Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

Í94 A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. emelkedik, úgyis módosítani fogják, mert ebben a formájában fentartható nem lesz. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki­sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kíván szólni. Dömötör Mihály belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előttem szóló Bárczy István t. nemzetgyűlési képviselő ur többrendbeli kifogást tett a 13. §. ellen. Külö­nösen kifogásolta ezt a szakaszt abból a szem­pontból, bogy ez voltaképen egy retrográd lépés az önkormányzat szempontjából. A javaslatnak, t. Nemzetgyűlés, nem az volt a célja, bogy tisz­tán az önkormányzati elvet juttassa érvényre; ezt sohasem állította senki. A megokolás szerint ennek a javaslatnak az a célja, hogy okulva a múltnak — hogy enyhén fejezzem ki magam — a hibáin, egy nívós, kifogástalan, hazafias és kizárólag a főváros érdekeit szem előtt tartó testületet alakítson. Ebből a szempontból pedig az a korrektivum, amely a 13. §-ban benfog­laltatik, voltakép épen ezeket a célokat és érde­keket a legnagyobb mértékben biztosítja. Biz­tosítja azáltal, hogy igen magas színvonalú, tudományos és egyéb intézeteknek a férfiait juttatja a főváros közgyűlési termébe ; biztosítja azáltal, hogy igen kitűnő szakismerettel bíró férfiakat juttat oda; és biztosítja azáltal, hogy a hivatalnoki pálya csúcsain lévő, egy hosszú, becsületes hivatalnoki múltban kipróbált férfia­kat tesz meg hivatalbél a törvényhatósági bi­zottság tagjaivá. Ezt tehát ugy stigmatizálni, mint ahogy azt a felolvasott vezércikk irója teszi, legalább is olyan fellengzés, amely lenézi a valóságot. Különben is, visszatérve erre a cikkre, kényte­len vagyok csodálkozásomnak adni kifejezést az ilyen cikkek felolvasásával szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Mert itt szóhoz juthat minden nemzetgyűlési tag és kifejtheti nézeteit, de hogy cikkek felolvasása utján az emeritált városatyák itt leadják az ő bölcseségeiket, az ellen tilta­koznom kell. (Élénk helyeslés a haloldalon.) Rupert Rezső : Springer mindig független­ségi volt! Dömötör Mihály: Többrendbeli kifogást tet­tek, igy azt, hogy bizonyos intézmények élén álló tisztviselők hiányoznak és bizonyos képvi­seletek nincsenek a 13. §-ba felvéve. Nevezete­sen egyik részről az az ellenvetés tétetett, hogy a m. kir. Ouria elnöke nincsen a felsoroltak között. T. Nemzetgyűlés! Ha méltóztatnak figye­lembe venni azt, hogy minő hatóságok vannak itt felsorolva, akkor azt kell tényként megálla­pítanunk, hogy itt a középfokú hatóságok ve­zetői szerepelnek s ennélfogva a legmagasabb bírói fórumnak a felsoroltak közé való felvétele ' nem állana logikai egységben az összeállítás mikéntjével. Kifogásolták azt is, hogy az ügyvédi ka­mara és a kereskedelmi kamara nincsen kep 1 viselve. Az ügyvédi kamara elnökét az ügyvédek választják, az ügyvédeknek azonban mint fővá­rosi polgároknak is van szavazatuk és ők sza­vazatuk utján is befolynak abba, hogy ki legyen a fővárosi közgyűlés tagja. Ha tehát az általuk választott elnök is tagja lenne a közgyűlésnek, ilymódon az ügyvédeknek kétszeres szavazati jogosultságuk volna. Ugyanez áll a kereskedelmi és iparkamarára, azzal a hozzáadással, hogy a kereskedelmi és iparkamara ezenfelül még ér­dekképviselet is, már pedig az ebben a szakasz­ban 22 pontban felsorolt egyínekre mindent rá lehet fogni, csak azt nem, hogy az érdekkép­viselet elve alapján tagjai a főváros törvény­hatósági bizottságának. Mindezek alapján én a tett ellenvetéseket nem tarthatom olyanoknak, amelyek meggyőz­tek volna engem arról, hogy ezekre az indít­ványozott módosításokra szükség volna s épen ezért tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, mél­tóztassék a szakaszt a bizottság által elfogadott szövegben megszavazni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Haller József előadó: Nem kívánok szólni. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást tehát berekesztem. Következik a határozathozatal. Három indítvány adatott be. Kettő Rupert Rezső képviselő ur, egy pedig Herrmann Miksa képviselő ur által. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom az indítványozott módosításokat. Ha" az eredeti javaslat fogadtatik el, az indítványok el fognak esni, ha azonban az eredeti javaslatot nem fogadja el a t. Nemzetgyűlés, akkor elsősorban Herrmann Miksa képviselő ur indítványát, azután pedig Rupert Rezső képviselő ur indítványát fogom szavazás alá bocsátani. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Félkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor ekként fogom a kérdést feltenni. Sándor Pál : Hogy szóínak az indítványok ? Elnök : Kérem a jegyző urat, méltóztassék az indítványokat felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa Bupert Rezső és Herrmann Miksa képviselőknek a szakaszhoz benyújtott indítványait). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 13. §-át változatlanul elfogadni, szemben Herrmann Miksa ós Rupert Rezső képviselő urak indítványaival, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvény­javaslat 13. §-át változatlanul elfogadják, mél­tóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség a 13. §-t elfogadta és igy Herrmann Miksa és Rupert Rezső képviselő urak indít­ványai mellőztettek. Következik a 14. §. tárgyalása. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 14. és 15. §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-t).

Next

/
Thumbnails
Contents