Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-45
22 A Nemzetgyűlés 45. ülése 1920. évi május hó 19-én, szerdán. őrgróf Pallavicini György az idei termés tárgyában az összkormányhoz ; Maczky Emil a vidéki katonai karbatalmi alakulatokhoz magasabb ranggal biró tiszteknek beosztása tárgyában a bonvédelmi ministerhez ; Sándor Pál Cseho-Szlovákia vasúti tarifáinak felemelése tárgyában a kereskedelemügyi és a külügyministerhez ; Tarányi Ferenc a borkivitelt szabályozó rendeletnek sürgős megváltoztatása tárgyában a földmivelésügyi és pénzügyministerekhez; gróf Széchenyi Viktor a hadifoglyok hazaszállítása tárgyában a külügy- és honvédelmi ministerekhez ; Frühwirth Mátyás a sörkartell visszaélése tárgyában az összkormányhoz ; Szabó József a vidéki hatóságok hatáskörének szabályozása tárgyában a belügyministerhez ; Madarász Zsigmond a mezőgazdasági termelés és a kisgazdák, földmunkások állatainak szükséges legelőterületre vonatkozó rendeletek tárgyában sürgősen a földmivelésügyi ministerhez ; Sziráki Pál a tejforgalom szabaddá tétele ügyében, a közélelmezésügyi ministerhez; Sziráki Pál az iparcikkek maximálása tárgyában, a kereskedelemügyi ministerhez ; Sziráki Pál a köztisztviselők anyagi helyzetének javításáról, a pénzügyministerhez ; Sziráki Pál a katonai szolgálatra behívott kisgazdák és föidmivesek részleges szabadságolása tárgyában, a honvédelmi ministerhez; Somogyi István a gyümölcs- és főzelékfélék darusításának biztositása tárgyában, az összkormányhoz. Elnök : Az indítványok a házszabályok szerint egyszersmind az elnöknek is Írásban beterjesztetvén, ezek felvételére és indokolására később fog határnap kitüzetni. Miután körülbelül 18 interpelláció van bejelentve, azt indítványozom, hogy ne '/^-kor, hanem 1 órakor térjünk át az interpellációk tárgyalására. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik most a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról a belügyminister ur törvényjavaslata. (írom. 32. 52). Szólásra jelentkezett ? Szabó Sándor jegyző : Usetty Ferenc ! Usetty Ferenc: T. Nemzetgyűlés! 1920. évi március hó 29-ikén itt e házban annak az általános óhajomnak adtam kifejezést, amely azonban nemcsak az én óhajom volt, hanem azt hiszem, az egész Nemzetgyűlésé, hogy miután a régi törvényes rendelkezések folytán megalakult fővárosi törvényhatósági bizottság a megváltozott korszellemben nem képviseli többé Budapest népének, Budapest közönségének igazi akaratát, ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot minél előbb be kell nyújtani. Örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, mert sokat várok tőle és sokat vár minden magyar ember, aki végre el akarja érni azt, hogy ez a főváros magyar, hogy ez a főváros keresztény legyen. (Igaz! XJgy van! bal felöl.) A Nemzetgyűlés előtt tehát a magyarságnak egy nagy problémája vár most megoldásra : Budapest jövőjének a kérdése. Érthető az az érdeklődés, amelyet nemcsak ebben a Házban tapasztaltunk e törvényjavaslat mellett, hanem Budapest minden magyar és keresztény polgáránál. E különben szép, de a történelmi idők forgatagában elsenyvedt és meggyötört főváros ujjáteremtését, erkölcseinek megtisztítását várom és várjuk teljes joggal ettől a törvényjavaslattól. Ez a törvényjavaslat lesz hivatva valóra váltani minden magyar embernek és minden fővárosi keresztény polgárnak azt az óhajtását, hogy ez a megtévelyedett, bűnös, magyar és keresztény erkölcseiben leromlott város necsak — ahogy már egyszer kijelentettem — az iskolai térképeken és az iskoláskönyvekben szereplő, hanem minden magyar ember szive szerinti főváros legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Sok bűnt követett el ez a főváros, tagadhatatlan, s bűnök tengerén gázolt át ; de be kell látnunk, hogy 1919 augusztus óta a javulás útjára tért, s Budapest polgársága friss levegő után, magyar és keresztény levegő után, magyar és keresztény erkölcs után áhítozik. (Igás ! ugy van ! bal felöl) A segítséget ehhez a munkához mi, fővárosi polgárok a falutól várjuk. Tudjuk azt, — teljes tudatában vagyok annak, amit mondok — hogy az a lelketlen politika nemcsak a történelmi idők szennyes forgatagában, a bolsevizmus és a proletárdiktatúra alatt és a Károlyi-kormány alatt, hanem már azelőtt is megkezdte, annak az ellentétnek — akár tudva, vagy készakarva, akár nem — a szitását, amely óriási hézagot teremtett a falu és a főváros népe között. A budapesti keresztény polgárság végre öntudatra ébredt s ez a kereszténység el akarja foglalni abban a törvényhatósági bizottságban azokat a helyeket, amelyek őt számarányánál fogva megilleti. Epen azért örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, amely minden egyes választókerületnek, illetőleg közigazgatási kerületnek egyenlő számú bizottsági tagsági helyet biztosit. Mi, fővárosi keresztény polgárok erkölcseiben, kultúrájában és minden intézményében magyarrá és kereszténnyé akarjuk tenni és ilyennek akarjuk látni ezt a fővárost. Budapestet még hibái dacára sem taszítom el magamtól, mert tudom azt, hogy nem Budapest keresztény polgársága volt az oka annak, hogy olyan rossz hirbe kerültünk, hanem az az átkos poli- /
