Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-48

128 A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. évi május hó 27-én, csütörtökön. godtan lenni, igyekezem rá felelni — nem kiván-e ez az eljárás uj összeírást ? Igenis, nem kivan uj összeirást, mert az eredeti, a nemzetgyűlési választások alapjául szolgáló összeirólapokban már ki volt tüntetve, bogy Budapesten ki mennyi ideig tartózkodott. Minthogy pedig ilyen formában nem kell uj összeirást elrendelni, — ami ellen én a magam részéről azért is óvást emelnék, mert amint tudom, horribilis összegbe, időbe és munkába került ez az összeírás, — minthogy tehát erre nincs szükség, — mert hiszen az adatokat meg lehet az összeirt lajstromokból kapni és ilyenformán csak egy jegyzéket kell készíteni házilag, — a magam részéről ajánlom e módosítást elfogadásra. Elnök : Ki következik ? Kontra Aladár jegyző : Pető Sándor ! Pető Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólt t. képviselőtársamnak az indítványát elfogadom. Én magam is nagyon helyesnek találom, hogy bizonyos hosszabb ideig való itt tartózkodás kivántassék meg attól, aki hozzá akar szólni a főváros törvényhatóságainak ügyeihez. Ami azonban azt a kérdést illeti, hogy uj összeírásra van-e szükség, vagy nincs, én a magam részéről, t. Nemzetgyűlés, azon okból is szeretném az uj összeirást, mert erre nézve, nem igen hiszem, hogy hiteles adatokat méltóztatott találni az összeirási iveken. De különben is bizonyos idő telt el azóta, amióta ez az összeírás történt. Arra az esetre, ha a t. belügyminister urnák az az álláspontja, hogy, t. képviselőtársam módosításának elfogadása mellett nincs szükség uj összeírásra, vagyok bátor szíves figyelmébe ajánlani, hogy a legelső összeírásnál amely a nemzetgyűlési választókat irta össze, sokan különböző okokból kimaradtak a választók névjegyzékéből. Ezeket nem lehet azzal büntetni, hogy most, mikor egy uj törvényt csinálunk, uj községi törvényt, melynek következményeként uj választások lesznek, amiatt, mert a múlt évi összeírásból kimaradtak, a községi választók közt se foglalhassanak helyet. Már ez okból is szükségesnek találom az uj összeírást. Mivel azonban az sok munkával és költséggel jár, és mivel némelyek nagy mohósággal várván a választások idejét, roppant türelmetlenek és nem akarnak időt és alkalmat adni a komoly és rendes munkára, nagyon kérem a t. belügyminister urat, legyen kegyes, nem a törvényjavaslatban, hanem majd a végrehajtási rendeletben okvetlenül utat és módot találni arra, hogy azok, akik igy a nemzetgyűlési választók névjegyzékéből kimaradtak s ezért a nemzetgyűlési választáson részt nem vehettek, valami módon pótlólag összeirassanak, vagy jelentkezhessenek és igy a községi választásban részt vehessenek. Erre vonatkozólag nagyon szépen kérném a t. belügyminister ur véleményét. Azt hiszem, szóba hozhatom ennél a kérdésnél azt, hogy némely körökben borzasztó mohóságot, borzasztó türelmetlenséget tapasztalunk aziránt, hogy alig.várják, hogy ez a törvényjavaslat meglegyen és hogy a választások is megtörténjenek. Nekem ez ellen semmi kifogásom nincs. En, akár rövid, akár hosszú terminust méltóztatnak szabni a törvényjavaslat elfogadása után a fővárosi választásokra, épen ezen okok miatt, melyekre rámutatni^ bátor voltam, szükségesnek tartom, hogy a névvjegyzékek feltétlenül újból kiállíttassanak, hogy a polgárság azon részének, nőknek és férfiaknak egyaránt, akik a nemzetgyűlési választásból kimaradtak, mód és alkalom adassék a jelentkezésre. Én, mint fővárosi ember, aki részt vettem a választásban, legjobban tudom és bizonyára lesznek t. képviselőtársaim közül is sokan, akik a pesti választások iránt érdeklődtek és tudni fogják, hogy mennyi panasz volt ebben a tárgyban. Hiszen ez volt az első összeírás, gyors és hirtelen munka is volt az, tehát sokan kimaradtak. Az én nézetem az, hogy ezekkel a választásokkal abszolúte nem kell olyan nagyon sietni és hogy pl. egy hónap valami nevezetes jelentőséggel ebben a tekintetben nem bir. A főváros közigazgatásán ma már úgyis rajta van a kormány keze egészen azzal, hogy oda kormánybiztost rendelt ki. De sokkal nagyobb fontosságot tulaj donitok én annak, hogy jól legyen előkészítve, semhogy a választás egy-két héttel előbb legyen. Azért tisztelettel kérdem a belügyminister urat, hogy mi a szándéka a törvényhatósági választások határidejét illetőleg és hogy hajlandó-e időt és alkalmat adni arra, hogy egy teljesen jó és kiegészített névjegyzék alapján történjenek meg a választások? Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem/) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A módosításokhoz nem járulhatok hozzá a következő okokból. Az egész összeírás óriási munkával és rengeteg költséggel jár. A pótösszeirás is költséggel jár, bár nem oly naggyal, a különbség azonban nem nagy. A főok, amiért nem járulhatok hozzá, az, hogy a választások megtartását igen hosszú időre elodázná. Elodázná azért, mert akár uj összeírás, akár pótösszeirás történik, mind a két esetben meg kell adni az érdekelteknek a jogorvoslatot. Méltóztatnak tudni, mit jelent az, ha az összes érdekelteknek módjukban áll kimaradásuk miatt jogukkal élni, ez annyi időbe kerülne, hogy azt a jelen esetben feltétlenül mellózni kell. Méltóztatik azonkívül bizonyos mohóságra hivatkozni, amely ennek a törvényjavaslatnak mielőbbi életbeléptetését és a választások minél korábbi megtartását sürgetik. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Pető Sándor : Bátran őszre maradhat az egész. Dömötör Mihály belügyminister: De nemcsak ez a szempont mérlegelendő, hanem van itt egy másik szempont is, és ez a fővárosi adminisztráció érdeke, hogy a fővárosnak ezt a fontos szervét mennél rövidebb ideig legyen kénytelen nélkülöz-