Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-48

122 A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom a 2. §-t Rupert Rezső képviselő ur elleninditványával. Ha a 2. §-t a Nemzetgyűlés változatlanul elfogadja, akkor elesik Eupert Rezső képviselő ur elleninditványa. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor igy teszem fel a kérdést. Kérdem : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 2. §-t változatlanul, szemben Rupert Rezső képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem? (Igen !) Bárczy István: Nem! SzaTazást kérünk! Elnök : Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. ) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a többség változatlanul elfogadja a 2. §-t. Ezzel elesik Rupert képviselő ur elleninditványa. Következik a 3. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök : Ki következik szólásra ? Kontra Aladár jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Felszólalásaimban egyáltalában nem akarok a törvénynek uj tartalmat adni, csak szabatossá akarom tenni; mert hiszen elvi kifogásom a javaslat ellen elegendő volna, de ezeket nem akarom érvényesíteni, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat már általánosságban elfogadtatott és egyébként is bizonyos célszerűségi szempontokból eltekinthetek az elvi kifogásoktól. Azonban a jogászi szabatosság szempontjából és abból a szempontból, hogy a törvény csakugyan azt mondja meg, amit mondani akar, ehhez a szakaszhoz is van hozzászólni valóm és pedig azért, mert hiányai vannak és számos olyan veszedelemnek nyit utat, amelyeket — ugy hiszem — a törvényhozás is el akar kerülni. Az első pont szerint a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet az, aki a politikai jogainak gyakorlásától fel van függesztve. Ugyanilyen jelentős, ugyanilyen fontos szempontokból az sem érdemli meg, hogy a törvényhatósági bizottság tagja lehessen, aki hivatalvesztés hatálya alatt áll. A büntetőtörvénykönyv ismeri a hivatalvesztés büntetését, mint külön mellékbüntetést ; ott van a hatóság elleni erőszakról szóló törvény ötödik fejezete. Hatóság elleni erőszak bűntette miatti elitéltre — noha az az erőszak irányulhat a törvényhozás ellen is — nem érvényesiti a törvény a politikai jogvesztést, hanem csak a hivatalvesztést, ami azt jelenti, hogy ha valaki képviselő, ügyvéd, hivatalnok, az elveszíti ezt az állását és közhivatalba közalkalmazottként újra nem léphet be azon idő alatt, amig a hivatalvesztésnek a hatálya alatt áll. Már most, nem tudom, hogy a Nemzetgyűlés csak a politikai jogvesztéssel sújtottakat, vagy azokat is ki akarja-e zárni a törvényhatósági bizottságból, akiket súlyos bűntett miatt mellékbüntetésként a biróság hivatalvesztésre itélt? A szakasz második pontja szintén helytelen. Nevezetesen azt mondja, hogy (olvassa) : évi május hó 27-én, csütörtökön. »Bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll«. Bűnvádi eljárás : ez már jelenti azt is, hogy valaki feljelentette az illetőt, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől- és középen.) Hát egy ilyen választás alkalmával nem szükséges semmi egyéb, mint hogy az ellenpárt, esetleg destruktiv elemek, lelkiismeretlenül, esetleg névtelenül is, a listába felvett, talán már szavazásra bocsátott egyének ellen egyszerűen feljelentést tesznek, hogy azok pl., nem tudom, jogtalan elsajátítás vétségét követték el, mert az utcán találtak egy aranygyűrűt, azt zsebretették és a hatóságnak nem szolgáltatták be; megvádolják sikkasztással, lopással, zsarolással, (Egy hang a közéven : Izgatással !) sok mindenféle bűntettel és akkor az illetők már választás alá nem bocsáthatók, vagy pedig össze kell ülnie az arra hivatott választmánynak és meg kell semmisítenie ezeknek az egyéneknek a választását. Azt hiszem, ebbe nem mehet bele a nemzetgyűlés sem, (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl.) hanem ennek helyébe azt indítványozom, hogy ne legyen elég az, hogy valaki ellen bűnvádi eljárás indíttatik, hanem ahogyan az erről megalkotott törvény, a bűnvádi perrendtartásnak 1. §-a disztingvál, birói eljárás legyen ellene indítva. A bírói eljárás t. i. már garancia arra, hogy alaptalanul eljárás nem folyhatik, mert a bűnvádi perrendtartásnak 1. §-a szerint birói eljárásnak csak nyomatékos gyanú alapján van helye. A birói eljárás ugyebár azt jelenti, hogy az illető ellen már legalább is vizsgálatnak kellett elrendelve lennie. Addig, amig a biróság esetleg vizsgálatot rendel el, tisztázható a kérdés a nyomozás folyamán és ennélfogva nem nyújt módot a törvény olyan nagy visszaélésekre, ha a megválasztandók személyét illetőleg ezt a garanciát kiköti. A járasbirósági eljárásban még azt sem tartom elegendőnek, hogy birói eljárás legyen folyamatban. A törvényszéki eljárásban a bűnvádi eljárásnak az előző szakait, a feljelentést, a nyomozatot egy cezúra választja el azzal, hogy a vizsgálat elrendeltetett, vagy pedig közvetlen idézés rendeltetett el a főtárgyalásra, tehát megvan a garancia, a biztosíték arra, hogy az illető ellen alaptalanul, koholt vád alapján nem folytatják tovább az eljárást. A járasbirósági eljárásban, minthogy a közbeeső szakok, a vizsgálat és a vádeljárás bevezetve nincs, az utolsó pillanatig, az Ítélet meghozataláig nem lehet tudni, hogy az illető alaposan vádoltatott-e vagy pedig az egész vád ellene koholt. Itt tehát megkívánom azt, hogy legalább az elsőfokú ítélet meghozatott légyen, melynek alapján azután az illetőt a választásból, vagy ha már taggá választatott, a tagságából ki lehet zárni. Az általános vita folyamán sokat beszéltünk itt a destrukcióról, a Budapestre veszélyes elemekről, beszéltünk Budapestről, mint a destrukció fészkéről és még sem intézkedünk arról,