Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-30
A-Nemzetgyűlés 30. ülése 1920. évi április hó 20-án, kedden. 85 engedni kivándorolni, mert csak ezek tudnak építeni. Csak a magyar gazda, a sváb földmives produkál értéket, a magyar kisiparos, a magyar munkás dolgozik. A magyar intelligencia szintén dolgozik a maga lelkével, szellemével. Csak ezekre lehet felépiteni az uj Magyarországot. Mi nem engedjük elküldeni magunkat ebből az országból. Ok mondták nekünk, hogy valamelyiknek el kell menni. Hát mi nem megyünk el innen. (Ugy van! TJgg van!) Ez a mi hazánk, a mi őseink véreztek itt évszázadokon keresztül, mi ragaszkodunk, görcsösen hozzácsimpaszkodunk ehhez a földhöz és nem megyünk el. De valamennyien nem tudunk itt maradni, mi 800.000 zsidóüzért itt eltartani nem tudunk, ennélfogva] visszafordítjuk Kunfi mondását: Nem tudunk együttlenni, hát menjenek ők! Bántani pedig nem fogjuk őket, mert mi civilizált nép vagyunk. Minket üldöznek minden oldalról, de arra kaphatók nem vagyunk, hogy törvénytelen utón járjunk el. Van törvényes eszköz elég, Kérdem, hogy mindezek után, amik a közelmúltban történtek, megengedheti-e a keresztény magyar társadalom azt, hogy zsidó tanítók és zsidó tanárok neveljék a keresztény magyar ifjúságot ? Lehetséges ez ? (Felkiáltások a baloldalon : Tűrhetetlen !) Tudjuk, hogy mit csináltak épen a zsidó tanerők. Budaváry László: Különösen Budapesten! Huber János : ... elsősorban a fővárosban. És mi tűrhetnők, hogy ezek neveljék a fiatalságot. Itt mindjárt egy egész csomó megélhetési hely lesz keresztény magyarok számára. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy mit fognak amazok csinálni, lássák ők ! (Félkiáltások : Menjenek Palesztinába !) Azonkívül én nem tudnám ügyemet rábízni egy zsidó biróra. Nem, mert akkor... Elnök (csenget): Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a bíróság tagjait akkor se aposztrofálja, ha azok zsidók, mert felekezeti elfogultságot és részrehajlást a bíróságnál sohasem tapasztaltunk. (Egy hang a jobboldalon : Az ügyvédekről lehet!) Huber János : Van még sok mindenféle olyan állás, amelyekben semmiképen nem lehet megbízni bennük, és miután épen a zsidó' intellektuellek voltak a forradalmak vezetői, a népnek félrevezetői, az ország tönkretevői, épen azért ezeket a zsidó intellektuelleket kell elsősorban elővenni és elsősorban őket kell lakoltatni. Igenis, az erkölcsi világrend annyira meg lett sértve az utolsó két esztendőben, hogy azt helyre kell állítani és a zsidóság mint olyan, a maga egészében és a maga bűnös tagjaiban különösen nem lakolt még, épen azért el kell jönnie a lakolásnak, mindig ugy értve természetesen, hogy törvényes módon, hogy önmagunkat védjük, gazdasági szabadságharcot vívjunk. ( Ugy van !) Ezzel el is jutottam beszédem végére. T. Nemzetgyűlés! Óriási vihar dúlt a tengeren. Rettenetes szelek, orkánok zaklatták fel a hullámokat és a fekete habokon ott lebegett egy hajó. Küzdött a hullámokkal. A legénység sokáig, nagyon sokáig hiven teljesítette kötelességét. De amikor a veszedelem legnagyobbá vált, abban a pillanatban, mikor a hullámok az égig csaptak, mikor köröskörül veszedelmes szirtek és sziklák övezték a hajót, akkor odaugrottak az evezőkhöz, a kormányhoz furcsa, idegen, kísérteties alakok s miután már előbb mákonnyal elaltatták a legénység egy részét, leütötték a kormányost is és ők vették át a hajó irányítását. Azt mondták, hogy ők jobban értenek hozzá. És vad diadalordítás hangzott fel a hajón, hogy ők kerültek végre a kormányrúdhoz s a régi kormányos meghalt. T. Nemzetgyűlés ! A hajóra az volt irva »Hungária«. És a következő percben odavágta a vihar a hajót a szirthez s pár pillanat múlva csak roncsok, csak deszkadarabok úsztak a hullámokon. A hajó tönkrement, elsülyedt. Mi most ezeket az úszkáló deszkadarabokat összefogjuk, mert ezekből a roncsokból, ezekből a deszkákból egy uj hajót fogunk építeni. Lehetséges, hogy ez az uj hajó eleinte nem lesz akkora, mint volt a régi. Lehet, hogy kicsi lesz. De. arra az egyre megesküszünk valamennyien, akik itt élünk, akik itt küzdtünk egy ezredéven át magyarok, németek, szlávok egyaránt, hogy ezen az uj hajón a kormányrúdhoz azokat az idegeneket többé oda nem engedjük. (Altalános élénk helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Hornyánszky Zoltán: Személyes kérdésben kérek szót! Elnök: Hornyánszky Zoltán képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Hornyánszky Zoltán : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Kezemben van a Nemzetgyűlés április 17-iki ülésének naplója, amelybői azt olvasomhogy a ministerelnök ur egy, a független magyar bírói kart sértő kifejezést használt, amely alkalmas arra, hogy megingassa az emberekben a bíróságokba helyezett tiszteletet s maguknak a bíróságoknak tekintélyét. Mint annak a birói testületnek a tagja, kénytelen vagyok szó tárgyává tenni a ministerelnök urnák ezt a kijelentését. Engem a birói kar figyelmeztetett erre, nekem magamnak csak most jutott kezeimhez az emiitett napló, amelyből megállapítom a következőket. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Schandl Károly képviselőtársamnak interpellációjában Juhász Ferenc dolgaira vonatkozólag tett észrevételeire, a ministerelnök ur azt a kifejezést használta, hogy az egy juszticmord volt.