Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-49

A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. évi május hó 28-án, pénteken. 141 aki elé a választási küzdelem idejében elkövetett valamely cselekmény kerül, azt látja, hogy az illető, nyugodt lelkülettel, teljesen higgadtan, megfontoltan követte el azt a cselekményt, eszébe sem fog jutni az, hogy a választási küzdelemmel való kapcsolat ezt a cselekményt enyhébbé teszi. Viszont, ha az a biró azt fogja látni, hogy olyan motivumok, olyan ingerek hatottak arra, aki a választási küzdelem hevében elkövette ezt a cselekményt, egészen bizonyos, hogy nem fogja a törvény teljes súlyát és szigorát éreztetni a bűnössel, hanem majd, ha a törvényhozó nem engedi meg neki, hogy annak rendje és módja szerint, a századosán elfogadott jogelvek és joggyakorlat szerint szabjon rá kisebb büntetést, ő fog egy egészen más okot találni, hogy arra a bűnösre majd kiszabja a büntetésnek a megengedett büntetési tétel alsó határán, vagy s esetleg még azon is alul eső mértékét. Hogy a birót arra kényszeritsük, hogy ne nyíltan a törvény szellemében járjon el, hanem a törvény megkerülésével, arra semmi szükség nincs s ennélfogva tisztelettel indítványozom, hogy a 12. §. negyedik bekezdését, amely dogmát sért, a büntetőjognak, a tudománynak elfogadott, a világon sehol kétségbe nem vont azt a dogmáját sérti meg, hogy az enyhitő és súlyosbitó körülmények mérlegelése nem lehet más, mint csakis bírósági funkció, a t. Nemzetgyűlés hagyja ki a törvényjavaslatból. ; Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Felteszem a kérdést : kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni 1 (Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem és a kérdést szavazásra felteszem. A kérdést akként óhajtom feltenni, hogy szembehelyezem a szakasz eredeti szövegét Rupert. Rezső képviselő ur módosítása val, amely szerint a negyedik bekezdés kihagyandó. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen módon való feltevéséhez ? (Igen 1) Ha igen, akkor felteszem a kérd'st, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a szakaszt a közigazgatási bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a szakaszt eredeti szövegében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nyilvánvaló. Kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Ezzel Rupert Rezső képviselő ur módosító javaslata elesik. Következik a 13. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 13. §-t.) Elnök : Szólásra jelentkezett ? Kontra Aladár jegyző : Pető Sándor ! Pető Sándor : Elállók a szótól. Kontra Aladár jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A törvényhatósági bizottság tulaj donképen az autonómia szerve, tehát amit a 13. §. itt kodifikál, hogy jobbára állami tisztségek viselőit és más, a kormányzat kinevezésétől függő állások viselőit beviszi az autonóm szervbe, amely elvi helyesség szerint választás utján kellene tulajdonképen hogy összeüljön, ezt én a magam részéről az autonómia megtámadásának tekintem. Felszólalok itt, igen tisztelt Nemzetgyűlés, azért, mert ha Budapestre nézve ez elfogadtatik is, én alibit akarok igazolni magamnak aira az esetre, ha majd a vidéki törvényhatáságok kerülnek sorra, hogy meg nem szavazván ezt a szakaszt ebben a formájában, ahogy most van : nekem erkölcsi jogosultságom legyen tiltakozni az ellen, hogy a vidéki törvényhatósági bizottságok is igy szaturáltassanak, igy kereszteltessenek és valósággal az ő autonómia-jeli egüktől, minőségüktől megfosztassanak, hogy olyan befolyás helyezkedjék el a törvényhatóság termében, amely nem választás, nem a képviseleti rendszer alapján ülvén ott, nem is képviselheti tulajdonképen az autonómia népességének igaz akaratát. (JJgy van ! a középen.) Én tehát, t. Nemzetgyűlés, ex asse perhorreszkálom azt, hogy az autonómiai szervbe kinevezett, vagy a törvénynél fogva kijelölt tisztviselők, a közönség jogának úgyszólván ellensúlyozására valósággal kineveztessenek. (Helyeslés a középen.) Ismerjük a törvényhatósági ülések szomorú képét, különösen a vidéken. A vidék törvényhatósági bizottsági tagjai, ha a törvényhatósági bizottság ülésének első napjára be tudnak is jönni, másnapra elszélednek, elmennek haza, egyrészt a közlekedési viszonyok miatt, másrészt, mert sokba kerül a dolog — amely állapot, ugy látszik, igen állandó lesz — másnapra tehát ott maradnak azok, akik a törvénynél fogva ülési és szavazati joggal bírnak a törvényhatóság bizottságában, össze szoktunk zsugorodni a nagyterem helyett egy egészen kicsi kis szobába és majdnem annyian kerülnek ki a tisztviselők közül olyanok, akik üléssel és szavazattal bírnak a törvényhatósági bizottsági üléseken, mint az illető vármegyének rendes, választott törvényhatósági bizottsági tagjai, ugy, hogy nagyon sok kérdés, amely a népakarat szempontjából másképen lett volna megoldandó, nem a népakarat szerint, hanem ugy oldatott meg, ahogy a függő helyzetben lévő tisztviselők az illető kérdést eldönteni, megszavazni jónak látták. (Igaz ! Ugy van,! jobbfelől.) Veszedelmet látok ebben, t. Nemzetgyűlés, és ha Budapesttel szemben szükségesnek tartanak is ilyen kivételt, az ellen mindenesetre már eleve tiltakozom, hogy ez a vidékre is alkalmaztassák. Én Budapestet illetőleg is abban a helyzetben vagyok, hogy egészen nyugodtan mellőzhetőnek tartok mindenféle mesterséges beavatkozást arra nézve, hogy miképen állittassék ö^sze Budapest törvényhatósági bizottsága, mert ha ez a váró-, még egyszc megpróbálja nem tisztességesen, nem magyarosan és nem keresztény széliemben dojgozni, itt \ an ennek a keresztény Magyarországnak nemzetgyűlése, az majd tesz róla három nap alatt, hogy minden tisztességgel és szépen rendbe jöjjön. Egyelőre azonban nem vagyok hajlandó Budapest nagy keresztény társadalmát — mellyel szemben