Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

86 A Nemzetgyűlés 30. ülése '. évi április hó 20-án, hedden. ítélet hasonló mértékkel mért, kénytelen vol cam ezt a szót használni. Végtelenül sajnálom, de justiemord történt a múltban és történni fog a jövőben is. Ezzel abszolúte nem akartam a birói kart megsérteni. Ez egyszerű tévedés, amelyet azonban mindig meg kell mondani és amelyet mint jogász meg is fogok mondani. (Helyeslés.) Ugy vélem, hogy ezzel szolgálom az igazságot, nem pedig azzal, ha elleplezek egy tévedést. Ilyen tévedés mindaddig történni fog, míg olyan bíróság működik, amelynek ítélete ellen nincs appellála. (Zaj.) Méltóztassék ezt a kivételes helyzetet jól megfigyelni. A jelen esetben nincs appelláta a birói ítélet ellen. A bíró esetleg tévedhet a-ïért, mert nem hozzák elébe az anyagot olyan módon, amint kellene, de tévedhet azért is, mert nem tudja, hogy hasonló esetekben más bíróság milyen mértékkel mért, különösen ilyen kivételes és uj eljárásban. Ezen tévedés a bírón kivül eső okokból_eredhet. Ne méltóztassék tehát ezt sértésnek venni, csak az eset illusztrálására hoztam fel. Távol áll tőlem, hogy a magyar bíróságot megbántsam. Én tudom legjobban, hogy mit köszönhetünk a magyar bíróságnak, hogy milyen értéke van a bíróságnak különösen a mostani időkben, amikor egyedüli garanciánk a bíróság arra, hogy tényleg a valódi igazság és a törvény fog alkalmaztatni. Ezt óhajtottam megemlíteni és ezért köszönöm, hogy bár nem volt joga hozzá, de mégis alkalmat adott a t. képviselő ur álláspontom kifejtésére. (Helyeslés a baloldalon.) Hornyánszky Zoltán : Félremagyarázott szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés s Én tisztán csak azt a tényt akartam leszögezni, hogy legális formában hozott határozatokat a végrehajtó hatalom feje nem helyteleníthet .. . (Zaj.) Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Hogyne ! Hornyánszky Zoltán :... épen a törvényhozó testületben, mert Montesquieu szeiint is a három hatalom elválasztásán épül fe] az alkotmányosság s így lehetetlen, hogy a végrehajtó hatalom legfőbb szerve tegyen olyan kijelentést, amely alkalmas arra, hogy a népben felkeltse azt a hitet, hogy a bíróság nem áll a helyzet magaslatán. Van legális formája a birói Ítélet megtámadásának, akár az appelláta, (Felkiáltások : Itt nincs ! Zaj.) de van egy másik formája is, az ujraf elvétel, s amíg ez nincs befejezve, addig nézetem szerint nyilatkozatot tenni ilyen értelemben nem lehet. Elnök : Igazán nem lehet ebből megállapítani, hogy a ministerelnök ur a képviselő nrnak mely szavait értette félre. (Derültség.) A honvédelmi minister ur kíván szólni. Soós Károly honvédelmi minister : T. Nemzetgyűlés ! Friedrich István t. képviselő ur az április 11-iki ülésen, amelyen — saj ncs — nem voltam jelen, bizonyos megjegyzéseket tett a hadseregre, melyeket válasz nélkül nem hagyhatok. Méltóztassanak megengedni, hogy válaszomat azzal amit a pestvidéki törvényszék egy legális formában hozott határozatával elkövetett. Elnök (csenget) : A t. képviselő ur csupán ezt a kérdést akarja személyes megtámadtatás címén felvetni? Hornyánszky Zoltán: Csupán ezt. Elnök ; Akkor nem illeti meg a szó. A házszabályok 215-ik §-a értelmében ugyanis ezen a elmen felszólalásra engedély csak akkor adható, ha valakit kifejezetten saját személyében támadtak meg. (Igaz ! Ugy van !) Hornyánszky Zoltán ; A bírói testületnek tagja vagyok. Elnök . Még ha a birói testületet támadta volna is meg a ministerelnök ur, akkor sem volna joga a képviselő urnák felszólalni, még kevésbé van ehhez joga a konkrét esetben, amikor a ministerelnök ur csupán, egy birói tényt tett kritika tárgyává és nem a bíróságot magát, hanem csak a bíróságnak egy bizonyos tényét aposztrofálta. Ebből a képviselő ur semmiesetre sem formálhat jogot a személyes kérdés címén való felszólalásra. (Helyeslés.) \ Hornyánszky Zoltán : Tisztelettel tudomásul veszem. Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk I) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az elnök ur kétségtelenül helyesen intézte el a kérdést. (Ugy van !) Személyes kérdésben csupán az szólalhat fel, aki saját személyeben van megtámadva. A t. képviselő ur — ne vegye rossz néven — nem hivatkozhatik arra, hogy ő biró, mert nem ezen a címen ül itt, hanem azon a címen, hogy megválasztották nemzetgyűlési képviselővé. Mégis köszönettel tartozom az igen t. képviselő urnák, hogy a kérdést felvetette. Nem megsértése volt a birói karnak az, amit mondottam, mert akkor soha sem volna szabad a parlamentben kiejteni azt a szót, hogy jusztiemord történt. Méltóztassék átlapozni a régebbi naplókat ; nagyon gyakran felhányták igazságügyi kérdéseknél, hogy j usztiemerd előfordulhat és elő is fordultak j usztiomordok. A jelen esetben maga Rassay államtitkár ur elmondotta, hogy tulaj donképen miről van szó. Ehhez nincs sok hozzátenni valóm. Konstatálom azt a tényt., hogy körülbelül ötven esetben egy ember, akit kényszerifcettek arra, hogy a forradalmi törvényszék tagja legyen, kényszerit ették pedig nem a vörösök, hanem a község lakói azért, mert ezáltal meg tudtak menekülni súlyosabb büntetésektől, — pénzbírságokat és nagyon apró kis büntetéseket szabott ki akkor, amikor teljesen parallel, teljesen hasonló esetekben három-öt évi fegyházat, sőt halálbüntetéseket szabott ki más forradalmi törvényszék. Ha ezt az embert olyan módon büntették mint azokat, akik nem három-négyszáz koronát szabtak ki a községi lakosokra, hanem ötévi fegyházat, ha ebben az esetben is a bíróság \agy az