Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-50
À Nemzetgyűlés 50. ütése 1920. évi június hó 1-én, kedden. 161 Mielőtt áttérnék magára felszólalásom tárgyára, amely tudvalevőleg azt a gabonaforgalmi rendeletet szándékozik mintegy kritizálni, amelyről azt halljuk, hogy a kormány kibocsátani készül, méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt egy valótlanságot szegezzek le itt a Ház színe előtt, amelyet egyes lapok tendenciózusan a számba adtak, amelyet tendenciózusan kihasználtak egyfelől azoknak a törekvéseknek diszkreditásálára, amelyeket e percben én képviselek, másfelől pedig azon körök érdekeinek védelmére, amelyek ebből a gazdák rovására akarnak előnyökhöz jutni. A lapokban megjelent az, hogy én azt állítottam volna az egyik lap riporterének, hogy Magyarországon egy métermázsa búzának előállítási költsége 3000 korona (Mozgás.) és ezen az alapon követelem és vindikálom azt, hogy a magyar gazdaközönségnek a folyó évi búzatermésért legalább 3000 koronát fizessenek méter mázsánként. Kénytelen vagyok itt a Ház szine előtt megállapítani, hogy ily infernális ostobaságot én a magam részéről a számon soha ki nem eresztettem. B. Szterényi József: Gondoltuk! Gaal Gaszton : Ha a lap szerkesztőségében meg lett volna a pozitív tudás azon mértéke, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy valaki közgazdasági kérdésekhez vezércikkben hozzászólhasson, magától rájöhetett volna, hegy ez csak valami tévedés lehet és legalább is megtehetett volna annyit, mielőtt ezt a kérdést vezércikkek írására felhasználta volna, hegy tőlem egyszerűen megkérdezze : uram, nem valami félreértés vagy tévedés-e ez ? Thomas Ferenc : Melyik lap volt 1 Gaal Gaszton : A lap neve nem épen fontos. Lapok ellen sem szoktam személyeskedésekkel küzdeni. (Helyeslés a baloldalon.) Az irány a fontos, amely ezeket a tényeket diktálja. T. Nemzetgyűlés ! Mondom, ha egyszerűen megkérdeztek volna, rögtön felvilágosítottam volna őket. De több is történt. Aznap, mikor ez a hir a lapokban megjelent, én a pártkörben az összes ott jelenlévő újságíró urak előtt nevetve mondtam, hogy hihetetlen, micsoda ostobaságokat tud a magyar sajtó az emberek szájába adni. Es bár bolondabbnál bolondabb, furcsábbnál furcsább hírek jelentek meg az összes lapokban, egyetlen egy magyar lap nem akadt, amely ezt az én tagadásomat ezzel az állítással szemben leszögezte volna. (Egy hang a baloldalon : Szomorú !) Szabó István (sokorópátkai) kisgazdaügyi minister: Szenzációt akartak! -. Gaal Gaszton : Hogy mi vezette ezeket a lapokat abban, hogy egy ilyen infernális ostobaságot adjanak számba, másnap pedig ezt az infernális ostobaságot két előkelő merkantilirányu lap is arra használja fel, hogy vezércikket irjon, erre nézve nem mondok semmi egyebet, minthogy tisztán »és kizárólag megállapíthat ó a tendencia, hogy elhomályosítsák a mi igazságos törekvésünNEMZETGYULESI NAPLÓ. 1920—1921. — III. KÖTET. ket, (Ugy van I Ugy van I a baloldalon.) hogy ahelyett, hogy felvilágosítanák olvasóközönségüket és az ország közvéleményét, a mi tulaj donképeni céljaink felől megtévesszék, hogy a közvélemény ne lásson világosan és bennünket és speciálisan engem ugy lehessen cdaállitani, mint aki az ezerholdasok érdekeinek vagyok egyik ostoba, sőt rosszszándéku képviselője. Ezzel a szándékkal és ezzel a törekvéssel szemben méltóztassék megengedni, hogy én azokat az adatokat, amelyeket magam állítottam össze, amelyek valódiságáért jótállok és amelyeket minden néven nevezendő szakértővel szemben a világon hajlandó vagyok megvédeni, hogy világosan lásson a nagyközönség, — ha ugyan a lapok jónak látják, hogy ez, amit én itt most elmondok, valóban a nagyközönség elé kerüljön — itt felolvassam. Ismét hangsúlyozom, hogy adataiméit minden tekintetben jótállok és azokat bizonyítani is hajlandó vagyok. Előre kell bocsátanom, hogy egy katasztrális hold búza termelési költségének kiszámításánál helyi szempontok is irányadók. (Ugy van ! Ugy van !) amelyek, lehet, hogy eltéréseket okoznak az egyes vidékeknél, mert hiszen a talaj minősége, a napszámviszonyok, és más ezer olyan körülmény, amely vidékenként más és más és időnként változik, megváltoztathatja természetesen a vidékenkénti mezőgazdasági művelés költségeit is. Meg lehet tehát, hogy más vidéken más ember egész jóhiszeműen más eredményekre juthat, azonban a differenciák legfeljebb néhány száz koronára rúghatnak és a differenciák ellenére is az a számítás épen olyan helyes lehet, mint az enyém, a különbség csak az, hogy ez a számítás, amelyet én felállítottam, az én viszonyaim között érvényes. Ott feltétlenül helyt is állok érte. Az én számitásom szerint, — épen csak a végeredményeket közlöm — egy katasztráils hold buzavetés egy évi összes rezsi költsége a mai viszonyok figyelembevételével 3900 koronára mg. Miután pedig ehhez a befektetéshez a maga művelési ágában forgótőkéje után a gazda is egészen jogosan számithat 25 százalék hasznot, mert hiszen azzal a rizikóval szemben, amely ott megvan, a 25 százalék igazán elenyésző kevés, hozzájön ehhez az összeghez üzleti haszon címén 25 százalék, azaz 975 korona, vagyis egy katasztrális hold búza öszszes brutto költségei 4875 koronára rúgnak. Ha tehát holdanként 8 mm. termést veszek fel, akkor egy métermázsa búzának az előállítási költsége 487 korona. Méltóztassék ezt az eredményt a számba adott 3000 koronával szembeállítani. Azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy ilyen eltérést, ilyen őrületes különbséget csak a tendenciózus rosszszándék használhatott fel arra, hogy engem diszkreditáljon. Ha már most azt a kérdést vizsgáljuk, hogy mennyit kell tehát kapni a a gazdának búzájáért, hogy ez a 4875 korona kiadás megtérüljön, erre vonatkozólag a számitási eljárás a következő : 21
