Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920 Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: A Tiszántúl nem! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Tiszántúl is két héttel előbb fog aratni. (Egy hang jobbfelöl: A kultuszminister csak ért ehhez! Derültség.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Ott jártam! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: En ott jártam ugyanakkor, amikor a vallás- és közoktatásügyi minister ur és más megállapításra jutottam. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Nincs őszi vetés semmi! Rubinek Gyula: Ha már most a választások idejét bevisszük az aratás idejébe, — különben kár e kérdés felett nekünk kettőnknek vitatkozni, én deferálok a minister ur szakértelme előtt — ha elhalasztódik a választás, akkor mégis csak a normális aratási időbe esik bele. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: A jogérzésem előtt kellett deferálnia. (Mozgás és zaj). Friedrich István : Jó kis összhang van a kormányban. Rubinek Gyula : Nekem komoly aggodalmaim vannak a tekintetben, hogy ha mi a választási küzdelmet kiterjesztjük a legfontosabb munka, az aratás idejére, ennek veszedelmes konzekvenciái lehetnek. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) Akik ezt megakadályozzák, ezekért a konzekvenciákért vállalják is egyúttal a felelősséget. Ernst Sándor : Az egész más ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Erről szó sincs! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Ez nem egészen más, ez nagyon fontos körülmény, (Zaj balfelöl. Elnök csenget.) máris vannak olyan jelenségek, amelyek a legelőrelátóbb intézkedéseket követelik meg annak megelőzésére. A harmadik körülmény, amelyre fel akarom a Nemzetgyűlés figyelmét hivni: a földbirtokpolitikai javaslat. Ha a földbirtokpolitikai javaslatot mi júniusban letárgyalni nem tudjuk, akkor lehetetlenné válik, hogy ősszel a végrehajtásához hozzáfogjunk. Patacsi Dénes: Pedig ez szükséges! (Felkiáltások balfelöl: Kezdjük meg!) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Bocsánatot kérek, nem kezdhetjük meg, mert jól méltóztatik tudni, hogy most ülésezik egy országos ankét, amelynek észrevételeit nekem, mint szakministernek honorálni kötelességem. Azután megelőzi ezt az érdekképviseleti javaslat. Egy bizonyos időbeosztás kell tehát ahhoz, hogy ez a javaslat tárgyalás alá kerüljön, de június hónapban mindenesetre tárgyalás alá kerülhet. Ha mi nem adunk alkalmat arra, hogy jelentékeny számú kerület képviselői szintén hozzászólhassanak e javaslat elintézéséhez épen azon vidékek részéről, ahol leginkább izgatott a hangalat ebben a tekintetben, akkor a nép csalóét'? május hó 12-én, szerdán. 445 dottnak fogja magát érezni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ugyebár, az egész Nemzetgyűlés kivétel nélkül — ebben nincs közöttünk különbség — garanciát vállalt abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak tető alá jut még az idén, hanem egyúttal a végrehajtása is feltétlenül meg fog kezdődni. (Élénkhelyeslés jobbfelöl.) Minthogy azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nincs nézeteltérés a Nemzetgyűlés tagjai között, én e három szempontra való utalással kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy a kérdést még ma hozza döntésre. (Helyeslés. Felkiáltások balfelöl : Mi is ezt akarjuk !) Nekem tökéletesen mindegy, hogy miképen határoz a Nemzetgyűlés, akár az egyik, akár a másik irányban, a magam részéről természetesen, csak abban az irányban foglalhatok állást, amelyhez a ministertanácsban is hozzájárultam, amely álláspontot teljesen fed az előadói javaslat, amelyhez magam részéről hozzájárulok. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelöl.) Elnök : Szólásra ki következik ? Frühwirth Mátyás jegyző : Gaal Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk!) Azok után, amiket ebben a kérdésben az előadó ur előadni szives volt, nekem igen kicsiny a munkám. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Azokat a közjogi érveket, amelyeket az előadói javaslat mellett és a törvényjavaslat ellen fel lehet sorakoztatni, ő jóformán az utolsóig mind feldolgozta. Méltóztassék tehát megengedni, hogy akkor, amikor itt pártom nevében és pártom megbizásából felszólalni bátorkodom, — nem bocsátkozzam ismétlésekbe. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Kizárólag egypár olyan megjegyzésre kivánok reflektálni, amelyek az előttem felszólalók ajkáról hangzottak el. Nevezetesen reflektálni akarok a belügyminister urnák arra a megállapítására, amelyre tulajdonképen egész okoskodását felépítette, hogy a hivatkozott 5984. számú ministeri rendelet 1. §-ának rendelkezéseiben a súlypont arra volna helyezve, hogy »a megszállás megszűnése«. Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, a súlypont nem ezen van; mert az 1. §. a választás határidejének kitűzéséről szól, aminthogy az első mondat igy hangzik (olvassa) : »A nemzetgyűlési választás napjául az 1919. évi december hó 21-ik napja állapittatík meg«. (Ugy van! jobbfelöl.) A következő mondatok pedig a kivételeket statuálják, amelyek a megállapított terminustól eltérnek s ilyen kivételképen intézkednek ugy, hogy azokban a kerületekban, amelyekben a megszállás ezen rendelet kihirdetése után szűnik meg, a határidő nem az lesz, amit az első sor megállapít, hanem a határidőt, a későbbi választási napot a belügyminister tűzi ki. A harmadik mondata pedig ennek a szakasznak — szemben az előbbivel — azt állapítja meg, hogy a Nemzetgyűlés összeülése után bekövetkezendő választásoknál a választások határnapja tekintetében
