Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

A Nemzetgyűlés 30. ülése 1920. évi április hó 20-án, kedden. 91 tani tárgyalás és jelentéstétel végett. (Élénk helyeslés.) Elnök : A beterjesztett javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s tárgyalás és jelentéstétel végett az Igazságügyi Bizottsághoz utasittatik. Ki következik ? Kontra Aladár jegyző : Bernáth Béla ! Bernáth Béla : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, mivel a mai nehéz viszonyok között hazánk háztartásáról gondoskodni kell s meg kell indítani a termelő munkát, hogy ezáltal valutánkat megjavítsuk és pénzünk értékét emelhessük. Sok bajt idézett elő a pénzlebélyegzés. Szegény embereknek is be kellett adni megtakarított filléreiket. Tudok esetet, hogy egy ház leégett és a tulajdonos nem tudja felépíteni, mert a megtakarított pénzének fele elment kényszerkölesönbe. Egy katholikus templomba a hivők buzgalma a villanyt akarta bevezettetni, de a pénzlebélyegzés megakadályozta a kegyeletes cselekedet végrehajtását. Amennyiben lehet, e bajokat orvosolni kell. Nagy a drágaság. Igen örülök, hogy az igazságügyminister ur most ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, reméljük, hogy foganatja lesz. Szerettem volna, ha előbb a direkt adóknál történt volna meg az adóemelés, nem pedig a fogyasztási adóknál, mert ez szociális szempontból a szegénységet sújtja legjobban. Békeidőben egy métermázsa búza ára megfelelt egy pár csizma árának, ma tűrhetetlen és aránytalanul nagy az iparcikkek ára. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a gazdatársadalmat leginkább sújtja az az uj adó, melyet az 1895. évi XV. te. alapján a háború kényszere alatt, a háború tartamára a szesztermelésnél állami részesedés címén életbe léptettek. (Igaz ! ügy van! jobhfelől.) Ezen a címen az 1915 május 17-én kelt 493.902. számú rendelet folytán hektoliterenként 40 koronában lett megállapitva és későbbi rendeletek folytán Í490, sőt 2590 koronára lett emelve ez az adó. Ez a jog az összes ásványolajtermékekre s a cukor árára is kiterjeszthető. Igen erős a gyümölcspálinka tervbevett megadóztatása is, amennyiben az átalányozás szerinti adózást a főzőkészülék napi termelőképessége szerint törkölynél az eddigi négyszerese, cefrénél és seprőnél az eddiginek hatszorosa helyett, a főzőkészülék tipusa szerint, 12—16—20-szorosra emelik. Közgazdasági szempontból megmarad az az óriási hátrány, hogy átalányozás mellett a kifőzendő nyersanyag adómegtakarítás céljából nem használtatik ki teljesen, rendkívül sok része tönkremegy, azért a gyümölcspálinka-főzés kérdését a körzetek uj megállapításával törvényhozásilag kell rendezni és községenként kell felállítani. A söradó 30 fillér, az adópótlék 80 fillér, tehát 114 fillér helyett 6 koronára, a cukornál 54 korona helyett 200 koronára emeltetik fel. A bortermelési adó 14 koronáról 42 koronára emelkedett. Ez mind a gazdatársadalmat sújtja, (ügy van ! jobbfelöl.) Ezen utóbbinak megadóztatása azonban igen sérelmes, mivel a bor az 1892 : XV. te. szerint mint boritaladó meg van adóztatva. Ha a bor kiviteli cikk, egy hektoliter után 200 korona a kiviteli díj. Konkrét, esetként felemlítem, hogy a bor kiviteli engedélyeket a földmivelésügyi minister ur adja és a bor elszállítása előtt hektoliterenként 200 korona kiviteli illeték rovandó le. Maga a bor csak a kiviteli engedélynek az Osztrák-Magyar Bank által történt záradékoltatás után szállítható el. A záradékoltatás az exportőr részére azt a kötelezettséget jelenti, hogy a szállítmány ellenértékét idegen valutában az Osztrák-Magyar Banknál fizesse be, a bank által megállapított átszámítási árfolyamon kiszámított magyar koronaösszeg kiutalása ellenében. Ez az átszámitási árfolyam rendszerint mélyen alatta áll a piaci árfolyamnak, ugy hogy pl. egy esetben egy uszályrakománynál az Osztrák-Magyar Bank 105.000 korona helyett 460.000 koronát vont le árfolyamkülönbözet fejében, ami ennél az egy uszályrakománynál 355.000 korona kárt jelent az exportőr részére. Ez ujabb teher a borkereskedelemre, (ügy van ! jobb felől.) Milyen rendelet intézkedik erről? Különben a háború alatt kellő művelés hiánya folytai? a szőlők már pusztulásnak indultak, különösen a vörösök és a románok sokat elpusztítottak és borainkat elrabolták. Tokajt és vidékét tönkretették. Uj szőlőfel javítási kölcsönre kellene törvényt hozni, nem pedig a bort ujabban megadóztatni, (ügy van f) Igaz, hogy a bor ára hallatlan magasságot ért el, de a birtokos jövedelmi adó és egyéb címeken amúgy is igen erősen meg van már adóztatva. A nagy árból a hasznot nagyobbára a lánckereskedés teszi zsebre, (Igaz ! Ügy van ! jobbfelől.) Ma a szőlőmunka igen nagy költséget igényel. A raffiának kilója már most 90 korona ; az államilag kiutalt gálic kilója 30 korona 60 fillér. Hallom, hogy Gyöngyös környékén egy férfimunkásnak igen nagy napszámot fizetnek. Az olasz kétfokos bor ára már leszállt két lírára, ami 18 koronának felel meg. Ha ez tovább így halad, a gazda még jó termés és magas borárak mellett is rá fog fizetni szőlőjére, (ügy van!) A 30 korona visszatérítésére vonatkozó intézkedés is törlendő, mert ez a kedvezmény csak a lánckereskedelemnek szolgál javára. A borhamisítást is erősen kell ellenőriztetni. Ez a " megadóztatás a legigazságtalanabb, mivel sok alkalommal olyan tárgyat adóztat meg, melyből a termelőnek semmi jövedelme nincsen. Legfeljebb a kiadások levonása után maradó jövedelmet lehetne megadóztatni. (Helyeslés a jobboldalion.) A szőlőknél prémiumot kellene kitűzni a szőlőtelepítésre, mert ez valutánkat és a pénzértékeket emeli. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A vörösök és a románok Tokaj városát kifosztották. A lakosságnak menekülnie kellett, egyesek 12*