Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

198 A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. sét. Legyen szabad megjegyeznem azt, hogy maga az arányos választói rendszer épen azáltal állott elő, hogy a többségi elv a maga merevségében különböző ellennézeteket váltott ki. Azáltal, hogy a többségi elv mereven alkalmaztatott a választási rendszerekben, a választóknak egy csoportja képviselet nélkül maradt s ez a fiktiv rendszere a többségi elvnek adott alkalmat és módot a kisebbségek védelmére és a kisebbségek képviseletének kifejtésére is. Így született meg az arányos választói rend, amelynek az alapja nem más, mint az, hogy minden tényező a maga erejéhez képest érvényesüljön egy választás alkalmából. Ez az igazsággal nem ellenkezik, sőt a legigazságosabb, ami egyáltalában elképzelhető, mert minden masszát, minden komolyan számbavehető tényezőt a maga erejéhez képest érvényre juttat,' mig a többségi elv mellett lehet igenis a választóknak és az arra hivatott tényezőknek egy csoportja, amely semmiképen nem juthat szóhoz; ellenben az aránylagos választói rendszer megadja a módot és az alkalmat arra, hogy minden kis réteg, amelynek számbavahető talaja van, minden tényező," amelynek gyökere és ereje van, érvényesüljön. (Zaj a baloldalon.) Az igazság szempontjából tehát ezen rendszer ellen semmiféle szempontból kifogást nem emelhetünk, sőt az igazság barátainak üdvözölniük kell ezt, esetleg a pártérdekek rovására is, mert a pártérdekeknél is van egy magasabb szempont: az általános közérdek és az igazság érdeke. (Ugy van! balfelöl.) Az igazság szempontjából pedig én az aránylagos választói rendszer behozatalát, mint az igazság egyik híve, a magam részéről csak a legmelegebben üdvözölhetem. Azt helyesen mondotta igen t. képviselőtársam, hogy a D'Hont-féle rendszer tulajdonképen nem más, mint egy számítási mód ; azonban én helyeslem a belügyminister urnák azt az álláspontját, hogy végigviszi azt a rendrendszert, amelyet felállított, a maga javaslatában. (Zaj a baloldalon.) Es itt nem kell mereven ragaszkodni ahhoz, hogy hogyan van Szerbiában, Bulgáriában (Egy hang balfelöl: Dániában!) és Dániában. Dániában néha büzleni szokott valami, tehát nem kell épen Dániához ragaszkodni. (Derültség.) Mondom, hogy ehhez nem kell mereven ragaszkodni. (Folytonos zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Mi a különbség az igen t. képviselő ur és a belügyminister ur álláspontja között ? A belügyminister ur álláspontja szerint limitálva van a rendes és a póttagok száma s valamennyi egy rendszer szerint vezettetik keresztül. Az igen t. képviselő ur szerint a póttagok száma nem volna limitálva, ami szerintem nem helyes. Helyesnek tartom ebben az esetben a belügyminister urnák az álláspontját. S ha t. képviselőtársam azt mondja, hogy igy megeshetik az, hogy póttag olyan pártokból kerül ki, amelyek a rendes tagok között nincsenek képviselve . . . Hencz Károly: Nem baj! Ez sem igazságtalanság ! Bródy Ernő : Ugy van, nem igazságtalan, ha az a póttag egy olyan pártból kerül ki, amely eltudta érni azt az arányszámot, amelynek alapján neki jogosultsága van egy mandátumhoz. Semmiféle igazságtalanság sem történik akkor, ha olyan póttag kerül be, akinek pártja a rendes tagok között nincs képviselve. Miután tehát az igazság szempontjának a belügyminister ur álláspontja felel meg, miután én az aránylagos választói rendszernek hive vágyok s a belügyminister ur eredeti álláspontja ezt az elvet, ezt a rendszert teljesen következetesen viszi keresztül, én az igen t. belügyminister ur álláspontjához csatlakozom és most sem fogadom el Rassay Károly t. barátom indítványát. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó: T. Nemzetgyűlés ! Kérem, méltóztassék a szakaszt Rassay Károly t. képviselőtársunk módosításának mellőzésével s az én következő indítvány ómmal elfogadni. (Olvassa) : »Módosító indítvány a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat 18. §-ához. A 18. §. ekő bekezdése helyett indítványozom : Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik választott tagjának helye időközben megürül, helyébe az illető választókerületi póttagok közül a szavazás eredménye alapján megállapított sorrend szerint következő póttag lép. (Helyeslés.) Indítványozom továbbá a 18. §. második bekezdésének elhagyását. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Ez a módosítás következik a 11. §-nál elfogadott módosításból és indokolja az, hogy a 11. §-szal már az arányos rendszer tökéletes keresztül vezetését határozta el a t. Nemzetgyűlés s ettől a már elfogadott szakasztól térnénk el akkor, ha Rassay Károly igen t. képviselőtársunk indítványát fogadnók el. De eltérnénk magától az elvtől is, amennyiben annak szigorú keresztül vezetését indokolja az, amikor a 11. §-ban elhatároztuk, hogy 30 jelöltet tartalmaznak az egyes listák, özek között a szavazatok aránya szerint osztatik meg a képviselői hely és ez keresztülvezettetik a póttagok között is. (Igaz ! ugy van !) Én tehát kérem, méltóztassék a. szakaszt ezzel a módosítással elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni % (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Miután beadatott egy elleninditvány, amely a 18. §-t kizárja és beadatott egy niódesitvány, amely e szakaszt módosítja, a kérdést először arra fogom feltenni, vájjon a t. Nemzetgyűlés a 18. §-t változatlanul elfogadja-e, igen vagy nem ? Ha a szakasz változatlanul eifogadtatik, el fog esni ugy az elleninditvány, mint a módosítás ; ha pedig a Nemzetgyűlés nem fogadja el változatlanul a szakaszt, akkor fel fogom tenni a kérdést arra, vájjon elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 18. §-t az előadó ur által beadott módositvánnyal. Ha a sz£>