Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-44
12 A Nemzetgyűlés 44. ülése 1920. évi május hó 18-án, kedden. Bródy Ernő : De az érdekeltek maguk keresik fel őket s mit csináljon ilyenkor az a törvényhatósági bizottsági tag? Mikor egy embernek exisztenciájáról van szó, akkor minden háttérbe szorul. Ismerik is az illetőt, tudják, hogy rászolgált, és amíg az illetőknek ez jogában van, addig nem lehet őket ettől elzárni. De tessék elvenni azt a jogot, (Helyeslés.) mert mondom, ez olyan anomália, hogy jóizlésii zsidó ember a legkínosabb érzések között teljesiti ezt a jogát és ezt a kötelességét. Már most méltóztassék megengedni, hogy magával a javaslattal foglalkozzam és üdvözöljem a javaslatnak legelsősorban két intézkedését, mint demokrata. Az egyik az általános választójog behozatala és a virilizmus eltörlése. A másik az összeférhetlensógnek a legszigorúbb módon való megállapítása. (Tetszés a baloldalon.) Nem hozhatnak e tekintetben ilyen törvényt, amelyet én szívesen nem szavaznék meg, mert azt tartom, hogy aki közéletet él, az legyen tiszta, annak semmi más magánérdeke, mellékcélja ne legyen. Nem muszáj közéletet élni, nem kell mindenkinek képviselőnek lenni, (Helyeslés a baloldalon.) nem kell mindenkinek városatyának lenni, de aki képviselő, aki városatya, az legyen a közérdek egy inkarnált megtestesülése, akinek nevéhez, múltjához, jelleméhez oda ne férhessen semmiféle szenny és piszok. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Amikor tehát az összeférhetlenséget ilyen erélyesen statuálja ez a törvényjavaslat, a legmelegebben üdvözlöm. Mint mondom, nem hozhatnak olyan drákói javaslatot, amelyet el ne fogadnék, ha az összeférhetlenséget megállapítja. En a magam részéről épen mint demokrata, mint olyan ember, aki a közért szeret élni, a közért szeret dolgozni, melegen üdvözlöm, mert ha van szavazatom, van hangom és ott van a megfelelő fórum, a törvényhatósági terem, akkor elmondhatom, amit akarok, nem kell tapétás előszobákon keresztül bujkálnom, nem kell törvényhatósági tisztviselőket kísértésbe hoznom. Nem. Ott van az én hangom, az én szavam számára a törvényhatóság terme, ott teljesíthetem jogomat és kötelességemet. (Helyeslés a középen.) Amilyen melegen üdvözlöm, mondom, az összeférhetlensógnek ilyen módon való statuálását, épen annyira örülök a virilizmus eltörlésének. A virilizmus elavult, idejétmúlt intézmény. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Már akkor is, amikor az eredeti javaslatot, az eredeti törvényt tárgyalták, emelkedtek hangok a virilizmus ellen. Nem is helyes az, igen t. uraim, hogy a vagyoni állapotot mint közjogi jogosítványt odaállítsuk egy ilyen testületbe. Lehet annak helye bizonyos esetekben, ahol tényleg a vagyonnak konzerváló hatása van és alkalmas arra. Különben is a vagyon természeténél fogva gazdaságilag olyan, hogy képes konkurrálni más erőkkel és más tényezőkkel; de hogy azt mint intézményt odaállítsuk egy közjog alapjává, azt nem lehet helyeselni. Épen azért mondom, helyes az, hogy ez a virilizmus eltöröltetik és helyes az, igen t. Nemzetgyűlés, hogy általános, egyenlő és titkos választói jog állapittatik meg a törvényhatóságban is. Usetty Ferenc : Egy minister sincs itt ! Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy beszéljek röviden Budapest törvényhatóságáról. Valósággal művészet volt, amit itt csináltak, . . . Usetty Ferenc: Ez igaz! Bródy Ernő : ... hogy egy virilista közgyűlésen milyen szociális irányban igyekeztek építeni. Mert, igen t. Nemzetgyűlés, láttuk a destruktiv irányokat, láttuk azokat, akik rombolni akartak mindent és romboltak, de viszont méltóztassanak megengedni, a demokrácia alkalmas az építésre, sőt épen a demokrácia hivatott az épitésre, az alkotásra. (Zaj.) Itt Budapesten elkezdődött egy becsületes, kommunális irányzat, az a kommunális irányzat, amely kiragadta egyesek köréből a magánvállalatokat és a köz érdekében gyümölcsöztette azokat. Usetty Ferenc: De hogyan? Bródy Ernő : Régente volt a főváros közgyűlésén egy gázgyári párt, egy villamosvasúti párt. A közgyűlés megváltotta a gázgyárat, megváltotta a villamosvasutat, a közgyűlés csinált kenyérgyárat, a közgyűlés csinált elektromos telepet, ez a közgyűlés megcsinálta a lakásépítési akciót ugyanakkor, amikor sok háztulajdonos, sok virilista ült benne. Csakis erkölcsi fölénnyel lehetett magánérdeket visszaszorítani és igen t. Nemzetgyűlés, amint a 40 esztendős Budapest jubileuma alkalmával a polgármester a maga beszámolójában elmondotta, épített ez a város gázmüvet, vízmüvet, épített igenis templomokat, kórházakat, fürdőket, iskolákat, népszállót, majdnem egy félmilliárd értékben és megcsinálta mindezt olyan közgyűléssel, amelynek 200 virilista tagja volt. (Mozgás.) Ez azt jelenti, hogy a virilizmus nem tudott a maga erejével és a maga egyéni érdekeivel érvényesülni, a közérdek legyőzte az egyes magánérdekeket. Már most áttérek a javaslat egyes részleteire. (Felkiáltások a baloldalon •. Ideje már !) A javaslat legfontosabb rendelkezése a választott bizottsági tagok kérdése; az a kérdés, hogy milyen arányban legyenek a bizottsági tagok és milyen feltótelek mellett. T. Nemzetgyűlés ! Egy ilyen választási javaslatnak megvannak az elméleti kritériumai, hogy miiyen alapon történhetik annak megállapítása. Ugyebár lehetséges annak megállapítása, hogy milyen népszám alapján vegyenek részt a bizottsági tagok ; megállapítható a kultúra mértéke ős foka, hogy analfabéták ne jussanak oda. A virilizmus gazdasági tényező volt, az most kiesik, úgyhogy felvehetjük elméleti kritérium gyanánt a népszám és a kultúra kérdését és ezzel kapcsolódik azután a kerületek arányos jellegének kérdése.
