Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-42

478 À Nemzetgyűlés 42. ülése 1920. évi május hó 14-én, pénteken. morál és tisztesség szempontjából kell elintézni, hanem inkább talán a másik álláspont, amikor két vezérszónok ilyen kardinális kérdésben egymással szembe került, (ügy van! balfelöl.) Kénytelen vagyok ily körülmények között azt kérdezni, hogy ha oly rettenetes alkotmányjogi sérelem lenne hogy itt a Ház törvényhozásilag megfosszon valakit a mandátumától, mert amint méltóztatott ráutalni, ez módot nyújtana a többségnek arra, hogy bármikor megfoszthatna egy képviselőt a mandátumától és visszaéljen ezzel, befolyásolja a törvényhozás összeállítását, nem ugyanilyen alkotmányjogi nonsens volna-e, ha a törvényhozás az utóbb felszabadult kerületekből az időközi választásoknál a saját tetszése szerint kerekíthetne ki választókerületeket, nem volna-e épen ilyen lehetetlen alkotmányjogi helyzet, az önök felfogásából kiindulva, ha a törvényhozásnak módot nyújtanánk arra, hogy uj választókerületeket kreálhasson ? Hol itt a határ? Hol van a garancia arra nézve, hogy a felszabadult kerületre nézve nem fog a többség visszaélni a többség jogával és egyből háromnégy kerületet is alkotni? Hol van akkor a garancia, hogy az egész Nemzetgyűlés struktúrája nem változik-e meg, amikor az igazságügyminister ur, aki egyébként a nagy alkotmányjogi elvek megvédésének álláspontjára helyezkedett, ilyen lehetőséget oly könnyedén dobott be ide a Házba? De nekem, t. Nemzetgyűlés, igen könnyű ebben a kérdésben a helyzetem, mert teljesen osztom Gaal Gaszton t. képviselőtársam álláspontját, hogy egy Nemzetgyűlésnek nem lehetnek kétféle, különböző jogelvek alapján megválasztott tagjai. De amikor ezt osztom, akkor le is vonom belőle a konzekvenciákat. Patacsi Dénes: Mi is levontuk, bejelentettük. Rassay Károly: Mi az úgynevezett alaprendeletnek az elvét akarjuk keresztülvinni, annak a rendeletnek az elvét, amely nyíltan kimondja, hogy a Nemzetgyűlési választásokra az 1914. évi XV. te. alapján kiadott kormányrendeletben foglalt kerületi beosztás irányadó. Nem én mondtam, t. Nemzetgyűlés, hanem Gaal Gaszton t, képviselőtársam a túloldalról, hogy ennek a keresztülvitelét csak a vis major akadályozta meg. Ha pedig a vis major megszűnt, akkor azt hiszem, még jogi szőrszálhasogatás és ügyvédi rabulisztika nélkül is, — ezt a kettőt ugyan nem tudom összeegyeztetni, mert egyrészt szemrehányást kaptam, hogy nem vagyok hajlandó jogi szőrszálhasoga.tásokkal megoldani ezt a kérdést, másrészt pedig Gaal Gaszton t. képviselőtársam a belügyminister urnák adresszálta azt, hogy ügyvédi rabulisztikával dolgozik — mondom, még ha nem is élek jogi szőrszálhasogatással és ügyvédi rabulisztikával, akkor sem tudom ezt a kérdést máskép megoldani, mint hogy a vis major megszűnése után az alaprendelet elvének megfelelőleg az egész kerületben meg kell tartani a választást. Ezzel tudom elkerülni azt, hogy a vis major esetén kivül itt ebben a Nemzetgyűlésben ettől az alaprendelettől eltérő rendelkezés alapján megválasztott képviselők ülhessenek. Ehhez azonban törvény kell. Gaal Gaszton t. képviselőtársam is koncedálta, hogy ha ezekben a csonka kerületekben halál vagy lemondás következtében megszűnik a mandátum, akkor az egész választást a kiegészült csonka kerületre kell kiirni. Nem tudom, hogy honnan veszi Gaal Gaszton t. képviselőtársam és azok a t. képviselőtársaim is, akik most hajlandók lemondani, majd a jogalapot ahhoz, hogy nem a csonka kerületben, hanem a már kiegészült egész kerületben menjenek választatni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Azt hallottuk ép a t. túloldalról elejétől végig, hogy a csonka kerület önmagában alkot kerületet, amely noli me tangere, amelyhez hozzányúlni nem szabad. Méltóztassék nekem megmondani, hogy jogi szőrszálhasogatás és ügyvédi rabulisztika nélkül hogy méltóztatik majd kiirni az egész kerületre a választást, ha nem fogunk törvényt alkotni ebben a tekintetben ? Kovács J. István : Hiszen lemondanak ! (Zaj.) Rassay Károly: T. képviselőtársam, ha én lemondok a budapesti IY. választókerület mandátumáról, akkor még nem fognak a IV. és V. kerületben együttesen uj választást tartani, mert a választási rendelet ezt a kerületet önmagában való kerületnek, minden önállósággal önmagában felruházott kerületnek kreálta. Objektíve igyekeztem kizárólag jogi szempontokat felhozni és meggyőzni a t. túloldalt arról, hogy nincs itt alkotmányossági veszedelem, de van egy szükségesség, amely parancsolólag előírja, hogy ezt a kérdést az egyetlen helyes fórum előtt, a törvényhozás előtt az egyetlen helyes alakban, törvény alakjában rendezzük. Szükségessé teszi ezt — ugy amint Hencz Károly t. képviselőtársam mondotta és amint én is emiitettem, — az, hogy 900.000 választónak választójogát biztosítsuk. Nem kell foglalkoznom immár azzal a kérdéssel, hogy milyen lehetetlen helyzet az, hogy itt olyan képviselők ülnek, akik mandátumukat csak ugy tudják birtokukban tartani, hogy több ezer és ezer választót szavazójogától elzárnak, (Mozgás a jobboldalon.) mert e t. képviselőtársaim, igaz, hogy igen óvatos formában, igen nagy időmeghatározással, végül mégis hajlandónak nyilatkoztak lemondani. (Mozgás a jobboldalon.) Én nem látok más megoldást, mint az uj választás elrendelését a kiegészült csonka kerületekben. Nem szívesen járultam hozzá a folytatólagos választás gondolatához sem, mert azt jogilag nem tartottam tökéletesnek, mert ebben az esetben a választójog gyakorlását sem az újonnan keletkező, sem a kiegészült kerületekbeli választókra nézve nem tartottam tökéletesnek, hiszen egészen más az eredmény, ha egy-