Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-48
124 A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. évi május hó 27-én, csütörtökön. tanám helyesnek, ha a vétség miatt üldözött egyénre ezt az inkompatibilitást, ezt a kizárást ugy méltóztatnának megszabni, hogy : »ha el van Ítélve«. Igaz ugyan, — ezt szivesen elismerem — hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 17. §-a nyújt oltalmat az ilyen módon üldözött egyénnek, hogy keresse a jussát, ha meg akarják fosztani ezen a címen a törvényhatósági bizottsági tagságtól, fel egészen a közigazgatási biróságig, de ez a remédium nem sokat jelent, mert hiszen ha valakiről kiirják azt a törvényben, hogy elég egy vétség miatt megindított bűnvádi eljárás, akkor az a közigazgatási biróság sem segíthet rajta, mert a törvény teremti ugyebár azt a helyzetet, hogy ezen alaptalanul meghurcolt embert is ilyen blaszfémia érheti, hogy megfosztják a törvényhatósági bizottsági tagságtól. Tisztelettel javasolnám tehát a 3. §. 2. pontjának következő módosítását (olvassa) : »bűntett miatt vád alá van helyezve vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen el van Ítélve, ha ezen ítélet hatálya alatt áll«. Ha egy helyesebb szöveg oldja meg a kérdést abban az értelemben, amint előadni bátor voltam, akkor természetesen nem ragaszkodom az általam javasolt szöveghez. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A benyújtott módosításokat nem fogadhatom el és kérem a t. Házat, méltóztassanak a bizottság által megállapított szövegben szavazni meg a kérdéses 3. §. második bekezdését. Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur azon kifogására, amely »az Ítélet hatálya alatt áll« kitételre vonatkozik, bátorkodom a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy az ítélet hatálya kiterjed a mellékbüntetésekre is, még abban az esetben is, ha csak mellékbüntetés szabatott volna ki és ennélfogva ez a módosítás itt teljesen felesleges. Ami a bűnvádi eljárás megindításának a kérdését illeti, méltóztatnak tudni, hogy különb s éget kell tenni törvényszéki eljárás és járásbirósági eljárás között. A törvényszéki eljárást illetőleg bátorkodón! a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy az voltaképen csak a vizsgálat elrendelésével kezdődik. A vizsgálat elrendelése pedig a vizsgálóbíró hatáskörébe tartozik. Rupert Rezső : A bűnvádi eljárás megindul a nyomozással! Dömötör Mihály belügyminister: Ami a járásbirósági hatáskört illeti, a helyzet ugy áll, hogy a bűnvádi perrendtartás egészen világosan megmondja, hogy mikor kezdődik a birói eljárás. A bűnvádi perrendtartás 528. §-a szerint az eljárás rendszerint a tárgyalás határnapjának kitűzésével kezdődik. Ez vonatkozik tehát a bűnvádi eljárásra is, mert hiszen ugyanennek a törvénynek 29. fejezetében az 521. §., amelyben a járásbíróság előtti eljárás van szabályozva, utal a törvényszék előtti eljárásra, mikor azt mondja (olvassa) : »A megelőző fejezetek rendelkezései a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandók.« Tehát ide is kihat az a törvényes meghatározás, az a törvényes terminus tehnikus, amely szerint bűnvádi eljárás és birói eljárás voltaképen kongruens fogalom, . . . Rupert Rezső: Borzasztó tévedés, végzetes tévedés ! Dömötör Mihály belügyminister: ...mivel azonban a büntető eljárás a bűnvádi eljárás kifejezést használja, ebben a törvényjavaslatban is kívánatos, hogy ragaszkodjunk ehhez a fogalommeghatározáshoz. (Helyeslés a baloldalon, Ellenmondások a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Szólnom kell még itt, noha erre nézve nem tétetett észrevétel, a 3. §. 8. bekezdésében foglalt rendelkezésről, amely a székesfővárosnál rendszeresített állásban lévő tisztviselőkre nézve kimondja, hogy azok a törvényhatósági bizottság tagjai nem lehetnek. Igen sok tárgyalás és igen nagy mérlegelés előzte meg azt az elhatározást, hogy az a rendelkezés a 3. § 8. pontjaként a törvényjavaslatba kerüljön és különösen nyomatékosan esett latba az a megfontolás, hogy ez a törvényjavaslat bizonyos tekintetben praejudikálna a közigazgatás általános reformjáról készítendő törvényjavaslatnak és amennyiben itt a fővárosi törvényhatósági bizottságba bevennők a tisztviselőket, ebben az esetben teljes joggal ugyanezt az igényt a vármegyei törvényhatóságoknál és a vidéki városok törvényhatóságainál is érvényesíthetnék a tisztviselők, a quod unum justum, alteri aequum elve alapján, mivel pedig ezt épen a multak tapasztalatai alapján el akarjuk kerülni, (Helyeslés.) ez volt a legnyomatékosabb indoka annak, hogy ennél a törvényjavaslatnál, amely szintén csak ideiglenes szabályozás, ezt a kérdést ilyenképen szabályoztuk. Ezt kívántam csak előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan az előadó ur szólni? Haller József előadó: T. Nemzetgyűlés! Rupert t. képviselőtársamnak azt az indítványát, amely szerint a kommunista bűncselekménnyel terheltek fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok ne lehessenek, a 3. §. második bekezdése úgyis magában foglalja, mivel a kommunizmus főrugó ja az anyagi érdek és a vagyoni haszon, tehát ezek a bűncselekmények többnyire úgyis ez alá subsumálhatók, ezért mellőzni kérem, mint feleslegest. Ezt a kijelentést is azért tartottam szükségesnek, hogy senki se mondhassa azt, hogy a Nemzetgyűlés — bár csak hallgatólagosan is — el akart siklani a kommunistáknak netán juttatandó bizottsági tagságok felett, hanem mindenki lássa, hogy
