Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-51
Í94 A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. emelkedik, úgyis módosítani fogják, mert ebben a formájában fentartható nem lesz. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kivan szólni, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kíván szólni. Dömötör Mihály belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előttem szóló Bárczy István t. nemzetgyűlési képviselő ur többrendbeli kifogást tett a 13. §. ellen. Különösen kifogásolta ezt a szakaszt abból a szempontból, bogy ez voltaképen egy retrográd lépés az önkormányzat szempontjából. A javaslatnak, t. Nemzetgyűlés, nem az volt a célja, bogy tisztán az önkormányzati elvet juttassa érvényre; ezt sohasem állította senki. A megokolás szerint ennek a javaslatnak az a célja, hogy okulva a múltnak — hogy enyhén fejezzem ki magam — a hibáin, egy nívós, kifogástalan, hazafias és kizárólag a főváros érdekeit szem előtt tartó testületet alakítson. Ebből a szempontból pedig az a korrektivum, amely a 13. §-ban benfoglaltatik, voltakép épen ezeket a célokat és érdekeket a legnagyobb mértékben biztosítja. Biztosítja azáltal, hogy igen magas színvonalú, tudományos és egyéb intézeteknek a férfiait juttatja a főváros közgyűlési termébe ; biztosítja azáltal, hogy igen kitűnő szakismerettel bíró férfiakat juttat oda; és biztosítja azáltal, hogy a hivatalnoki pálya csúcsain lévő, egy hosszú, becsületes hivatalnoki múltban kipróbált férfiakat tesz meg hivatalbél a törvényhatósági bizottság tagjaivá. Ezt tehát ugy stigmatizálni, mint ahogy azt a felolvasott vezércikk irója teszi, legalább is olyan fellengzés, amely lenézi a valóságot. Különben is, visszatérve erre a cikkre, kénytelen vagyok csodálkozásomnak adni kifejezést az ilyen cikkek felolvasásával szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Mert itt szóhoz juthat minden nemzetgyűlési tag és kifejtheti nézeteit, de hogy cikkek felolvasása utján az emeritált városatyák itt leadják az ő bölcseségeiket, az ellen tiltakoznom kell. (Élénk helyeslés a haloldalon.) Rupert Rezső : Springer mindig függetlenségi volt! Dömötör Mihály: Többrendbeli kifogást tettek, igy azt, hogy bizonyos intézmények élén álló tisztviselők hiányoznak és bizonyos képviseletek nincsenek a 13. §-ba felvéve. Nevezetesen egyik részről az az ellenvetés tétetett, hogy a m. kir. Ouria elnöke nincsen a felsoroltak között. T. Nemzetgyűlés! Ha méltóztatnak figyelembe venni azt, hogy minő hatóságok vannak itt felsorolva, akkor azt kell tényként megállapítanunk, hogy itt a középfokú hatóságok vezetői szerepelnek s ennélfogva a legmagasabb bírói fórumnak a felsoroltak közé való felvétele ' nem állana logikai egységben az összeállítás mikéntjével. Kifogásolták azt is, hogy az ügyvédi kamara és a kereskedelmi kamara nincsen kep 1 viselve. Az ügyvédi kamara elnökét az ügyvédek választják, az ügyvédeknek azonban mint fővárosi polgároknak is van szavazatuk és ők szavazatuk utján is befolynak abba, hogy ki legyen a fővárosi közgyűlés tagja. Ha tehát az általuk választott elnök is tagja lenne a közgyűlésnek, ilymódon az ügyvédeknek kétszeres szavazati jogosultságuk volna. Ugyanez áll a kereskedelmi és iparkamarára, azzal a hozzáadással, hogy a kereskedelmi és iparkamara ezenfelül még érdekképviselet is, már pedig az ebben a szakaszban 22 pontban felsorolt egyínekre mindent rá lehet fogni, csak azt nem, hogy az érdekképviselet elve alapján tagjai a főváros törvényhatósági bizottságának. Mindezek alapján én a tett ellenvetéseket nem tarthatom olyanoknak, amelyek meggyőztek volna engem arról, hogy ezekre az indítványozott módosításokra szükség volna s épen ezért tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt a bizottság által elfogadott szövegben megszavazni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Haller József előadó: Nem kívánok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást tehát berekesztem. Következik a határozathozatal. Három indítvány adatott be. Kettő Rupert Rezső képviselő ur, egy pedig Herrmann Miksa képviselő ur által. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom az indítványozott módosításokat. Ha" az eredeti javaslat fogadtatik el, az indítványok el fognak esni, ha azonban az eredeti javaslatot nem fogadja el a t. Nemzetgyűlés, akkor elsősorban Herrmann Miksa képviselő ur indítványát, azután pedig Rupert Rezső képviselő ur indítványát fogom szavazás alá bocsátani. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Félkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor ekként fogom a kérdést feltenni. Sándor Pál : Hogy szóínak az indítványok ? Elnök : Kérem a jegyző urat, méltóztassék az indítványokat felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa Bupert Rezső és Herrmann Miksa képviselőknek a szakaszhoz benyújtott indítványait). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 13. §-át változatlanul elfogadni, szemben Herrmann Miksa ós Rupert Rezső képviselő urak indítványaival, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslat 13. §-át változatlanul elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség a 13. §-t elfogadta és igy Herrmann Miksa és Rupert Rezső képviselő urak indítványai mellőztettek. Következik a 14. §. tárgyalása. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a törvényjavaslat 14. és 15. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-t).