokat a fundamentális adótörvényeket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egy ország konszolidálódjék. És, igen t. Nemzetgyűlés, épen a múlt esztendő augusztusától számitva a tél elejéig, illetőleg ennek az évnek elejéig, januárig és februárig történtek a legnagyobb árdrágulá­sok azért, azért mert újra csak nyomdából hoz­tuk a pénzt. Én azok közé a demagógok közé tartozom, — amint a pénzügyminister ur ne­vezett, — akik az adófizetésre izgatnak, (Derült­ség.) és én büszke vagyok arra, hogy olyan de­magóg vagyok, aki az adófizetésre izgat, mert tessék elhinni, hogy Magyarország összeomlik, anarchiába sülyed és... Elnök : Kérném a képviselő urat, már na­gyon messze elkalandozott a korlátolt forgalmú közfogyasztási cikkektől. Ereky Károly: Igen tisztelt Nemzetgyűlés Befejezem a beszédemet, de méltóztassanak meg­engedni, hogy ezt a gondolatot befejezzem. Amint mondottam, indokolásomnak ezt a nega­tiv részét azért hoztam fel, mert az árdrágu­lást az okozta, hogy állandóan a nyomdából hoztuk a pénzt és amikor egyetlenegy esetben nem a nyomdából hoztuk, akkor a kisgazdák ládafiából hoztuk a pénzt a lebélyegzéssel kap­csolatos kényszerkölcsön utján. {Egy hang a oaloldalon :\ Nemcsak a kisgazdáktól !) Kérem szépen, a falu népét akartam mondani. Nagyon köszönöm a korrigálást ; elhibázottan mondottam, mert nemcsak a kisgazdának volt készpénze, hanem a falu népének is s csak a városi lakos­ságának nem igen volt, mert előre informálva voltak a lebélyegzésről és elhelyezték a pénzü­ket. (Zaj.) Már túlságosan messze mentem azzal, hogy a politikai helyzet ismertetésénél akartam rá­mutatni arra, hogy mennyire fontos és a békés, nyugodt konszolidáció érdekében mennyire szük­séges az, hogy végre a politikai hatalom meg­mozduljon a zsidó hegemónia ellen és a keres­ési június hó 10-én, csütörtökön. 303 kedelem terén megmutassa azt, hogy igenis, a korlátolt forgalmú árucikkek szétosztásánál fel­tétlenül szükségünk van arra, hogy a keresz­tény kereskedelmet, a keresztény kisiparost és általában a keresztény iparost támogassuk. Az az én tiszteletteljes kérésem, hogy mél­tóztassék a kormányt utasítani arra, hogy ebben a kérdésben rövid időn belül tegyen kijelentést, vagy hozzon rendeletet vagy törvényjavaslatot a Ház elé, hogy a korlátolt forgalmú cikkek szét­osztását azonnal és sürgősen abban az értelem­ben szabályozza, hogy először a központokban csak a lakosság számarányának megfelelően le­hessen zsidó alkalmazott, másodszor pedig, hogy az összes korlátolt forgalmú árucikkek és nyers­anyagok szótosztásában olyan arányban része­sülhessen csak zsidó kereskedő és iparos, ami­lyen arányban a lakosságnak percentualiter al­kotórészét képezi. Ez az én tiszteletteljes indit­ványom és kérem a t. Nemzetgyűlést, szíves­kedjék ezt tárgyalás alapján elfogadni. (Helyes­lés hal felöl.) Elnök : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Miután vitá­nak helye nincs, felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e elhatározni, hogy ez az indítvány tárgya­lás alá vétessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy az indítvány tárgyalás alá fog vétetni. Az érdem­leges tárgyalás idejére nézve később fogok indít­ványt tenni, amikor majd tudom, hogy milyen lesz a napirend beosztása. (Helyeslés.) Méltóz­tatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Hegyeshalmy Lajos : A házszabályok 215. §-ának a) pontja alapján kérek szót. Elnök: Tessék. Hegyeshalmy Lajos: T. Nemzetgyűlés! Ereky Károly tisztelt képviselőtársam és bará­tom igen érdekes beszéde során megemlékezett a szénkormánybiztosságról is, . . . Ereky Károly: A központról! Hegyeshalmy Lajos: Az egy! Ereky Károly: Nem egyí (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Hegyeshalmy Lajos : Ereky képviselő ur azt mondotta, hogy a szénbizottság, amely a szenet elosztja, más, mint a szénkormánybiztosság. Ebben téved az igen tisztelt képviselő ur, ép ugy, mint ahogy tévedett, amikor azt mondotta, hogy a szénkormánybiztosságnak és a szénbizott­ságnak vezetése zsidó kezekben van. Koncedálom, hogy amikor ő ezt állította, egészen jóhiszeműen járt el, de én közbeszóltam, ő megnevezett és ezen a címen vagyok bátor a t. Nemzetgyűlést tá­jékoztatni, hogy az ő állítása tévedésen alapult, mert a szénkormánybiztosság élén Rau Grott­lob áll, aki egy református papnak a fia, . . . Griger Miklós : Szabadkőműves volt ! Hegyeshalmy Lajos: Azt ne kutassuk. Az azonban bizonyos, hogy nem zsidó, hanem ke­resztény.

Next

/
Thumbnails
Contents