Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-43

498 A Nemzetgyűlés 43. illése 1920. évi május hó 17-én, hétfőn. gyűlés, hogy a törvényjavaslatot további tárgyalás céljából visszaküldi a köz-jogi bizottságnak. (Élénk helyeslés.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy ezen két indítvány mindkét u. n. kormányzópárt­nak jogi érzékét teljesen kielégíti, (ügy van ! Ugy van!) amennyiben a kérdést az 5984. számú ren­delet alapján egyik részében megoldja, másik ré­szében pedig visszautalja a közjogi bizottsághoz, hogy uj törvényjavaslattal lépjen a Nemzetgyűlés elé. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. Felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Előbb is megtehették volna !) Dömötör Mihály belügyminister (szólásra je­lentkezik). Elnök : Kérem minister ur, még a különvéle­mény előadóját illeti a szó. (Felkiáltások a balol­dalon : Nincs itt !) Somogyi István : Kilépett a pártból ! (De­rültség.) Elnök : A belügyminister urat illeti a szó. Dömötör Mihály belügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt álló javaslatnál felmerült vitás kérdések között van egy, amely semmiesetre sem lehet vitás, amelyben mindenki kell, hogy egyetértsen és ez a békés együttműkö­dés, a kérdés békés megoldásának a kérdése. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Friedrich István : Az a fő, hogy kibékülte­tek. Meskó Zoltán : Az ország érdeke kivánja. (Zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nagyon fáj ez nektek !) Dömötör Mihály belügyminister: Ezt a bé­kés együttműködést kivánja jelenleg eminenter az ország helyzete és az ország érdeke (ügy van ! Ugy van! jobbfelől.) és mivel az előadó ur javaslata ezt a célt szolgálja és ennek a kérdenek megoldá­sára alkalmas, ehhez a javaslathoz a magam ré­széről hozzájárulok. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Miután az előadó ur indítványát visszavonta és a helyett módosított indítványt adott be, elesik Tűri kép­viselő urnák elleninditványa, amely szembenáll az előadó ur eredeti indítványával. Elesik egyszer­smind Mikovínyi képviselő ur (Mozgás a balolda­lon.) különvéelménye, amennyiben ez szintén az eredeti indítvánnyal volt szembeállítva. A szava­zást tehát ezen indítványokra nem fogom elren­delni. El fogom rendelni azonban az előadó urnák mindkét ujabb indítványára és e szavazás ered­ménye szerint fogok további javaslatokat tenni. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak elfogadni az előadó ur azon indítványát, hogy a belügymi­nister ur szőnyegen forgó törvényjavaslaca vissza­küldessék a közjogi bizottságnak ujabb megfonto­lás céljából, igen vagy nem ? (Igén/) Ha igen, akkor eist határozatként mondom ki. Méltóztatik továbbá elfogadni az előadó ur második indítványát, amely szerint ő a választáso­kat a csonka kerületekre nézve folyó évi június hó 2ö-ára kivánja kicüzetni a Nemzetgyűlés által, igen vagy nem ? (Igen J) Ha igen, akkor ezt is határo* zatként jelentem ki. Friedrich István : Mi lesz az uj párttal ? Somogyi István : Leszálltak a lóról. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem, méltóztassanak ko­molyan viselkedni. Ezzel a belügyminister ur törvényjavaslata ideiglenesen lekerül a napirendről. Következik a napirend szerint a ministerek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes rendezéséről az igazságügyminister ur törvényjavaslatának részletes tárgyalása, elsősor­ban a cím. Szabó Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa az 1. §-t). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni* (Halljuk ! Halljuk !) Ferdinandy Gyula igazságügyminister : T. Nem­zetgyűlés ! Az 1. §. második pontjára vonatkozó­lag tiszteletteljes módosító indítványom van. Jele­sül, az »állandó bizottság« kifejezés nem eléggé domborítja ki azt a hivatást és azt a célt, amelyet ez a bizottság ennek kebeléből alakult bíróság lesz hivatva gyakorolni, illetőleg elérni. Ennek következtében indítványozom, hogy az 1. §. második bekezdésének első sorában hasz­nált »állandó bizottságból« helyett »alkotmány­védelmi bizottságból« kifejezés használtassák, annál is inkább, mert a házszabályok értelmé­ben már tan egy állandó bizottsági szervezet. Ajánlom indítványom elfogadását. (He­lyeslés. ) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Túri Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur felszólalása után ezt a módosítást természetesen nemcsak az 1. §-nál, hanem min­den szakasznál megtesszük, ahol ez a kifejezés előfordul s azoknál leszek bátor ilyen irányú módosítást előterjeszteni. Most hozzájárulok az előterjesztéshez. (Helyeslés.) Elnök : Ha senki sem kivan szólni,... (Zaj balfélol.) kérem, igy képtelen vagyok a tárgyalást vezetni, ha az urak ilyen hangosan beszélnek. A vitát bezárom. Felteszem a kérdést. Méltóztatnak-e a tör­vényjavaslat 1. §-át változatlanul elfogadni, szemben az igazságügyminister ur módosításá­val, igen vagy nem? (Nem!) Méltóztatnak el­fogadni az 1. §-t az igazságügyminister ur módosításával ? (Igen !) Akkor kimondom a ha­tározatot, hogy a Nemzetgyűlés az 1. §-t az igazságügyminister ur módosításával elfogadta. Következik a 2. §.

Next

/
Thumbnails
Contents