Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-42
468 A Nemzetgyűlés 42. ülése 1920, kinálkozik. Mintán a választóknak akarata a csonka kerületben nem nyilatkozhatott meg teljes egészében, tehát vagy uj választást kell elrendelni ezen elvi álláspont értelmében a most már felszabaduló egész kerületre nézve ; vagy egy másik expediens is van : módot kell adni a felszabaduló kerületek választóinak szavazati joguk gyakorlására az által, hogy nekik a folytatólagos szavazás lehetőségét megadjuk. Ennek elvi lehetősége adódik egy későbbi kormányrendeletnek ama passzusa alapján, amely kimondja, hogy ha a választás valamely községben vagy a kerületek egy részében bármilyen oknál fogva —tehát a vis major esetében is — meghiúsult volna, akkor ott folytatólagos szavazást kell tartani, (Ugy van ! a baloldalon.) Mint méltóztatnak látni, bármelyik megoldást választanok, bármelyik elvi álláspontra helyezkednénk, ez a kérdés nem olyan másodrangú kérdés ; ez a kérdés igenis belenyúl mélyen az alkotmányosság elveibe (Igaz ! Ugy van ! a középen.), ez a kérdés rendkívül érinti nemcsak a törvény sérthetetlenségének és az alkotmányosság elveinek a kérdését (Igaz ! ügy van ! a középen.), hanem mélyen belenyúl ez a kérdés a nemzet érdekeibe és mélyen belenyúl ennek a Nemzetgyűlésnek a törvényességébe vetett hitbe is. (Ugy van !) Amikor egy ilyen nagy kérdéssel állunk szemben, akkor nekünk nyugodtan, higgadtan mérlegelve kell a kérdést eldöntenünk s nem szabad a kérdés megoldását odáig engedni, hogy bármily irányban is egy olyan sérelem ejtessék az alkotmányosság és a törvényesség elvén, amely később helyrehozhatatlan károkat okozna a törvény iránti tisztelet, az alkotmányosság szellemének megsértése szempontjából. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) T. Nemzetgyűlés !,' Ha már most azt az álláspontot veszem először vizsgálat alá, bogy a csonka kerület önmagában alkot egy választókerületet és a csonka kerület önmaga küld egy teljesjogu képviselőt, mint ahogy az igazságügyminister ur mondta, a többi kerületrész választói pedig egyáltalában ne adhassák le szavazatukat, hanem a szerint az álláspont szerint, amelyet az igazságügyminister ur elfoglalt, ez a csonkán választott képviselő képviselje azokat a szavazatokat is, amelyek rá le sem adattak, ezt én a legveszedelmesebb alkotmányjogi sérelemnek tekintem, (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Ezt a megoldást tekintem én a legveszedelmesebbnek az alkotmány, a törvény és a nemzet érdekei ellen..(Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ellenkezik a demokratikus felfogás elemeivel. Hencz Károly: Hogy áll a kérdés az alkotmány szempontjából ? Alkotmányi maxima az, hogy abban az esetben, ha az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes keretei között lehetetlenné válik, akkor csak egyetlen egy expediens kinálkozik, amely az alkotmány szellemével összeegyeztethető, és ez az, hogy minden hatalom viszed május hó lé-én, péntekem szaszáll az ősforráshoz, a nemzethez, a nemzet akaratához. Ezt az ősforrást, a nemzet akaratát kell tehát minden ilyen esetben megkérdezni. Hogy ez igy áll és hogy a közelmúlt szomorú alkotmányrázkódtatásai ezt fényesen igazolták, erre csak egy klasszikus példát hozok most fel és ez a klasszikus példa az, amely ennek a kormánynak is létet adott, amely ennek a törvényhozásnak is törvényes alapot adott. Az 1919 augusztus 7-ikén alakult kormány is érezte ezt, amikor a választást elrendelte, mikor az adott helyzetben ő maga sem talált más expedienst, tehát appellált a nemzet döntésére. Hogy pedig minél tökéletesebb legyen ez a nemzet akaratmegnyilvánulása, hogy minél precizebb és minél világosabb legyen a nemzet Ítélete, a nemzet állásfoglalása, ezért terjesztette ki a választójogot általános, egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedő hatállyal. így az általános választójog alapján ült össze a Nemzetgyűlés, amelyet az 1920 : 1. te. törvényesített. Az 1920: 1. törvénycikknek 1. §-a ezen alapon mondja ki, bogy ez a Nemzetgyűlés magát a nemzet törvényes képviseletének deklarálja. T. Nemzetgyűlés ! Már most egyik irányban megadni az általános, egyenlő titkos választójogot, tehát a legszélesebb választójogot azért, bogy megtudjuk, mi a nemzetnek igazi akarata, másik irányban pedig ugyanezen jogot konfiskálni és ezáltal meghamisítani igyekezni a nemzet akaratát : hát én azt hiszem, ez mindennel összeegyeztethető, csak az alkotmányosságnak az általam imént ecsetelt szellemével és elveivel nem. (ügy van! ügy van ! balfelöl.) Ez rést ütne az alkotmányosság elvén, különösen akkor, amikor törvényhozás régi alkotmányunk értelmében nincs. Törvényhozás pedig régi alkotmányunk értelmében azért nincsen, mert a királyi hatalom nem gyakoroltatik. (Felkiáltások jobbfelöl : Megszűnt !) Hu ber János: Nem szűnt meg! (Nagy zaj jobbfelől. Felkiáltások : De igen, megszűnt !) Hencz Károly: Megszűnni nem szűnhetett meg,, (Nagy zaj. Elnök csenget.) mert hiszen ez fogalomzavart idézne elő és nagyon furcsán nézne ki az . . . (Nagy zaj balfelöl.) Elnök (csenget) :: Csendet kérek ! Hencz Károly: .... ha a tisztelt Nemzetgyűlés azt mondaná a saját kormányával szemben is : hogy a királyi hatalom megszűnt ; holott épen a tisztelt Nemzetgyűlés járult hozzá, hogy ez a kormány magát még mindig királyi kormánynak nevezze ; (ügy van! balfelöl.) amikor ez a Nemzetgyűlés alkotta meg az 1920. évi I. tcikket és töltötte be az államfői állást azzal az indokolással, hogy miután a királyi hatalom nem gyakoroltatik. (Felkiáltások jobbfelôl : Megszűnt !) Nem szűnt meg, csak a királyi hatalom gyakorlása szűnt meg, (Zaj. Elnök csenget.) tehát nem a királyi hatalom, hanem a királyi hatalom gyakorlása ! (Derültség és ellenmondások jobbfelôl.) Ezen közbeszólásokra ilyen kitérést nem kivántam tenni, de mégis tettem.
