Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-50
162 A Nemzetgyűlés 50. ülése 19; Feltéve, hogy 8 métermázsát terem egy kataszteri hold . . . (Felkiáltások jobb felöl : Sok !) Bocsánatot kérek, én a magam vidékéről beszélek. Lehetnek vidékek, ahol ez sok, de lehetnek olyanok is, ahol kevés, mert vannak vidékek, ahol 14 métermázsa búza is megterem katasztrális holdanként. (Igaz ! Ugy van !) De épen azért bocsátottam előre, hogy egy métermázsa búza termelési költségének kiszámítása nagyon eok tényezőtől függ. Függ a föld termőképességétől, függ a vidéktől, általában a helyi viszonyoktól, én azonban az átlagos dunántúli és még a Dunántúlnak is somogymegyei részére vonatkozó adatokat vettem számitásom alapjául s eszerint az árak ugy alakulnak, ahogy előadtam. Visszatérve beszédem fonalára, ha katasztrális holdanként 8 métermázsa a gazda brutto termése, akkor ebből még 20%-otle kell adnia. (Aratőrészül 10%-ot, cséplőrészül 4%-ot, behordásért általános kulcs szerint 2%-ot, a szén ára fejében a cséplésnél és a gépésznek jutalékul ugyancsak általános kulcs szerint 2%-ot, magtári kezelésre, beszar adásra, triőr özésre stb. együttvéve ismét általánosan elfogadott kulcs szerint 2%-ot.) Tehát 8 métermázsa gabonából ingyen le kell adnom 160 kilogrammot, vagyis 20%-ot, úgyhogy nekem magamnak, mint netto termés, katasztrális holdanként 640 kilogramm marad. Ha ezt szembeállítom egy kataszteri holdnak költségeivel, akkor minimo calculo 760 koronát kell kapnom egy métermázsa búzáért, hogy az egy kataszteri hold 640 kilogramm termése a költségeket és a legális hasznot a mi viszonyaink között fedezze. Ezzel, tisztelt Nemzetgyűlés, felszólalásomnak e részével végeztem volna is. Csak meg kell még jegyeznem, hogy ez a számítás nagyon optimisztikus, de nem a mi javunkra, hanem hátrányunkra, amennyiben a cséplésre, továbbá a szenes gépészköltségekre csak 2%-ot vonunk le, holott tudvalevő, hogy a porosz szén ára a békeárakhoz képest 15424%-kal, a magyar szén ára pedig 3891%-kal emelkedett. Mahunka Imre: Halljuk tehát a búza mai árát ! Gaal Gasz ton : Megmondottam. Legkevesebb 8 méter mázsás termés mellett, dunántúli viszonyokat véve figyelembe, legalább 760 koronát kell kapnunk egy métermázsa búzáért, hogy költségeinket és a költségeink után nekünk joggal járó 25% hasznot kihozhassuk. Mahunka Imre: Helyes. Gaal Gaszton : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezeknek előrebocsátása után itt kell még megemlékeznem arról a tendenciózus, szenzációhajhászó kiszinezésről is, ahogyan ezt a kérdést egyes lapok beállították, ahogyan ezt tárgyalták, amikor ugy irtak róla, hogy ez az 1000 holdasok harca, Gaal Gaszton harca, Gaal Gaszton puccsa — Rubinek Gyula ellen. (Felkiáltások a középen : Ismerjük !) Bátor vagyok egész tisztelettel kijelenteni, hogy én nem viselek harcot sem Rubinek Gyula, K évi június hó 1-én, kedden. sem senki ellen a földtekén. Az a haic, •— ha igy akarjuk nevezni, — amelyet ebben a kérdésben indítottam, egyszerűen harc a kisgazdapárt programmja mellett (Helyeslés jóbhfelől) s elég, ha hivatkozom e tekintetben arra a programmra, amelyet a kisgazdapárt uibi et orbi, vezéreiben ugy mint közlegényeiben, a választásokon általánosan hirdetett, amikor mindenki kijelentette, hogy ebben az országban pedig meg fog szűnni az az egyoldalú, igazságtalan elbánás, amelyben eddig a gazdaközönséget a háború alatt részesítették s ebben az országban többé maximálás és rekvirálás nem lesz. (Mozgás.) Hivatkozom elsősorban Rubinek Gyula minister úrra, hivatkozom Korányi és (nagyatádi) Szabó István minister urakra s hivatkozom a párt összes tagjaira. Rubinek minister ur és tisztelt vezérünk a pártgyűléseken nem egyszer kijelentette, hogy hála Istennek, elérkeztünk c da, hegy többé nem kell a gazdákat maximálással és rekvirálással sanyargatni s ezt a kijelentést a párt helyeslőleg vette tudomásul. Azokon a pártértekezleteken ott volt Korányi minister ur és Szabó István minister ur is. Még külön is hivatkozom arra, hogy (nagyatádi) Szabó István minister ur a múlt évben — ugy gondolom október hóban) Kaposvárott az egész megyére kiterjedő kisgazdapárti nagygyűlésen, amelyen én mint a vármegye akkori főispánkormánybiztosa vettem részt, a párt egyik legsarkalatosabb programmpontjaként kifejtette, hogy ha pedig a kisgazdapárt többséget kap az országban, ami valószínű, ebben az országban többé maximálás és rekvirálás nem lesz. (Mozgás.) Taszler Béla: Hogy lehet ezt ilyen kategorice kijelenteni ? (Mozgás.) Gaal Gaszton : Én nem arról beszélek, hegy hogyan lehetett ; én azt mondom el, ami történt és én, aki egész életemben csak olyan politikát támogattam, melyet helyesnek tartottam s csak ilyent hirdetek, soha az életben nem leszek hajlandó más politikát csinálni, mint amilyet hirdettem. (Zaj.) De legyen szabad ugyanakkor egy határozati javaslatot is felolvasnom, amely következőképen szól (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Olvassa) : »Egyidejűleg követeli a gazdaközönség a közszükségleti iparcikkek határárának a megszabását, különösen pedig a mezőgazdasági termelés valamennyi nélkülözhetetlen eszközére és anyagára nézve. Ha pedig a kormány az iparcikkek határárszabását egyidejűleg nem valósítaná meg, vagy ha ennek a határárszabásnak nem volna képes az egész vonalon és mindenkivel szemben érvényt szerezni, (Helyeslés balfelől.) ugy a szövetségi nagygyűlés a határárszabások egész rendszerét megbukottnak tekinti s a kibontakozást a szabadforgalomra való visszatérésben keresi.« Ugy-e bár, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, aki ezt a határozati javaslatot olvassa, azt hihetné, hogy ezt valamikor Gaal Gaszton nyújtotta be mert ivén tükrözi vissza felfogásomat, annak,
