Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

A Nemzetgyűlés 30. ülése 1920, '. évi április hó 20-án, kedden. 87 kezdjem, amellyel Friedrich t. képviselő HT a hadsereget illető megjegyzéseit befejezte. A t. kép-viselő ur t. i. azt mondotta, hogy nagyon, de nagyon csodálkozott azon, hogy az eskü alkalmával kiadott hadseregparancsom bevezető szavai a következőképen hangoztak : »A kormányzó bizalmából ministeri állásomat elfoglalván. . .« Azért kezdem válaszomat ezzel az üggyel, mert felette sürgősnek tartom, hogy a t. képviselő ur abból a bizonyos kellemetlen lelkiállapotból, amelybe egy ilyen túlságos csodálkozás és az azzal járó lelki tusa az embert viheti, minél hamarább megszabaduljon. /Derültség.) Meg vagyok győződve arról, hogy meg fogja érteni, ha megmagyarázom ennek a dolognak az okait. IHalljuk ! Halljuk !) Kijelentem, hogy a hadseregparancsban a nekem alárendelt katonaság szivéhez óhajtottam beszélni. Olyan szivekhez, amelyeket én jól ismerek és amelyekről tudom, hogy volt fővezérük, mostani kormányzónk személyében összpontosul minden szeretetük, minden tiszteletük és szinte legendás bizalmuk. (Tetszés.) Természetesnek találtam tehát, hogy a két alkotmányos tényező közül, melyek bizalma nélkül nem állhatok ezen a helyen, mindenekelőtt a kormányzó bizalmát hangsúlyoztam, mert ezen az utón gondoltam legjobban megtalálni a kulcsot az egyszerű gondolkozású katonáink szivéhez mindazon fontos mondanivalóim számára, amelyekkel, azt hiszem, ugy a t. képviselő ur, mint a t. Nemzetgyűlés is egyetért. Lelkes magyar katonákhoz nem lehet közjogi paragrafusok száraz stílusában beszélni ; amit épen a tisztelt katonaviselt képviselő ur fog a legjobban érteni, hogy azokhoz csakis egyszerű katonás szavakkal lehet szólni. De azért nagy örömmel és a t. képviselő ur iránti nagy köszönettel ragadom meg ezt az alkalmat, hogy itt ünnepélyesen, a Nemzetgyűlés és az egész ország szine előtt kijelentsem, hogy országunk mai súlyos helyzetében, amikor a hadsereg talán egyike a magyar* állam legfontosabb szerveinek, a honvédelmi minister csak akkor állhat meg helyén és csak akkor teljesitheti feladatát, ha teljes mértékben birja a Nemzetgyűlés bizalmát is. (Élénk helyeslés.) Friedrich István : Teljesen egy nézeten vagyunk. Ugyanezt mondtam én is ! Soós Károly honvédelmi minister : Egyébként — a t. Nemzetgyűlés, azt hiszem, tapasztalta is már, hogy nagyon egyenesen, őszintén szoktam gondolkozni és épen ugy beszélni is — nem szabad tehát csodálkozni azon, ha a kormányzó bizalmának hangsúlyozása egészen szivemből jött . . . B. Szterényi József : Alkotmányos is ! Soós Károly honvédelmi minister : ... mert meg vagyok győződve arról, hogy ezt a bizalmat teljes korlátlan mértékben birom. Hogy a Nemzetgyűlés bizalmat is birom, azt volt alkalmam itt tapasztalni és amit nagyon hálásan is veszek tudomásul. (Éljenzés.) De épen Friedrich t. képviselő ur ezúttal nem fog túlságosan csodálkozni azon . .. Friedrich István : Én ellenzék vagyok ! Soós Károly honvédelmi minister :... ha nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez alól a bizalom alól nem léteznének kivételek is. Friedrich István : Hisz ellenzék vagyunk ! Hát természetes ! Soós Károly honvédelmi minister : Ezeknek a kivételeknek bizonyítékát adta a t. képviselő ur akkor, amikor azzal vádol engem, hogy a magyar nemzeti hadseregben a közös hadseregből származó tisztek igen nagy tért nyernek, a honvédségtől származó tisztek rovására. Mivel ez egy egészen konkrét dolog, erre adatokkal szeretnék válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon fontosnak tartom ennek az ügynek e helyen való megvilágitását és csak arra kérem Friedrich t. képviselő urat, hogy az ilyen adatai tekintetében a hirszerző forrásait ugy választaná meg, hogy adatai a valóságnak teljesen megfeleljenek. Ebben az esetben nem felelnek meg azok a tényeknek. Ezt szeretném én röviden bebizonyítani. (Halljuk ! Halljuk !) Vegyük előbb a honvédelmi ministeriumot. A honvédelmi ministeriumb

an a kijelölt katonai államtitkár egy ezredes, aid valamikor közös volt, de már régen, —• mert akkor fiatal százados volt, ma őszhaju ezredes — százados kora óta szolgál a magyar honvédségnél, a honvédvezérkarban, annak nagyon kiváló tagja, aki ugy a békében a honvédelmi minist eriumb an, mint a háborúban mindenütt, ahová állitották, kitüntette magát. Az elnöki csoport főnöke igaz, hogy közös, de csak azért került oda mert az a törzstisztet, akit oda szemeltem ki s aki szintén sokáig szolgált már azelőtt a honvédelmi ministeriumban, a Kormányzó őfőméltósága a katonai iroda főnökéül nevezte ki. A katonai csoport főnöke is volt közös ezredes, de olyan magyar közös ezredes, aki a háború alatt egy honvédezredet vezényelt s aki a háború utolsó felében és aztán később is a honvédelmi ministeriumban volt, de ami ennél a kérdésnél nagyon is lényeg hogy elődöm alatt is a ministeriumban volt. (Derültség a baloldalon.) A kiképzési csoport főnöke volt közös ezredes, de mint százados a honvédségnél szolgált és a Ludovikában volt tanár. A katonai közigazgatási csoport főnöke tiszta honvéd, mindig az is volt. A gazdasági közigazgatási csoport főnöke volt közös tábornok ugyan, de olyan jó magyar ember, hogy a t. képviselő ur is akkor, amikor ministerelnök volt, érdemesnek találta őt arra, hogy a legfontosabb ministeri tárcák egyikét, a külügyit, vele töltötte be. Friedrich István : Nagyon helyes ! Soós Károly honvédelmi minister: A 31. katonai osztály közül kilencnek volt közös tisztek állanak az élén, a többi 22 osztály élén pedig volt honvédtisztek, illetve hivatalnokok .Itt tehát megvan a honvéd túlsúly. A vezérkar főnöke, Berzeviczy közös származású tábornok, de mindenki tudja róla, hogy a honvéd lovassági felügyelőnek volt hosszú időn