Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-48

A Nemzetgyűlés 48. ülé&e 1920. évi május hó 27-én

? csütörtökön. 121 Ennélfogva kérem, méltóztassék a t. képviselő ur módosítását elvetni és a szakaszt a bizottság által javasolt szövegben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó : T. Nemzetgyűlés ! A már elfogadott cím szerint a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról van szó. Az ajánlott módositás szerint be kellene tenni az 1. §-ba annak a megállapítását, hogy a kerületi választmányok és az összes bizottságok is ujjáalakittatnak. Ezt a módositást azért nem fogadhatjuk el, mert hiszen nem az összes bizottságok alakíttatnak újból, a bíráló-választmány például megszűnik. Hogy pedig az 1. §-ba bevegyük a kerületi választmányt, ez azért nem lehetséges, mert akkor a címmel jutnánk ellentétbe. Itt nem a kerületi választmányról akarunk határozni, hanem a törvényhatósági bizottságról. Hogy a kerületi választmányok is ujjáalakittatnak, az csak konzekvenciája annak, hogy a törvényhatósági bizottság ujjáalakittatik, ez csak esetleges dolog, minthogy az 1893 : XXXIII. te. 29. §-a előírja, hogy a törvényhatósági bizottság újjáalakításával egyidejűleg a választmányok is ujjáalakittatnak. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés.) Elnök ." A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Minthogy beedatott egy elleninditvány, a kérdést akként fogom feltenni, vájjon a Nemzetgyűlés az 1. §-t változatlanul elfogadja-e, igen vagy nem, szemben a Rupert Rezső képviselő ur által beadott módosítással. Ha az eredeti szakasz elfogadtatott, elesik Rupert képviselő ur elleninditvány a. Méltóztasnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul elfogadni, szemben a Rupert képviselő ur által beadott ellenindítvánnyal, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az eredeti szakaszt elfogadják, szíveskedjenek helyeikről felkelni. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy többség. A többség az eredeti szakaszt elfogadta, igy tehát a képviselő ur elleninditványa elesik. Következik a 2. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Ki következik szólásra ? Kontra Aladár jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés ! Ez a 2. §. a későbbi szakaszokból anticipál olyant, amihez én à magam részéről, egészen bizonyosan tudom, hogy nem fogok hozzájárulni és lehet, hogy a ház sem fog hozzájárulni. Ennélfogva ennek a szakasznak olyan megváltoztatását javaslom, hogy a később elfogadandó szakaszokkal szemben ez a 2. §. semmiféle preokkupációt ne jelenthessen, hanem, bármiképen intéztetnék el a javaslat későbbi szakaszai, ez a szakasz helyesen megmaradjon. Ennélfogva egész szűkszavúan és röviden megmondom ugyanazt, ami ebben a szakaszban van, csak nem dolgozom tételekkel, nem dolgozom száNEMZBTGYÜLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — III. KÖTET. mokkái, amelyeket a későbbi határozat esetleg megváltoztathat és igy ellentét keletkezhetnék, hanem következőkép fogalmaznám a szakaszt (olvassa) : »A törvényhatósági bizottság az elnökön és azokon kivül, kiket töivény jelöl ki tagokul, 240 választott tagból áll«. Hogy majd a törvény kiket fog kijelölni és azok ennélfogva hogyan esnek ez alá a szakasz alá, az későbbi kérdés, de minden esetre, ha 22 tag helyett 32 mellett foglal állást, ez a szakasz akkor is helyes lesz, akkor is megáll. Az eredeti szakasz második bekezdését, minthogy az első bekezdésben benne van az, hogy »akiket a törvény jelöl ki tagokul«, feleslegesnek tartom. De minthogy úgyis az a helyes, hogy a javaslatnak egyes kérdéseit egy helyen intézzük el és minthogy később van egy szakasz arról, hogy hivatalból, állásukból fogva, tisztükből kifolyólag kik tagjai a törvényhatóságnak, az 1872 : XXXVI. t.-c. 66. §-a szerint tagokul jelentkező tisztviselőket is majd ott lehet ebbe a szakaszba befoglalni. Egyébként meggyőződésem az, hogy mivel ez a javaslat egyáltalában nem érinti az 1872: XXXVI. t.-c. 66. §-át, mert hiszen, amint az életbeléptető rendelkezésében mondja, az ellenkező rendelkezések hatályukat vesztik, ennélfogva úgyis természetes, hogy ez az 1872 : XXXVI. t.-c. 66. §-a eo ipso érvényben marad. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kíván-e még valaki szólni ? (Nem I) Ha nem kivan senkisem szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti még a szó. Haller József előadó: T. Nemzetgyűlés! Kérem, méltóztassék a szakaszt a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. Ez a 2. §. megállapítja általánosságban, hogy kik a törvényhatósági bizottságnak tagjai, miután pedig ennek a szakasznak ez a hivatása, meg kell hogy jelölje és szám szerint is meg kell hogy mondja, hogy kik és hányan tagjai annak a törvényhatósági bizottságnak. Azt az ajánlott módositást, hogy annak megállapítása helyett, hogy huszonketten állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, általánosságban azt mondjuk, hogy akiket törvény jelöl ki erre, azért nem tartanám szerencsésnek, mert hiszen ezek nem általánosságban törvény alapján, hanem épen ezen konkrét törvény alapján lesznek tagjai ennek a törvényhatósági bizottságnak. Ami a második bekezdést illeti, azt megtartandónak gondolom, mert hiszen az 1872 : XXXVI. tcikk ezeket nem tekinti tagoknak, hanem azt mondja, hogy ülési és szavazati joggal bírnak, tehát a tagok között és ezek között, akik itt csak ülési és szavazati joggal bírnak, nagy különbség van. Ezt a különbséget kifejezni helyénvaló. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. 16