Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-47
92 A Nemzetgyűlés 47. ülése 1920. évi május hó 26-án, szerdán. egyetlen tisztviselő volt csak a Fővárosi Könyvtárban, aki magát mindenkor nyiltan a nemzeti irányzat hivéiil merte vallani; ennek is el kellet távoznia a Károlyi-forradalom alatt. Ha tehát panamákról lehet szó, én nem turkálok panamákban, de ez a szellemi panama a legsúlyosabb tévedés volt, amely a főváros vezetése körül megtörtént, mert ugyebár, egyetlen rendezett államban sem lehet képzelni azt, hogy közköltségen tartsanak fenn egy destruktiv erőforrást. Az állam konszolidációja és biztonsága követeli tehát, hogy ez az antidemokratikus rendszer, amely a fővárosban ezelőtt uralmon volt, mielőtt helyt adjon a keresztény igazságosság és a nemzeti szellem valódi demokráciájának. Én rendkívül örülök annak, hogy a főváros vezetői körében is belátják, hogy át kell térni a kisebbség uralmáról a tényleges demokrácia rendszerére, a többség uralmára. Ernst Sándor: Most jöttek rá! Bárczy István : En mindig ezen az állásponton voltam ! Schandl Károly: Olvasom az újságokból, hogy most már ők is azt mondják, hogy a fővárosi bizottság tagjai között a nem keresztények csak 20 százalékban lehetnek. En tehát ebből remény meritek arra, hogy miután most már ők is jobb belátásra térnek és miután ez a törvényjavaslat minden garanciát magában foglal, hamarosan el fognak hárulni azok az akadályok, amelyek eddig az ország és a főváros kibékülésének útjába állottak. Ebben a reményben ezt a törvényjavaslatot örömmel elfogadom, (Helyeslés a baloldalon) csak azt sajnálom, hogy egyidejűleg nem nyújtotta be az igen t, belügyminister ur a vidéki törvényhatóságok újjáalakításáról és a községi képviselőtestületek választásáról szóló törvényjavaslatokat is. (Ugy van! a jobboldalon.) Ugyanezek a szempontok ugyanis, amelyek sürgőssé teszik a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakítását, ugyanezek a szempontok, — itt-ott talán erősebben, itt-ott kevésbé erősen — de megvannak a vidéken is. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon. ) Hiába ült itt egybe a Nemzetgyűlés a megtisztult magyar nemzeti - szellemtől áthatva, ha a vidéki közigazgatásban ez a szellem nem mindenütt érvényesül. (Ugy van! Ugy van!) Ott a vidéken sokan abban a feltevésben vannak, hogy a régi ál-liberális éra tért vissza, hogy a régi klikkek folytathatják uralmukat és a Nemzetgyűlés által trónra emelt keresztény és nemzeti szellemet sutba lehet dobni. A megyeházán és a községházán a régi képviselőtestületek ülnek, ezeknek többsége pedig virilis jogon nagyon sok helyen hasonló a fővárosi törvényhatóság összeállításához. Thomas Ferenc : így van Szombathelyen is ! Schandl Károly : Nemcsak Szombathelyen, tudok én sok színtiszta és mondhatnám színkeresztény magyar községet felhozni, itt van hozzám legközelebb Csongrád. Alig néhány nem keresztény família van, de virilis jogon vagyoneltolódások következtében bejutottak a képviselőtestületbe és ma - ők dirigálnak e felett az erősen keresztény község felett. A virilizmust a fővárosi törvényjavaslat eltörli és a vagyoni virilizmus helyett hivatali virilizmust konstituál. A vidéki municipális választásoknál sem tartható fenn a virilizmus a mai formájában, mert a gyors vagyoni eltolódások következtében a virilizmus ma már nem szolgálja azt a célt, amelyet régente szolgált, t. i. a történelmi magyarság befolyásának konzerválásai (Ugy van! Ugy van!) Akárhány megyei törvényhatóságban többségre jutott már a bevándorolt elem. Itt van Szabolcs megye, Nógrád vármegye és még egy-két törvényhatóságot tudnék említeni. És mivel a törvényhatósági bizottsági gyűlésekre nem jár el minden bizottsági tag, de a székhelyen lakók, akik legtöbbnyire kereskedők, ügyvédek, pénzintézeti igazgatók és azután más effélék, szóval akik nem mindenkor a keresztény magyarsághoz tartoznak, feltétlenül elmennek a bizottsági ülésekre, közgyűlésekre : az a ferde helyzet következik be, hogy azok a szegény megyei tisztviselők, akarva, nem akarva, ha állásukban meg akarnak maradni és nem akarják magukat kitenni a legközelebbi választás veszedelmeinek, kénytelenek fejet hajtani a többségi véleménynek, kénytelenek az ő hajlamaiknak kedvezni akkor, amikor mi azt hirdetjük, hogy Magyarországon keresztény és nemzeti irányzat van. Friedrich István : De csak hirdetjük, csinálni nem csinálunk semmit i Rupert Rezső : A Friedrich-kormány nem csinált semmit. Friedrich István: Eleget csinált, csak folytatták volnál Schandl Károly: Ilyen viszonyok között ne csodálkozzunk, ha a kormány és a Nemzetgyűlés legodaadóbb törekvése is kárbavész és a kormány rendeleteit, mint ahogy legutóbb a hadirokkantak részére juttatandó földrendelet példája is mutatja, nem hajtják végre és a közigazgatás ténykedése és a Nemzetgyűlés akarata között nincs meg a szükséges összhang. (Ugy van ! Ugy van !) Mielőbb tető alá kell hoznunk a vidéki képviselőválasztásokról és a bizottsági választásokról szóló törvényjavaslatokat is, hogy az ország és a főváros egyidőben alakulhasson át a nemzeti szellemnek megfelelően. (Helyeslés. ) Polónyi Gréza, az öreg sas, egyszer társaságot akart alakítani Budapest barátainak egyesítésére, amely mozgalmat, ugy emlékszem, Bárczy István t. képviselő ur is támogatta. Hiszen, hogy ha ez a törvényjavaslat életbelép és ennek alapján megejtendő választásokon a fővárosi magyar többségnek alkalma lesz megnyilatkozni, akkor Budapest újra a nemzeti erényeknek forrása, a keresztény magyar szellemnek kincsesháza lesz s akkor nem lesz szükség Budapest
