Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-51
200 „4 Nemzetgyűlés 51. ülése 1920, évi június hó 2-án, szerdán. az állásukra törni. A Nemzetgyűlés és az igen t. képviselő ur iá tudja, hogy kiknek kell ettől a szakasztól tartaniok, azok azonban joggal tartsanak is tőle. A Nemzetgyűlés nem akar szerzett jogokat elvenni, itt azonban szerzett jogok sérelméről nem is lehet beszélni, mert ez egy szervezésnek keresztülvitele, ahol szerzett jogok sérelméről nem lehet szó. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a szakaszt elfogadni, a képviselő ur indítványával szemben. Elnök : A vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : Elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés e törvényjavaslat 21. §-át, változatlanul, szemben dr. Pető Sándor képviselő urnák elleniniditványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A Nemzetgyűlés a 21. §.-t változatlanul elfogadta. Következik a 22. §. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a 22. § t). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezne. Kivan valaki szólni ? Bródy képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! A belügyminister úrtól kérnék felvilágositást e szakasszal kapcsolatban. Ez a szakasz a kerületi választmányi tagoknak választásáról intézkedik és hivatkozik az 1893. évi XXIII. tc.-re, amely azt mondja, hogy : »A törvényhatósági bizottság tagjainak megválasztásával egyidejűleg a kerületi választmányok tagjait is titkos szavazással kell megválasztani.« A javaslat maga nem mondja meg, hogy milyen választási rendszer alapján. Én azt gondolom, hogy ez is épugy, mint a rendes bizottsági tagok választása, az aránylagos választási rendszer alapján fog történni, de a jelen szövegben hiányzik annak megjelölése, vájjon a többségi elv alapján, vagy pedig az aránylagos választási rendszer alapján. A rendeletre van fentartva ennek a kérdésnek eldöntése, de azt hiszem, mindenesetre helyes, ha ezt megtudjuk. A belügyminister kijelentése e tekintetben a törvényhozó intencióját hivatott megvilágítani. En nem hiszem, hogy amikor a törvényhatósági bizottsági tagokat aránylagos választási rendszer alapján választják, akkor a kerületi választmány tagjait esetleg egy más választási rendszer alapján válasszák. Ez a kérdés idáig nem lett tisztázva, én tehát óhajtanám, hogy a belügyminister ur a maga kijelentésével tisztázná ezt is, nehogy félreértések legyenek e tekintetben. T. Nemzetgyűlés ! Némi különbség van e javaslat szerint a törvényhatósági bizottsági tagok és a kerületi választmányi tagok közt. A törvényhatósági bizottsági tagok ugyanis az egész városból választhatók, mig a kerületi választmány tagjai a javaslat szerint csak a kerület választói közül választhatók. Ez helyes intézkedés ; ezt a kerületi elöljáróságról és a kerületi választmányról szóló törvényből vették át. Mondom, nekem nincs más célom, mint hogy tisztázni akarom a helyzetet. Nem is adok be semmiféle javaslatot ebben a tekintetben, csak kérném a belügyminister ur szíves felvilágosítását, hogy tudjuk magunkat mihez tartani és akkor én a magam részéről ki vagyok elégítve. Elnök : A belüg3miinister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister : Erre a kérdésre röviden azt a felvilágositást van szerencsém adni, hogy ugyanazon rendszer szerint fogják a kerületi választmány tagjait is választani, mint a törvényhatósági bizottság tagjait, mert ez folyik a következetesség elvéből. Elnök ." Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. ' Miután a 22. §-t nem támadták meg, elfogadottnak nyilvánítom. Következik a 23. §. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a 23. § t). Elnök : Ki következik szólásra ? Frühwirth Mátyás jegyző: Bottlik József! Bottlik József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A törvények irányát és tartalmát az általuk szabályozandó érdekek határozzák meg. Vannak azonban a törvényalkotás egész komplexumában rendelkezések, amelyeknek összessége az alkotmányosság szellemét fejezi ki, egyenkint pedig az alkotmányosság egy-egy biztositékát alkotják. Ezek a törvényhozás tilalomfái, amelyek előtt minden érdeknek meg kell hajolnia, mert nincs érdek, amely jelentőségében mérkőzhetnék az érdekek legnagyobbikával, a történelmi talajban kifejlődött alkotmányosság szellemének érintetlenségével. Simonyi Semadam Sándor ministerelnök : Csak az ország érdeke ! Bottlik József : Erre is rátérek. Épen az az ország érdeke, hogy az alkotmányhoz ragaszkodjunk. Ennek az elvnek, amelynek a tiszteletében nőttünk fel mindannyian, amelyet még gondolatban sem mertünk volna tagadásba venni, az áttörését látom a szóbanforgó szakaszban, amely azáltal, hogy a belügyminist érnek a törvényhatóság feloszlatására ad jogot, illuzóriussá teszi egyik lényeges alkotmánybiztositékunkat. Mert a magyar közjogban a törvényhatóság nemcsak közigazgatási, de politikai szerv is. Az alkotmányos erők tartaléka, amely csak akkor vonult fel a csatasorba, ha az országgyűlést, a népképviseletet egy erőszakos, törvénytelen végrehajtó hatalom megbénítja vagy megszünteti. Az országgyűlésnek a végrehajtó hatalomra csak közvetve, a ministeri felelősség alapján van befolyása, amiből következik, hogy egy imparlamentáris kormányra semmiféle befolyást nem gyakorol. Ebből viszont az következik, hogy az országgyűlésnek semmiféle eszköze sincs arra, hogy egy törvénytelen kormányzásnak a működését megbénítsa. Az alkotmányos fejlődés tehát egy kisegítő erőt állított ezzel szemben a törvényhatóságban, a végrehajtó hatalom autonom szervében, amelynek kezébe egy erős jogot adott, a meg nem szavazott újoncok kiállításának és a meg nem szavazott adók behajtásának megtagadására irányuló jogot, olyan jogot, amellyel a törvénytelen kormányzás működését megbéníthatja és az állam életét előbb-utóbb a törvényesség rendes med-