Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

A 'Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. 199 kasz igy elfogadtatik, akkor Rassay Károly képviselő ur elleninditványa, amely a szakaszt kihagyandónak véli és egy egészen uj szakaszt akar annak helyébe tenni, elesik. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) így fogom tehát a kérdést feltenni. (Halljuk ! Halljuk !) Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 18. §-t a bizottsági szöveg szerint változatlanul, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Nem !) Ha nem, akkor kérdezem: elfogadja-e a Nem-, zetgyülés a 18. §-t az előadó ur által tett módositvánnyal, igen vagy nem ? (Félkiáltások : Igen !) Igen. Akkor kimondom, hogy a szakasz az előadó ur módositványával fogadtatott el és igy Rassay Károly képviselő ur elleninditványa elesett. (Helyeslés.) Következik a 19. §. Frühwirth Mátyás jegyző (ohassa a 19. és 20. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 21. §-t). Pető Sándor ! Pető Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel javaslom, hogy ezt a 21. §-t a törvényjavaslatból hagyjuk ki. Az 1872: XXXVI. te. 106. §-a olyképen intézkedik, hogy a tisztviselők hat évre választatnak. Méltóztassék azt is szives tudomásul venni, hogy a fővárosnál a tisztviselők igen nagy rétegei közgyűlési választás utján nyerik mandátumaikat, vagyis nemcsak a tanács tagjai, — polgármester, tanácsnokok, és főtisztviselők — hanem egészen alárendelt jelentőségű subaltern tisztviselők, jegyzők, kerületi orvosok, kerületi mérnökök, ügyészek is hat évről hat évre választatnak. En a javaslatnak ebben a rendelkezésében igen nagy igazságtalanságot látok, mert ha az ilyen politikai jelentőséggel és fontossággal abszolúte nem biró állásban lévő tisztviselők is a pártok váltakozó helyzete szerint ki vannak téve annak a veszedelemnek, hogy a megválasztásuk alkalmával megállapított idő lejárta előtt már elvesztik állásukot, ez olyan politikai anarchiára vezethet és ezzel olyan irányzatot vezetünk be a törvények kodifikálásába, amelytől minden várható, csak az nem, hogy fegyelmezett, jó és rendes- közigazgatásban lesz részünk, mert hiszen az a szerencsétlen subaltern kistisztviselő is mindig arra lesz kénytelen vigyázni, — és ez eddig sohasem volt a fővárosnál — bogy uralkodó pártok kegyeibe jusson vagy kegyeiben maradjon. Semmi értelme és oka nincs annak, hogy ezek a tisztviselők, akiknek a mandátuma a törvény szerint csak két év múlva jár le és őket négy évvel ezelőtt a törvény alapján ugy választották meg, hogy hat évre szól mandátumuk, még mandátumuk lejárta előtt annak a veszedelemnek legyenek kitéve, hogy uj választás alá kerüljenek és természetesen annak, hogy megválasztva ne legyenek és fiatal erőikkel állás nélkül maradjanak. (Mozgás a baloldalon.) De kérem, meg vannak választva. Arról van szó, hegy törvényben megszerzett joguk van. Azt még megértem, hogyha egy uj törvénynél egy törvényalkotó tényező azt hiszi magáról, hogy uj rendszert visz be a közigazgatásba, uj választójogot alkot stb., az a kivánság és vágyakozás van. azok részéről, akik azt a törvényt alkotják, hogy más, jobb vagy uj kezekbe kerüljön a város közigazgatása s azt is megértem, hogy a polgármester személyében, ha a kurzus változik, esetleg kell hogy változás következzék be, mert elvégre ő reprezentál és ő hajtja végre a törvényeket ; de hogy sok száz és száz — talán ezerre is felmegy a számuk — olyan tisztviselőnek, akiknek semmi köze a politikához, aki nem csinált egyebet, mint elvégezte a maga ügykörében a rábizott munkát, ezeknek a sorsa is annyira függjön a változó kurzustól és iránytól, hogy a törvény által megszerzett jogot is elveszik tőlük és még mielőtt lejár a mandátumuk, máris uj választásnak vetik őket alá, ez egyszerűen jogfosztás az illető fiatal tisztviselőkre nézve. Mert mit csinál az a fiatalember, akit esetleg nem tudom milyen, nem érdemetlenségi, hanem egyéb okból nem választanak meg ? Hallottam azt az érvelését azoknak, akik ezt az intézkedést helyesnek találták, hogy hiszen Magyarországon — sajnos — szerencsétlen helyzetünknél fogva állami tisztviselők és vidéki tisztviselők is igen sokan veszitették el az állásukat és igy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha esetleg a fővárosban is hasonló helyzetbe jut néhány tisztviselő. Azokat, akik az államnál vagy a vidéki törvényhatóságoknál alkalmazva voltak s elég szerencsétlenül abba a helyzetbe jutottak, hogy elveszítették az állásukat, őszintén sajnáljuk és szeretnénk rajtuk segiteni. Ez azonban nem lehet indoka annak, minthogy ezek egészen más körülmények folytán veszitették el az állásukat, hogy mesterségesen keressünk a fővárosban is elég fiatal és szerzett jogokkal rendelkező tisztviselőket, akiktől elvesszük az állásukat. Minthogy tehát a megválasztatástól számitva még két év hátra van, ezeknek szerzett jogaik vannak és még két évig élvezik s élvezhetik, ha nem érdemetlenek és ha az érdemetlenségük fegyelmi utón meg nem állapittatik, az állásukat és az állásukkal járó javadalmakat, igen súlyos igazságtalanságnak és rossz példának is tartom, különösen az alantasabb és semmiféle politikai és közigazgatási jelentőséggel nem biró tisztviselőkkel szemben, hogy ilyen intézkedéseket tesznek, igy tehát tisztelettel javaslom, méltóztassék a 21. §.-t a törvényjavaslatból törölni. Elnök : Szólásra senki nincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. Bölcsen tudja az igen t. felszólaló képviselőtársunk is, hogy az a sok száz és száz kistisztviselő, akikre hivatl: ózott s akik szerinte semmit sem csináltak, nem is politizáltak, egész nyugodtan alhat e felől a szakasz felől ; nyugodtak lehetnek, hogy ez a szakasz nem fog