Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-41

A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. é-ai május hó 12-én, szerdán. 447 Magyarországon, az összeférhetetlenségi törvényt kivéve, amely legálisan, jogéi vényesen megválasz­tott képviselőt megfoszthatna képviselői jogosult­ságától, maga ez az egyetlenegy körülmény lehe­tetlenné teszi részemre azt, hogy lelkiismeretesen a t. minister ur javaslata mellett szavazhassak. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Gunda Jenő: Nem erről van szó! Gaal Gaszton : A másik érv, amelyet pártom nevében . . . (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gaal Gaszton :. . . feltétlenül itt még kör­vonaloznom, illetőleg leszögeznem kell, az, hogy elképzelhetetlennek, alkotmányjogi nonsensnek, le­hetetlenségnek tartom azt, hogy egy és ugyanazon Nemzetgyűlésnek különböző időben megválasztott tagjai különböző választási szabályok alapján kerüljenek bele a Nemzetgyűlésbe. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Lehetetlenség, hogy az általános választáso­kon többséget kapott képviselők az utóbb bekö­vetkezendő pót választásokra, vagy az ilyen hely­zetben, mint amilyen most előállt, bekövetke­zendő választásokra más szabályokat alkossanak, mint amilyen szabályok mellett ők maguk ide kerültek a Nemzetgyűlésbe. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Ha a t. minister ur és a t. túloldal nekem azt mondják és egy ilyen irányú törvényjavaslatot terjesztenek be, hogy az egész választási törvény rossz és helytelen volt, hogy az egész válasz­tási törvényt ugy, amint van, meg akarjuk szün­tetni, ennélfogva az egész képviselőválasz­tás, ugy, amint van, nem felel meg azoknak a törvényes és azoknak a lelki követelményeknek, amelyeket ő — ugy látszik — egy választási tör­vényhez füz, s egészen uj választási törvényt csi­nál, amely valamennyiünket megfoszt a mandá­tumtól és mind valamennyien uj választások alá bocsájtjuk magunkat : arról lehetne beszélni, igen tisztelt Nemzetgyűlés. (Zaj balfelől.) Más kérdés, hogy célszerű, helyes és okos volna-e egy ilyen intézkedés a mai napon. De az feltétlenül törvé­nyes volna s a kérdésnek ilyen megoldása ellen részemről alkotmányjogi aggályokat nem táp­lálnék. (Mozgás a baloldalon.) De engedelmet kérek, azt csinálni, hogy a mostani, itt ülő képviselők a majdan megválasz­tandó másik 54 képviselőre más jogszabályt alkos­sanak a "választás terén, mint amely jogszabályok alapján ők maguk idejöttek : ez egy olyan alkot­mányjogi nonsens, olyan veszedelmes precedens, amely a mindenkori többségek önkényének szol­gáltatja ki a képviselőház egy részét. (Igaz! ügy van ! jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Ugy ez, mint az a körülmény is, hogy egy legálisan, a szabályok minden formáját betartva megválasztott képviselő mandátumának megfosz­tása felől a mindenkori többség incidentaliter ha­tározhasson : olyan rettenetes közjogi, olyan ret­tenetes alkotmányjogi botlás, hogy én igazán — anélkül, hogy bárkit bántani akarnék — más megnevezést, más kritériumot ezekre a magam részéről találni nem tudok. Hogy ezt már a közjogi bizottságban nagyon jól érezte ugy a t. minister ur, mint azok, akik a túloldalról ebben a'kérdésben felszólaltak, vagyok bátor egy bokrétát bemutatni, szemelvényeket "fel­olvasni, abból az érvelésből, amely a túMdalról ebben a kérdésben a közjogi bizottságban elhang­zott. Rassay Károly igazságügyi államtitkár ur beszédében azt fejtegette, hogy »ezt a kérdést jogászi okadatolással megérteni nem lehet«, t. i. ezt a törvényt . . . Rassay Károly: Hiteles gyorsirói feljegy­zések azok ? (Zaj.) Gaal Gaszton : . . . »ez a politikai morál és tisztesség kérdése«, mondotta a képviselő ur. Barla-Szabó József: Szórói-szóra ezt mondta (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Gaal Gaszton : Érdeklődtem, hogy ezt mondta, megkérdeztem a közigazgatási bizottság sok tagját és mindenfelől azt az információt nyertem, hogy igenis ezeket a kifejezéseket méltóztatott használni. Rassay Károl y : Csak az elsőt ! Gaal Gaszton : Bocsánatot kérek, ha közjogi törvények alkotásánál az egyetlen érv, amelyre hivatkozni méltóztatik, hogy jogászi okoskodással megérteni ezt a törvényt nem lehet, . . . Rassay Károly : Szőrszálhasogatás ! (Foly­tonos zaj.) Gaal Gaszton : . . . csak a politikai morál és a tisztesség kérdése alapján lehet ebben a kérdésben dönteni, ez már maga megvilágítja azt, hogy mi­lyen gyenge ez az álláspont. Dömötör Mihály mi­nister ur pedig »méltányossági szempontokat« emlegetett. Méltányossági szempontokat emlitett, mikor kardinális közjogi kérdések megoldásáról van szó. Dömötör Mihály belügyminíster : Csakis méltá­nyossági szempontokat emlitettem ? Semmi mást ? (Derültség a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Gaal Gaszton : Ha azt méltóztatik mondani, hogy a csonka kerületekben megválasztott kép­viselők magukra nézve a morális tisztesség kérdé­sévé tegyék azt, hogy ők azt a mandátumot meg akarják-e tartani, igen vagy nem, erről lehet be­szélni. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon : Erről van szó !) Túri Béla : Az egész Nemzetgyűlés ne legyen immorális ! (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Gaal Gaszton : Bocsánatot kérek, ez az oldala a kérdésnek, akár innen ülnek, akár túl ülnek, ez annak az illető képviselőnek kizárólag egyéni ügye, amelyet intézzen ő el a maga kerületével. (Ellenmondások a baloldalon.) Abban a percben, amikor egy képviselő azt látja, hogy kerülete vele nincs megelégedve, vagy hogy ő a kerület bizalmát nem birja, de enélkül is a képviselőnek mindenkor jogában áll a mandá­tumot bármi okból letenni. De csak jogában áll és nem köteles — főként : nem »kötelezhető« erre.

Next

/
Thumbnails
Contents