Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-49

A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. évi május hó 28-án, pénteken. 141 aki elé a választási küzdelem idejében elkövetett valamely cselekmény kerül, azt látja, hogy az illető, nyugodt lelkülettel, teljesen higgadtan, megfontol­tan követte el azt a cselekményt, eszébe sem fog jutni az, hogy a választási küzdelemmel való kap­csolat ezt a cselekményt enyhébbé teszi. Viszont, ha az a biró azt fogja látni, hogy olyan motivumok, olyan ingerek hatottak arra, aki a választási küz­delem hevében elkövette ezt a cselekményt, egé­szen bizonyos, hogy nem fogja a törvény teljes súlyát és szigorát éreztetni a bűnössel, hanem majd, ha a törvényhozó nem engedi meg neki, hogy annak rendje és módja szerint, a századosán elfogadott jogelvek és joggyakorlat szerint szabjon rá kisebb büntetést, ő fog egy egészen más okot találni, hogy arra a bűnösre majd kiszabja a büntetésnek a megengedett büntetési tétel alsó határán, vagy s esetleg még azon is alul eső mértékét. Hogy a birót arra kényszeritsük, hogy ne nyíltan a törvény szellemében járjon el, hanem a törvény megkerülésével, arra semmi szükség nincs s ennélfogva tisztelettel indítványozom, hogy a 12. §. negyedik bekezdését, amely dogmát sért, a büntetőjognak, a tudománynak elfogadott, a világon sehol kétségbe nem vont azt a dogmáját sérti meg, hogy az enyhitő és súlyosbitó körül­mények mérlegelése nem lehet más, mint csakis bírósági funkció, a t. Nemzetgyűlés hagyja ki a törvényjavaslatból. ; Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Felteszem a kérdést : kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni 1 (Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem és a kérdést szavazásra fel­teszem. A kérdést akként óhajtom feltenni, hogy szembehelyezem a szakasz eredeti szövegét Rupert. Rezső képviselő ur módosítása val, amely szerint a negyedik bekezdés kihagyandó. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen módon való feltevésé­hez ? (Igen 1) Ha igen, akkor felteszem a kérd'st, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a szakaszt a közigaz­gatási bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a szakaszt eredeti szö­vegében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség nyilvánvaló. Kimondom a határo­zatot, hogy a Nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Ezzel Rupert Rezső képviselő ur módosító javaslata elesik. Következik a 13. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 13. §-t.) Elnök : Szólásra jelentkezett ? Kontra Aladár jegyző : Pető Sándor ! Pető Sándor : Elállók a szótól. Kontra Aladár jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A törvény­hatósági bizottság tulaj donképen az autonómia szerve, tehát amit a 13. §. itt kodifikál, hogy jobbára állami tisztségek viselőit és más, a kor­mányzat kinevezésétől függő állások viselőit be­viszi az autonóm szervbe, amely elvi helyesség szerint választás utján kellene tulajdonképen hogy összeüljön, ezt én a magam részéről az autonómia megtámadásának tekintem. Felszólalok itt, igen tisztelt Nemzetgyűlés, azért, mert ha Budapestre nézve ez elfogadtatik is, én alibit akarok igazolni magamnak aira az esetre, ha majd a vidéki törvényhatáságok kerülnek sorra, hogy meg nem szavazván ezt a szakaszt ebben a formájában, ahogy most van : nekem erkölcsi jogosultságom legyen tiltakozni az ellen, hogy a vidéki törvényhatósági bizottságok is igy szaturáltassanak, igy kereszteltessenek és való­sággal az ő autonómia-jeli egüktől, minőségüktől megfosztassanak, hogy olyan befolyás helyezked­jék el a törvényhatóság termében, amely nem választás, nem a képviseleti rendszer alapján ülvén ott, nem is képviselheti tulajdonképen az auto­nómia népességének igaz akaratát. (JJgy van ! a középen.) Én tehát, t. Nemzetgyűlés, ex asse perhorreszkálom azt, hogy az autonómiai szervbe kinevezett, vagy a törvénynél fogva kijelölt tiszt­viselők, a közönség jogának úgyszólván ellen­súlyozására valósággal kineveztessenek. (Helyeslés a középen.) Ismerjük a törvényhatósági ülések szomorú képét, különösen a vidéken. A vidék törvényható­sági bizottsági tagjai, ha a törvényhatósági bizott­ság ülésének első napjára be tudnak is jönni, más­napra elszélednek, elmennek haza, egyrészt a köz­lekedési viszonyok miatt, másrészt, mert sokba ke­rül a dolog — amely állapot, ugy látszik, igen ál­landó lesz — másnapra tehát ott maradnak azok, akik a törvénynél fogva ülési és szavazati joggal bírnak a törvényhatóság bizottságában, össze szoktunk zsugorodni a nagyterem helyett egy egé­szen kicsi kis szobába és majdnem annyian kerül­nek ki a tisztviselők közül olyanok, akik üléssel és szavazattal bírnak a törvényhatósági bizottsági üléseken, mint az illető vármegyének rendes, vá­lasztott törvényhatósági bizottsági tagjai, ugy, hogy nagyon sok kérdés, amely a népakarat szem­pontjából másképen lett volna megoldandó, nem a népakarat szerint, hanem ugy oldatott meg, ahogy a függő helyzetben lévő tisztviselők az illető kérdést eldönteni, megszavazni jónak látták. (Igaz ! Ugy van,! jobbfelől.) Veszedelmet látok ebben, t. Nemzetgyűlés, és ha Budapesttel szemben szükségesnek tartanak is ilyen kivételt, az ellen mindenesetre már eleve tiltakozom, hogy ez a vidékre is alkalmaztassák. Én Budapestet illetőleg is abban a helyzetben va­gyok, hogy egészen nyugodtan mellőzhetőnek tar­tok mindenféle mesterséges beavatkozást arra nézve, hogy miképen állittassék ö^sze Budapest törvényhatósági bizottsága, mert ha ez a váró-, még egyszc megpróbálja nem tisztességesen, nem magyarosan és nem keresztény széliemben doj­gozni, itt \ an ennek a keresztény Magyarországnak nemzetgyűlése, az majd tesz róla három nap alatt, hogy minden tisztességgel és szépen rendbe jöjjön. Egyelőre azonban nem vagyok hajlandó Budapest nagy keresztény társadalmát — mellyel szemben

Next

/
Thumbnails
Contents