Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-51

A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. Elnök : Szólásra senki nem lévén feljegyezve, kivan még valaki szólni ? Pető Sándor: T. Nemzetgyűlés! A 16. §-t elfogadom, csak bátor volnék két kérdést intézni a t. belügyminister úrhoz. Nevezetesen a törvényjavaslat szerint választójoga mindenkinek var, aki a legutóbbi nemzetgyűlési választásoknál a választói névjegyzékbe felvétetett. Minthogy kétségtelen az, hogy a legutóbbi névjegyzék összeállítása is meglehetős gyorsasággal és elhamarkodva történt, de különben is ilyen nagy városban lehetetlen, hogy hibák ne legyenek, nagyon sokan, ezrei ós ezrei azoknak, akik választói jogosultsággal birnak, kimaradtak a névjegyzékből. Azt hiszem, nem igen fordult még elő valaha, hogy egy választás előtt azoknak, akik minden alap és ok nélkül kimaradtak s akiknek jogosultságuk van arra, hogy a választók közé felvétessenek, ne adatott volna valami mód és alkabm arra, hogy az uj választásnál az a sérelem, amely rajtuk esett, orvoseltassék, vagyis, ha igazolják, hogy a törvény alapján választói jogosultságuk van, valamiképen a választók névjegyzékébe felvétessen. Az első tiszteletteljes kérdésem tehát a belügyminister úrhoz az, hogy méltóztatik-e a végrehajtási rendeletben valamiképen gondoskodni arról, hogy azok az egyének, akik kvalifikálva vannak arra, hogy választók lehessenek s akik az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a választók névjegyzékéből kimaradtak, módot és eszközöket találjanak arra, hogy a névjegyzékbe most bekerüljenek. Ez az első kérdésem. A második tiszteletteljes kérésem az, hogy miután a törvényjavaslat a választásról beszél, volna szives az igen tisztelt belügyminister ur tájékoztatni bennünket, — azt hiszem ez a kérdés nem indiskret — hogy amennyiben a javaslatból törvény lesz, mikorra szándékozik a t. belügyminister ur a legközelebbi községi választásokat kiírni. Ha szabad ehhez a kérdéshez hozzászólnom, én azt hallottam, az a felelőtlen hir kerig a városban, hogy a választásokat még junios végére akarnák megejteni. En nem igen hiszem, hogy ilyen terv léteznék, mert fizikailag kivihetetlennek tartom, hogy egy törvényjavaslat alapján, amely június elején még tárgyalás alatt van, június végén már választásokat lehetne csinálni. Hogy helyes volt-e vagy sem, arról most nem akarok beszélni, tény azonban az, hogy másfél év óta nem működik a közgyűlés. Ez mindenesetre hátránya az autonómiának s a főváros igazgatási rendjének is. Ha azonban eddig kibírtuk, akkor — azt hiszem — a nyarat is kifogjuk birni valamiképen, annál is inkább, mert a t. belügyminister ur pár héttel ezelőtt kormánybiztost nevezett ki, aki a belügyministerium s a főváros közötti összeköttetést fenntartja s aki gyakorolja azt a felügyeletet, amely különösen akkor szükséges, amikor nincsen közgyűlés. Dehát az sem volna baj, ha korábban évi június hó 2-án, szerdán. 195 lennének a választások, bár én azt hiszem, hogy a főváros közönségét, amelynek annyi baja és gondja van, ne terheljük még nyáron is választási gondokkal és izgalommal. Usetty Ferenc : A közönség szívesen belemegy! _ Griger Miklós: A zsidók úgysem lesznek itt ! Pető Sándor: A választókról van szó s nemcsak a zsidók választanak. Ez mellékes! Amikor a belügyminister ur el fogja rendelni, majd megejtik a választásokat, de azt hiszem, hogy ha tényleg igaz az a hir, hogy olyan rövid a terminus, hogy még ebben a hónapban vagy július elejére irja ki a belügyminister ur a választásokat, akkor minden választónak és minden pártnak jogosult kíváncsisága az, hogy hogy megtudja az időpontot, és azt hiszem, hogy a belügyminister ur is körülbelül tisztában van ezzel a kérdéssel. Bátor vagyok tehát eziránt tiszteletteljesen felvilágosítást kérni. Azt hiszem, hogy a névjegyzék kiigazításának, vagyis annak, hogy a választójog, nélküliek a névj gyzékbe. bekerüljenek, nem lehet akadálya az, hogy el akarjuk siettetni a választást, vagyis ha talán egy vagy két héttel késleltetné is a választás megejtését az, hogy azok, akik kimaradtak a választók névjegyzékéből, valami úton-módon abba bekerüljenek, ez nem lehet akadály s azt hiszem, érdemes a választást egy-két hétre elhalasztani, hogy azok, akik önhibájukon kivül meg vannak fosztva joguktól, azt gyakorolhassák. Tehát ez az én két tiszteletteljes kérésem. Az egyik a névjegyzékből kimaradottak dolga, a másik a választás határideje. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: Pető Sándor nemzetgyűlési képviselő ur két kérdésére a következő választ adom. Elsőrangú közérdek, hogy a fővárosi adminisztrációnak ez a fontos szerve minél előbb működjék. (Ugy van! a baloldalon.) Hogy ez nem volt már eddig is lehetséges, annak részben a vita elhúzódása is az oka, amely immár három hete tart. (Ugy van! a baloldalon.) Ennélfogva a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül ,meg fogjuk tartani a fővárosi választásokat. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ami a kimaradtak választójogát illeti, magam is érzem, hogy azokkal szemben, akik kimaradtak, nagy méltánytalanság történik. Azonban ép az előbb kifejtett indokból kifolyólag, t. i. azért, mert rendkívül sürgős és igen fontos közérdek, hogy ez a törvényhatósági közgyűlés minél előbb megalakuljon, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a méltánytalanságot orvosoljam. T. i. ez uj összeírással járna, és az uj összeírás egyúttal jogorvoslatra ad 25*