Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-53

A Nemzetgyűlés 53. ülése 1920. évi június hó 5-én, szombaton. 219 T. Nemzetgyűlés! Ez a nyilatkozat tehát nem pártoknak, hanem az egész nem hivatalos Magyarországnak a hitvallása. (Helyeslés.) Halljátok meg testvéreink, akik túl a demarkáción idegen járom alatt nyögtök. A ti segélykiáltástok elől nem zárja el a békeszerződés papirja a mi füleinket. (Ugy van! JJgy van!) Szent Istvánnak birodalma ma is élő valóság, (Ugy van! Ugy van!) a ti vármegyéitek itt üléseznek és Szent Ptván ezeréves alkotmányának jogfolytonosságát fentartják. A magyar szót, a magyar gondolatot, a magyar lelket nem tudta megfojtani a XV. század cseh foglalása, nem tudta megfojtani a török hódoltság, nem hetven évvel ezelőtt az osztrák abszolutizmus sem. (Ugy nan! Ugy van!). A magyar lélek teremtő, államalkotó erejét csak ideig-óráig lehet a Tisza-Duna közére korlátozni. Ezzel szemben nemcsak a szomszédos kis népek, de a nagy Bizáncz, a nagy Kóma s a hatalmas Németbirodalom is tehetetlenek voltak. Most sincs tehát ok a félelemre'. A megmaradt Magyarország népessége nem azért csendes ma, mert rólatok és a nemzeti hivatásáról megfeledkeznék, (Ugy van ! Ugy van !) hanem erőt gyűjt a további munkához. (Lelkes taps.) A könnyelműen eltékozolt ősi jusst csak ugy lehet visszaszerezni, ha a megmaradt kis gazdaságot reorganizáljuk, az erők forrásává tesszük. (Helyeslés és taps.) A megpróbáltatásnak ebben a szomorú órájában kérve-kérjük a demarkáción túl levő testvéreinket, ne tartsanak minket megalkuvóknak, ne tartsanak minket kishitüeknek. Mi nem válunk, nem búcsúzkodunk, ezerszeresen jobban, mint valaha átérezzük Szent István birodalmának megbonthatatlan egységét és érezzük azt, hogy testvéreinknek, elnyomott véreinknek sorsa egy a mienkkel. (Igaz! Ugy van !) Egyek vagyunk velük lélekben és gondolatban és egyek leszünk majd cselekvésben is. (Igaz ! Ugy van !) A magyarok Istene öntsön reményt, kitartást, bátorságot és vigasztalást sziveikbe és segítse újból feltámadni Szent István egységes birodalmát. (Hosszantartó általános élénk éljenzés és taps.) Elnök : Napirend előtti felszólalás határozat tárgya nem lehet, azt azonban megállapithatom és meg is kell állapitanom e székből, hogy a Nemzetgyűlés a társadalmi egyesületek e kiáltványának minden betűjével egyetért és az a legerőteljesebb visszhangra talált itt. (Igaz! Ugy van !) Nemzetgyűlésünk egyúttal örül annak és örömét fejezi ki afelett, hogy igy mód adatott arra, hogy ez a kiáltvány a Nemzetgyűlés naplójában is megörökittessék (Igaz! Ugy van!) Következik Hencz Károly képviselő ur napirend előtti felszólalása. Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Felemelkedve _ arra az érzelmi magaslatra, amelyet előttem szóló t. barátom Czettler Jenő oly ékes szavakban fejezett ki, amikor üzenetet küldött azokhoz az elszakadt testvéreinkhez, akiket ezer esztendő érzése, gondolatvilága, kulturális és gazdasági érdeke kapcsolt hozzánk s akik fajilag és nemzeti érzésükkel, énjükkel is, teljes egészükben idetartoznak hozzánk, amikor az összetartásra felhivó szép figyelmeztető szózatát a demarkációnális vonalon túlra küldi, ón sem indulhatok ki más hangnemből, mint hogy az összetartást hirdessem itt, (Általános helyeslés.) ugyanazt a megértést, ugyanazt a szeretetet, amelyre ő utalt és igy ugyanabból a hangnemből kezdjem felszólalásomat, mert én is tudatában vagyok annak t. Nemzetgyűlés, hogy ezekben a nehéz történelmi időkben Európa és az egész világ csak akkor fogja megérteni a magyart, ha előbb a magyar megérti egymást, (Igaz ! Ugy van !) az elszakadt részeket sem kivéve, — mint az előttem szólott mondotta — mert ők is képviselve vannak itt, habár ez a képviselet nem is formai, de a lélekben annál inkább megvan (Igaz! Ugy van!) s ez a lélek, ez az érzés több még a törvény formáinál is. A kisebb Magyarország azonban a forradalmak után formailag is megkapta a maga törvényes képviseletét, amikor az általános egyenlő titkos választói jog alapján megválasztotta a Nemzetgyűlés tagjait. Soha senkinek nem volt az ellen kifogása, hogy e Nemzetgyűlés Magyarország törvényes képviselete. Soha senki nem mondta, hogy a Nemzetgyűlés nem tiszta választás utján jött létre és igy törvényes nem kifejezője a nemzet akaratának, nem letéteményese a nemzet érzületének. Ha tehát a Nemzetgyűlés törvényességéhez szó nem férhet, akkor Nemzetgyűlés a nemzet szuverenitásának megnyilvánulása (Igaz ! Ugy van !), a nemzetszuverenitás pedig nem azt jelenti, hogy a jog csak forrása a nemzetnek, hanem azt, hogy a nemzet az ő teljes egészében polgáraiban, azok összességében a Nemzetgyűlés mint szerv által él, cselekszik, működik és akar. (Igaz! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés! Amikor én kénytelen vagyok ezeket a tényeket itt leszögezni, meg kell állapitanom, hogy ezen tényeknek folyománya volt az 1920 : I. te, amely ezen elveket alkotmányunk szellemében olyan szépen és részletesen megállapította. De tovább kell gondolataimat fűznöm és meg kell azt is állapitanom, hogy a királyi hatalom maga is része a nemzet szuverenitásának, a királyi hatalom mint substantia része ezen szuverenitásnak, miután azonban az adott viszonyok közt a királyi hatalom gyakorlása szünetel, a nemzet szuverenitásának folyamányaként maga a Nemzetgyűlés, tehát maga a nemzet létesítette a kormányzói méltóságot, a a kormányzói hatalmat, mint legfőbb állami szervet és állami főhatalmat. A harmónia a forradalmak helyreállítása után legalább a Nemzetgyűlés lelkületében teljes ós tökéletes volt. Mindnyájunkat egy gon28*