Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920, ', évi május hó 12-én, szerdán. 451 gazdaságokba legkésőbb június hó végéig meg is érkezzék? 2. Történtek-e tárgyalások aziránt, hogy a csépléshez szükséges benzin a külföldről kellő menynyiségben beszereztessék és az körülbelül milyen árban fog a gazdáknak átengedtetni?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. nemzetgyűlés ! A cséplési időre biztosítandó tüzelőanyag tekintetében az előzetes intézkedések megtörténtek. Sajnos azonban, ezek az intézkedések nem foganatosíthatók egyoldalulag, azaz nem a magyar kormánytól függőleg, hanem a minket környező államok kormányaitól függőleg, mert sem benzint, sem szenet eddig nem sikerült abban a mennyiségben biztosítani, amely elegendő volna a cséplési idény szükségletének a kielégítésére. Nevezetesen a benzin- és nyersolaj-szükségletek a cséplési idényre körülbelül 300 vagonra becsültetnek. Ebből 180 vagon van eddig biztosítva, ami meg is érkezett. Remélem azonban, hogy mire ez a 180 vagon, amely természetesen minden igénylőnek bizonyos csökkentett arányban osztatik ki, hogy mindenki megkezdhesse a cséplést, elfogy, sikerülni fog talán a többi mennyiséget is vagy egyik vagy másik helyről beszereznünk. Ebben e tekintetben majd a missziók támogatását is igénybe fogjuk venni. Ami a szenet illeti, épen a múlt héten kaptuk az értesítést, hogy 3000 vagon kőszenet, fekete szenet kapunk Csehországtól, — ugyancsak a missziók közbenjárása következtében — amely ugyan nem teljes mértékben elégíti ki a cséplési szükségletet, de nagyobb részében kielégíti, természetesen figyelembevéve a magyar szenet is. amelynek tekintetében olyan megállapodás történt a szénkormánybiztossággal, hogy már most fokozatosan történnek a szállítások, ugy hogy a cséplési idény megkezdése esetén már az összes igénylők legalább annyi szénnel fognak rendelkezni, amellyel a cséplést feltétlenül megkezdhetik. Kérném tehát a mélyen tisztelt Nemzetgyűlést és az igen tisztelt interpelláló képviselő urat is, méltóztassék megnyugvással tudomásul venni azt, hogy ebben a tekintetben minden lehető megtörténik a kormányzat és nevezetesen a földmivelésügyi minister részéről, hogy az annyira fontos cséplési munkálatok idejében nemcsak megindulhassanak, hanem hogy megfelelőleg rendben, fennakadás nélkül le is legyenek folytathatók. Kérem, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reischl Richárd : A minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, tudomásul veszi-e a földmivelésügyi minister urnák Reischl Richárd képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik ? Frühwirth Mátyás jegyző: Reischl Richárd ! Reischl Richárd : T. Nemzetgyűlés ! A kisgazdák köréből felhangzott számtalan panasz közül talán a legmegszivlelendőbb az a neheztelés, amelyet a kormány iránt a magas malomvámok fentartása miatt táplálnak, s bizonyára megnyugvást keltene a vidéken, ahol a vámmalmok iránt naprólnapra nő az elkeseredés, ha a kormány részéről már most nyilatkozat hangzanék el arra nézve, hogy a malmokkal szemben a jövő évi termést illetőleg miféle rendszabályok és intézkedések fognak életbeié ptettetni. Jóllehet köztudomású, hogy minden egyéb ipart vagy vállalkozást tekintve, a molnárok a háborúban és most is legtöbbet keresnek (Igaz ! Ügy van!) s aránytalanul jobban meggazdagodnak, mint bármiféle más vállalkozás, és dacára annak, hogy egy időben kormányrendelet jelent meg, hogy a közélelmezés érdekében 10%-ról 15%-ra felemelt malomvám közti 5% különbség a gazdaközönségnek készpénzben téríttessék meg, holott énszerintem a 10%-os vám és 3%-os porzás untig elegendő lett volna a malmoknak jövedelmének biztosítására, később mégis olyan rendelet jelent meg, hogy a benzin- és nyersolaj-erőre berendezett malmok az őrlésre beszolgáltatott gabonanemü után métermázsánként még kb. 20—30 koronányi őrlési díjat is szedhet. (Egy hang a jobboldalon : Még azért sem lehet őrölni!) A gőzüzemű malmoknál pedig minden métermázsa beszállított gabona után még 25 kg fát is kellett vinni, melyet azonban önkényesen 5—6 korona árban téritettek meg a gazdáknak és így a molnár még 60—70 koronát nyert minden métermázsa fán. Néhány adattal fogok itt szolgálni. Tegyük fel, hogy egy vízimalom napi őrleménye 50 mm 220 napig van üzemben — pedig legalább is 300 napig van üzemben — ennek évi átlagőrlése 110 vagon gabona. Ebből a 15% vám és a 3%-os porzás értéke, maximális árat számítva, 585.000 korona. Ezzel szemben pedig az őrlés rezsije a következő : Egy főmolnár fizetése a vámból 10%, 49.500 korona, egy segéd fizetése havi 1000 korona, egy évre 12.000 korona, inastartás havi 400, vagyis évi 4800 korona. Javításokra, üzemköltségre, biztosításokra és más kiadásokra ismét a keresmény 10%-át számítva, 48.500 korona. Az összes kiadás 113.000 korona, marad tehát tiszta üzleti nyereség 472.000 korona, olyan malomnál, amelynek békében az összes berendezett felszerelése talán 100.000 koronát sem reprezentált. (Egy hang a jobboldalon : Papiroson !), Egyébként erre vonatkozólag más adatokat is tudnék előszámolni. Ez a számítás csak az esetben állna meg, ha az utolsó szemig az összes gabonájukat tisztességes, becsületes hazafihoz méltóan átadták volna a közélelmezésnek. De a malmok 57*
