Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-41

A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920, ', évi május hó 12-én, szerdán. 451 gazdaságokba legkésőbb június hó végéig meg is érkezzék? 2. Történtek-e tárgyalások aziránt, hogy a csépléshez szükséges benzin a külföldről kellő meny­nyiségben beszereztessék és az körülbelül milyen árban fog a gazdáknak átengedtetni?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmive­lésügyi minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. nemzetgyűlés ! A cséplési időre biztosítandó tüzelőanyag tekintetében az előzetes intézkedések megtörténtek. Sajnos azonban, ezek az intézkedé­sek nem foganatosíthatók egyoldalulag, azaz nem a magyar kormánytól függőleg, hanem a minket kör­nyező államok kormányaitól függőleg, mert sem benzint, sem szenet eddig nem sikerült abban a mennyiségben biztosítani, amely elegendő volna a cséplési idény szükségletének a kielégítésére. Nevezetesen a benzin- és nyersolaj-szükség­letek a cséplési idényre körülbelül 300 vagonra becsültetnek. Ebből 180 vagon van eddig bizto­sítva, ami meg is érkezett. Remélem azonban, hogy mire ez a 180 vagon, amely természetesen minden igénylőnek bizonyos csökkentett arányban osztatik ki, hogy mindenki megkezdhesse a cséplést, elfogy, sikerülni fog talán a többi mennyiséget is vagy egyik vagy másik helyről beszereznünk. Ebben e tekintetben majd a missziók támogatását is igénybe fogjuk venni. Ami a szenet illeti, épen a múlt héten kaptuk az értesítést, hogy 3000 vagon kőszenet, fekete szenet kapunk Csehországtól, — ugyancsak a missziók közbenjárása következtében — amely ugyan nem teljes mértékben elégíti ki a cséplési szükségletet, de nagyobb részében kielégíti, ter­mészetesen figyelembevéve a magyar szenet is. amelynek tekintetében olyan megállapodás tör­tént a szénkormánybiztossággal, hogy már most fokozatosan történnek a szállítások, ugy hogy a cséplési idény megkezdése esetén már az összes igénylők legalább annyi szénnel fognak rendel­kezni, amellyel a cséplést feltétlenül megkezd­hetik. Kérném tehát a mélyen tisztelt Nemzetgyű­lést és az igen tisztelt interpelláló képviselő urat is, méltóztassék megnyugvással tudomásul venni azt, hogy ebben a tekintetben minden lehető meg­történik a kormányzat és nevezetesen a földmive­lésügyi minister részéről, hogy az annyira fontos cséplési munkálatok idejében nemcsak megindul­hassanak, hanem hogy megfelelőleg rendben, fenn­akadás nélkül le is legyenek folytathatók. Kérem, hogy az interpellációra adott válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reischl Richárd : A minister ur válaszát kö­szönettel tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, tudo­másul veszi-e a földmivelésügyi minister urnák Reischl Richárd képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik ? Frühwirth Mátyás jegyző: Reischl Richárd ! Reischl Richárd : T. Nemzetgyűlés ! A kis­gazdák köréből felhangzott számtalan panasz közül talán a legmegszivlelendőbb az a neheztelés, ame­lyet a kormány iránt a magas malomvámok fen­tartása miatt táplálnak, s bizonyára megnyugvást keltene a vidéken, ahol a vámmalmok iránt napról­napra nő az elkeseredés, ha a kormány részéről már most nyilatkozat hangzanék el arra nézve, hogy a malmokkal szemben a jövő évi termést illetőleg miféle rendszabályok és intézkedések fog­nak életbeié ptettetni. Jóllehet köztudomású, hogy minden egyéb ipart vagy vállalkozást tekintve, a molnárok a háborúban és most is legtöbbet keresnek (Igaz ! Ügy van!) s aránytalanul jobban meggazdagod­nak, mint bármiféle más vállalkozás, és dacára an­nak, hogy egy időben kormányrendelet jelent meg, hogy a közélelmezés érdekében 10%-ról 15%-ra fel­emelt malomvám közti 5% különbség a gazda­közönségnek készpénzben téríttessék meg, holott énszerintem a 10%-os vám és 3%-os porzás untig ele­gendő lett volna a malmoknak jövedelmének bizto­sítására, később mégis olyan rendelet jelent meg, hogy a benzin- és nyersolaj-erőre berendezett mal­mok az őrlésre beszolgáltatott gabonanemü után métermázsánként még kb. 20—30 koronányi őrlési díjat is szedhet. (Egy hang a jobboldalon : Még azért sem lehet őrölni!) A gőzüzemű malmoknál pedig minden méter­mázsa beszállított gabona után még 25 kg fát is kellett vinni, melyet azonban önkényesen 5—6 korona árban téritettek meg a gazdáknak és így a molnár még 60—70 koronát nyert minden méter­mázsa fán. Néhány adattal fogok itt szolgálni. Tegyük fel, hogy egy vízimalom napi őrleménye 50 mm 220 napig van üzemben — pedig legalább is 300 napig van üzemben — ennek évi átlagőrlése 110 vagon gabona. Ebből a 15% vám és a 3%-os porzás értéke, maximális árat számítva, 585.000 korona. Ezzel szemben pedig az őrlés rezsije a következő : Egy főmolnár fizetése a vámból 10%, 49.500 korona, egy segéd fizetése havi 1000 korona, egy évre 12.000 korona, inastartás havi 400, vagyis évi 4800 korona. Javításokra, üzemköltségre, biztosí­tásokra és más kiadásokra ismét a keresmény 10%-át számítva, 48.500 korona. Az összes kiadás 113.000 korona, marad tehát tiszta üzleti nyereség 472.000 korona, olyan malomnál, amelynek béké­ben az összes berendezett felszerelése talán 100.000 koronát sem reprezentált. (Egy hang a jobboldalon : Papiroson !), Egyébként erre vonatkozólag más adatokat is tudnék előszámolni. Ez a számítás csak az eset­ben állna meg, ha az utolsó szemig az összes gabo­nájukat tisztességes, becsületes hazafihoz méltóan átadták volna a közélelmezésnek. De a malmok 57*

Next

/
Thumbnails
Contents