Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. 197 fogadják el. Még talán csak a szerbiai törvényt fogom megemlíteni, amely a 93. §-ában annyira kifejezetten rendelkezik, hogy megmondja, hogy ha azon a lajstromon már nem található póttag, ahonnan a rendes tag kihalt, akkor uj választást kell tartani. Mindebből csak azt a következtetést kívánom levonni, hogy egyáltalában nem áll az, mintha az általam javasolt módosítás az arányos képviseleti rendszerrel ellentétben volna, sőt ellenkezőleg, ez az arányos képviseleti rendszernek logikus következménye. Hencz Károly : Sok változata van annak ! Rassay Károly: En azt hiszem, hogy felolvastam majdnem minden törvényt, vagy legalább is megjelöltem, és azokban egyetlen olyan változat sem volt, amely a belügyminister javaslatát tartalmazná. Kijelentem, hogy ha méltóztatnak egyetlen egy olyan országot fölhozni, ahol olyan rendszer van, mint amilyent a belügyminister ur óhajt, meg leszek győzve és nem védem tovább az álláspontomat. Ezzel szemben azonban kénytelen vagyok leszögezni, hogy sehol sem találtam olyan rendszert, aminőt a most a 11. §-nál benyújtott módosítás elfogadásával minálunk kontemplálnak. Még csak arra akarok rámutatni, hogy mi lesz a következménye a belügyminister ur módosításának, nevezetesen annak, hogy ha hatban meg van állapítva a póttagok száma és ezek nem a lajstromok, hanem az eredeti számozás szerint fognak belépni, számozás alatt értem a D'Hont-rendszer szerinti kiszámítását a képviselőknek a megürült helyekre. Az eredmény az lesz, hogy lesznek lajstromok, amelyeknél nem voltak rendes tagok és kapnak póttagot az idők folyamán. Ernst Sándor : Ez nem igazságtalan. Rassay Károly: Teljesen igazságtalan az én véleményem szerint. (Ellenmondás a baloldalon.) Ernst Sándor : Tessék megnézni az uj német rendszert! Rassay Károly : Ez az egy az, amely nem állt rendelkezésemre, de mégis kénytelen vagyok kijelenteni, hogy logikusnak nem találom, hogy ha valamely párt a választók tömegéből nem tudott biztosítani magának annyi szavazatot, hogy a párt egy rendes tagot küldhessen be, akkor az idők folyamán meghalálozás vagy egyéb megüresedós folytán póttagság utján nyerjen képviseletet. így van megfordítva is; meg fog esni, hogy lesz lajstrom, melyen lesz két-három rendes tag, de póttag nem esvén rá, ha időközben az a két-három tag ki fog válni, akkor e rendszer szerint ebből a pártból egyetlen egy képviselő sem fog a törvényhatósági bizottságban szerepelni. (Egy hang halfelöl: H

at ember nem hál meg!) T. képviselőtársam azt mondja, hogy bat ember nem halhat meg, vagy nem válhat ki. Bocsánatot kérek, ha én egy törvényt konstruálok, erre nem számithatok, mert elvi alapon kell a kérdést megállapítani. Kétségtelen, hogy ez az anomália előfordulhat, — biztosan nem tudom, hogy előfordul-e, — hogy a pártok adnak bizonyos számú képviselőt valamely listára és az a lista egy bizonyos idő multán megszűnik érvényesülni a törvényhatósági bizottságban. T. Nemzetgyűlés ! Ezekben voltam bátor megindokolni álláspontomat. Sajnálom, hogy múltkori felszólalásom alkalmával ezekre nem térhettem ki, de nem gondoltam, hogy ilyen mereven el fog vettetni e logikus és már az összes törvényhozásokban lefektetett rendszer, amelyet az én módositványom kíván megvédeni és biztositaui. Kénytelen vagyok rámutatni, hogy ebből is csak azt látom, hogy mennyire nem volt nálunk helyes az arányos képviseleti rendszer behozatala. Mert méltóztassék megengedni, ha az arányos képviseleti rendszernek a természetéről még a törvény szerkesztői és a javaslatot képviselő belügyminister ur is ennyire nincsenek teljesen tájékozva, akkor kénytelen vagyok mégis csak felvenni, hogy a mi választópolgáraink még kevésbé lesznek tájékozva. Már pedig egy választási rendszernek cLZ RZ alfája, hogy világos és megérthető legyen. Kénytelen voltam a tényeket leszögezni, hogy ez igy van ... Ernst Sándor : Nagy tévedés ! Rassay Károly : Nem tudom, hogy tévedés-e, de attól félek, hogy nálunk is meg fog esni az az eset, ami megesett Angliában, hogy amikor 1912-ben az irlandi választási reformot tárgyalták, Lloyd George benyújtott egy javaslatot az arányos képviseleti rendszerről, amelyet el is fogadtak és mikor 1917-ben a választójogi reformot tárgyalták Angliában, akkor ugyanaz a Lloyd Greorge mint ministerelnök kijelentette, hogy ő az arányos képviseleti rendszerhez nem ragaszkodik, mert ez egy olyan különös javaslat, amelyet — megvallja őszintén — teljesen sohasem volt képes megérteni. Attól félek, hogy nálunk is ugyanez az eset fog megtörténni. Tudom, hogy benyújtott indítványom ellenkezik a 11. §-al, de épen az a célom, hogy módot nyújtsak a t. Nemzetgyűlésnek arra, hogy ezt a szerintem helytelen dolgot a harmadszori olvasásnál reparálni lehessen. Tisztelettel benyújtom a következő indítványt (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 18. §. helyébe a következő szakasz vétessék fel : Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik választott tagjának helye időközben megürül, helyébe az illető választókerületi póttagok közül az a póttag lép be, aki sorban következik azon a jelöltlajstromon, amelyen a kilépő rendes tag szerepelt.« Frühwirth Mátyás jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Miután Kassay Károly igen t. képviselőtársam többizben hivatkozott a beszédemre, kénytelen vagyok én is a magam igazát megvédeni. Ebből az alkalomból igen t. képviselőtársam szóbahozta az arányos választói rendszer kérdé-