Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

A 'Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. 199 kasz igy elfogadtatik, akkor Rassay Károly kép­viselő ur elleninditványa, amely a szakaszt ki­hagyandónak véli és egy egészen uj szakaszt akar annak helyébe tenni, elesik. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevé­séhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) így fogom tehát a kérdést feltenni. (Halljuk ! Halljuk !) Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzet­gyűlés a 18. §-t a bizottsági szöveg szerint válto­zatlanul, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Nem !) Ha nem, akkor kérdezem: elfogadja-e a Nem-, zetgyülés a 18. §-t az előadó ur által tett módo­sitvánnyal, igen vagy nem ? (Félkiáltások : Igen !) Igen. Akkor kimondom, hogy a szakasz az előadó ur módositványával fogadtatott el és igy Rassay Károly képviselő ur elleninditványa elesett. (He­lyeslés.) Következik a 19. §. Frühwirth Mátyás jegyző (ohassa a 19. és 20. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 21. §-t). Pető Sándor ! Pető Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel javaslom, hogy ezt a 21. §-t a törvényjavaslat­ból hagyjuk ki. Az 1872: XXXVI. te. 106. §-a olyképen intézkedik, hogy a tisztviselők hat évre választat­nak. Méltóztassék azt is szives tudomásul venni, hogy a fővárosnál a tisztviselők igen nagy rétegei közgyűlési választás utján nyerik mandátumai­kat, vagyis nemcsak a tanács tagjai, — polgár­mester, tanácsnokok, és főtisztviselők — hanem egészen alárendelt jelentőségű subaltern tisztvise­lők, jegyzők, kerületi orvosok, kerületi mérnökök, ügyészek is hat évről hat évre választatnak. En a javaslatnak ebben a rendelkezésében igen nagy igazságtalanságot látok, mert ha az ilyen politikai jelentőséggel és fontossággal abszolúte nem biró állásban lévő tisztviselők is a pártok vál­takozó helyzete szerint ki vannak téve annak a veszedelemnek, hogy a megválasztásuk alkalmá­val megállapított idő lejárta előtt már elvesztik állásukot, ez olyan politikai anarchiára vezethet és ezzel olyan irányzatot vezetünk be a törvények kodifikálásába, amelytől minden várható, csak az nem, hogy fegyelmezett, jó és rendes- közigazga­tásban lesz részünk, mert hiszen az a szerencsét­len subaltern kistisztviselő is mindig arra lesz kénytelen vigyázni, — és ez eddig sohasem volt a fővárosnál — bogy uralkodó pártok kegyeibe jusson vagy kegyeiben maradjon. Semmi értelme és oka nincs annak, hogy ezek a tisztviselők, akiknek a mandátuma a törvény szerint csak két év múlva jár le és őket négy évvel ezelőtt a törvény alapján ugy választották meg, hogy hat évre szól mandátumuk, még mandátu­muk lejárta előtt annak a veszedelemnek legye­nek kitéve, hogy uj választás alá kerüljenek és természetesen annak, hogy megválasztva ne le­gyenek és fiatal erőikkel állás nélkül maradjanak. (Mozgás a baloldalon.) De kérem, meg vannak választva. Arról van szó, hegy törvényben megszer­zett joguk van. Azt még megértem, hogyha egy uj törvénynél egy törvényalkotó tényező azt hiszi magáról, hogy uj rendszert visz be a közigazga­tásba, uj választójogot alkot stb., az a kivánság és vágyakozás van. azok részéről, akik azt a törvényt alkotják, hogy más, jobb vagy uj kezekbe kerül­jön a város közigazgatása s azt is megértem, hogy a polgármester személyében, ha a kurzus változik, esetleg kell hogy változás következzék be, mert elvégre ő reprezentál és ő hajtja végre a törvényeket ; de hogy sok száz és száz — talán ezerre is felmegy a számuk — olyan tisztviselő­nek, akiknek semmi köze a politikához, aki nem csinált egyebet, mint elvégezte a maga ügykörében a rábizott munkát, ezeknek a sorsa is annyira függjön a változó kurzustól és iránytól, hogy a törvény által megszerzett jogot is elveszik tőlük és még mielőtt lejár a mandátumuk, máris uj vá­lasztásnak vetik őket alá, ez egyszerűen jogfosz­tás az illető fiatal tisztviselőkre nézve. Mert mit csinál az a fiatalember, akit esetleg nem tudom milyen, nem érdemetlenségi, hanem egyéb okból nem választanak meg ? Hallottam azt az érvelését azoknak, akik ezt az intézkedést helyesnek találták, hogy hiszen Magyarországon — sajnos — szerencsétlen hely­zetünknél fogva állami tisztviselők és vidéki tiszt­viselők is igen sokan veszitették el az állásukat és igy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha esetleg a fővárosban is hasonló helyzetbe jut néhány tiszt­viselő. Azokat, akik az államnál vagy a vidéki törvényhatóságoknál alkalmazva voltak s elég szerencsétlenül abba a helyzetbe jutottak, hogy el­veszítették az állásukat, őszintén sajnáljuk és sze­retnénk rajtuk segiteni. Ez azonban nem lehet in­doka annak, minthogy ezek egészen más körül­mények folytán veszitették el az állásukat, hogy mesterségesen keressünk a fővárosban is elég fiatal és szerzett jogokkal rendelkező tisztviselő­ket, akiktől elvesszük az állásukat. Minthogy tehát a megválasztatástól számitva még két év hátra van, ezeknek szerzett jogaik vannak és még két évig élvezik s élvezhetik, ha nem érdemetlenek és ha az érdemetlenségük fegyelmi utón meg nem állapittatik, az állásukat és az állásukkal járó ja­vadalmakat, igen súlyos igazságtalanságnak és rossz példának is tartom, különösen az alantasabb és semmiféle politikai és közigazgatási jelentőség­gel nem biró tisztviselőkkel szemben, hogy ilyen intézkedéseket tesznek, igy tehát tisztelettel ja­vaslom, méltóztassék a 21. §.-t a törvényjavaslat­ból törölni. Elnök : Szólásra senki nincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék a szakaszt vál­tozatlanul elfogadni. Bölcsen tudja az igen t. fel­szólaló képviselőtársunk is, hogy az a sok száz és száz kistisztviselő, akikre hivatl: ózott s akik sze­rinte semmit sem csináltak, nem is politizáltak, egész nyugodtan alhat e felől a szakasz felől ; nyugodtak lehetnek, hogy ez a szakasz nem fog

Next

/
Thumbnails
Contents