Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

200 „4 Nemzetgyűlés 51. ülése 1920, évi június hó 2-án, szerdán. az állásukra törni. A Nemzetgyűlés és az igen t. képviselő ur iá tudja, hogy kiknek kell ettől a sza­kasztól tartaniok, azok azonban joggal tartsanak is tőle. A Nemzetgyűlés nem akar szerzett jogokat elvenni, itt azonban szerzett jogok sérelméről nem is lehet beszélni, mert ez egy szervezésnek keresz­tülvitele, ahol szerzett jogok sérelméről nem lehet szó. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a szakaszt elfogadni, a képviselő ur indítványával szemben. Elnök : A vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : Elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés e törvény­javaslat 21. §-át, változatlanul, szemben dr. Pető Sándor képviselő urnák elleniniditványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) A Nemzetgyűlés a 21. §.-t változatlanul elfogadta. Következik a 22. §. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a 22. § t). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezne. Kivan valaki szólni ? Bródy képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! A belügy­minister úrtól kérnék felvilágositást e szakasszal kapcsolatban. Ez a szakasz a kerületi választmányi tagoknak választásáról intézkedik és hivatkozik az 1893. évi XXIII. tc.-re, amely azt mondja, hogy : »A törvényhatósági bizottság tagjainak megválasztásával egyidejűleg a kerületi választ­mányok tagjait is titkos szavazással kell megvá­lasztani.« A javaslat maga nem mondja meg, hogy milyen választási rendszer alapján. Én azt gondolom, hogy ez is épugy, mint a rendes bizott­sági tagok választása, az aránylagos választási rendszer alapján fog történni, de a jelen szöveg­ben hiányzik annak megjelölése, vájjon a többségi elv alapján, vagy pedig az aránylagos választási rendszer alapján. A rendeletre van fentartva en­nek a kérdésnek eldöntése, de azt hiszem, minden­esetre helyes, ha ezt megtudjuk. A belügyminister kijelentése e tekintetben a törvényhozó intenció­ját hivatott megvilágítani. En nem hiszem, hogy amikor a törvényhatósági bizottsági tagokat arány­lagos választási rendszer alapján választják, akkor a kerületi választmány tagjait esetleg egy más választási rendszer alapján válasszák. Ez a kér­dés idáig nem lett tisztázva, én tehát óhajtanám, hogy a belügyminister ur a maga kijelentésével tisztázná ezt is, nehogy félreértések legyenek e tekintetben. T. Nemzetgyűlés ! Némi különbség van e ja­vaslat szerint a törvényhatósági bizottsági tagok és a kerületi választmányi tagok közt. A törvény­hatósági bizottsági tagok ugyanis az egész városból választhatók, mig a kerületi választmány tagjai a javaslat szerint csak a kerület választói közül választhatók. Ez helyes intézkedés ; ezt a kerületi elöljáróságról és a kerületi választmányról szóló törvényből vették át. Mondom, nekem nincs más célom, mint hogy tisztázni akarom a helyzetet. Nem is adok be semmiféle javaslatot ebben a tekintetben, csak kérném a belügyminister ur szíves felvilágosítá­sát, hogy tudjuk magunkat mihez tartani és ak­kor én a magam részéről ki vagyok elégítve. Elnök : A belüg3miinister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister : Erre a kér­désre röviden azt a felvilágositást van szerencsém adni, hogy ugyanazon rendszer szerint fogják a kerületi választmány tagjait is választani, mint a törvényhatósági bizottság tagjait, mert ez folyik a következetesség elvéből. Elnök ." Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. ' Miután a 22. §-t nem támadták meg, elfoga­dottnak nyilvánítom. Következik a 23. §. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a 23. § t). Elnök : Ki következik szólásra ? Frühwirth Mátyás jegyző: Bottlik József! Bottlik József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A törvények irányát és tartalmát az általuk szabályo­zandó érdekek határozzák meg. Vannak azonban a törvényalkotás egész komplexumában rendelkezé­sek, amelyeknek összessége az alkotmányosság szellemét fejezi ki, egyenkint pedig az alkotmá­nyosság egy-egy biztositékát alkotják. Ezek a tör­vényhozás tilalomfái, amelyek előtt minden érdek­nek meg kell hajolnia, mert nincs érdek, amely jelentőségében mérkőzhetnék az érdekek legna­gyobbikával, a történelmi talajban kifejlődött alkotmányosság szellemének érintetlenségével. Simonyi Semadam Sándor ministerelnök : Csak az ország érdeke ! Bottlik József : Erre is rátérek. Épen az az ország érdeke, hogy az alkotmányhoz ragaszkod­junk. Ennek az elvnek, amelynek a tiszteletében nőttünk fel mindannyian, amelyet még gondolat­ban sem mertünk volna tagadásba venni, az áttö­rését látom a szóbanforgó szakaszban, amely az­által, hogy a belügyminist érnek a törvényhatóság feloszlatására ad jogot, illuzóriussá teszi egyik lé­nyeges alkotmánybiztositékunkat. Mert a ma­gyar közjogban a törvényhatóság nemcsak köz­igazgatási, de politikai szerv is. Az alkotmányos erők tartaléka, amely csak akkor vonult fel a csata­sorba, ha az országgyűlést, a népképviseletet egy erőszakos, törvénytelen végrehajtó hatalom meg­bénítja vagy megszünteti. Az országgyűlésnek a végrehajtó hatalomra csak közvetve, a ministeri felelősség alapján van befolyása, amiből következik, hogy egy imparla­mentáris kormányra semmiféle befolyást nem gyakorol. Ebből viszont az következik, hogy az országgyűlésnek semmiféle eszköze sincs arra, hogy egy törvénytelen kormányzásnak a működését megbénítsa. Az alkotmányos fejlődés tehát egy kisegítő erőt állított ezzel szemben a törvényható­ságban, a végrehajtó hatalom autonom szervében, amelynek kezébe egy erős jogot adott, a meg nem szavazott újoncok kiállításának és a meg nem szavazott adók behajtásának megtagadására irá­nyuló jogot, olyan jogot, amellyel a törvénytelen kormányzás működését megbéníthatja és az állam életét előbb-utóbb a törvényesség rendes med-

Next

/
Thumbnails
Contents