Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. évi május hó 12-én, szerdán. 435 az illető terület idegen megszállása miatt a választást megtartani nem lehet, az illető választókerület egyéb része magában alkot egy választókerületet.« Nyilvánvaló tehát, hogy a rendelet, amelyet törvényerőre emelt a Nemzetgyűlés, előre statuálja már azt a helyzetet és előre megszabja már azt a kötelességét a Nemzetgyűlésnek, hogy azokban az esetekben, amidőn ezen rendelet kelte után valamelyik választókerületnek csak egy része szabadult fel idegen megszállás alól, igenis ennek a rendeletnek alapján kötelessége a Nemzetgyűlésnek a választásokat e kerületekre nézve is kiírni. Rassay Károly : Még egyszer nem. Somogyi István: Nem. Elsikkasztani a szavazók ezreit. (Mozgás a baloldalon.) Rubinek István előadó : Ezen rendelet a részben felszabadult ama kerületekre vonatkozik, amelyekben a választások még ki nem Írattak, ellenben most szabadultak fel a választás után idegen megszállás alól. A rendelet tehát nyilvánvalóan és kifejezetten intézkedik azokra az esetekre is, ha az idegen megszállás alól kerületek csak részben szabadulnak fel. Nem lehet tehát olyan disztinkciót tenni, aminőt a törvényjavaslat indokolásában tesz, mely szerint : »a hivatkozott rendelet 2. §-át, — amelyet most voltam bátor idézni — »szigorúan kell értelmezni és igy az csupán azokra a részben felszabadult választókerületekre vonatkoztatható, amelyek az idézett rendelet kibocsátása idejében fennállottak, de semmi esetre sem adható a szóban lévő rendelkezésnek olyan kiterjesztő értelmezés, hogy annak alapján a Nemzetgyűlés az 5984/1919. M. E. számú rendelet 1. §-áfa hivatkozással a választást az utóbb keletkező csonka választókerületekre nézve ujabb törvényi rendelkezés nélkül is elrendelheti. (Ugy van ! jobbjelöl.) A törvényjavaslat ezen idézett indokolása merőben téves. Téves elsősorban azért, mert hiszen a rendelet kifejezetten a rendelet kelte után részben felszabaduló választókerületekről beszél, tehát nem lehet csak azokra vonatkoztatni, amelyek a rendelet kelte alkalmával már fennállottak. Másrészt pedig nem lehet azért sem csak ezekre vonatkoztatni, és ilyen szigorúan értelmezni a rendelet intézkedését, amint azt a törvényjavaslat megállapitja, mert a rendelet 2. §-a az 1. §-szal összevetve igenis kifejezetten megállapitja azt, hogy a Nemzetgyűlésnek nemcsak joga, de egyenesen kötelessége a nemzetgyűlési képviselőválasztásokat a felszabaduló, helytelenül úgynevezett csonka kerületekben törvényerőre emelt rendelet alapján kiirni. Ha tekintjük magát a rendeletet és magának a rendeletnek konstrukcióját, kezdve a címén és a beosztásán, akkor mit látunk ? A cím a következő : A magyar kormány ilyen és ilyen számú rendelete a nemzetgyűlési választások napjának, a választókerületeknek és a Nemzetgyűlés időtartamának megállapításáról. A rendelet tehát három alapvető ténykörülményről intézkedik. Az egyik a nemzetgyűlési választások napjának megállapítása, a második a választókerületek beosztása, a harmadik pedig a Nemzetgyűlés időtartamának megállapítása. Ha nézzük magát a rendeletet, látjuk, hogy az 1. §. a választókerületekben kiírandó választások időpontjáról intézkedik. A 2. §. pedig a következőket mondja (olvassa) : »A nemzetgyűlési választások az országgyűlési képviselő választókerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló 1914. évi XV. te. alapján az 1914. évi március hó 31-én kelt 55.000. számú belügyministeri rendeletben közzétett választókerületi beosztás szerint történnek.« Megállapitja tehát a rendelet azt, hogy a választókerületek beosztása az 1914. évi XV. te. alapján kibocsátott belügy ministeri rendeletben megállapított választókerületek szerint történik. Ugyanezen szakasznak a második bekezdése pedig hozzáteszi, mintegy kiegészitésképen, a következőket : »Ha a választókerületek valamelyikének egy részében az illető kerület idegen megszállása miatt a választást megtartani nem lehet, az ily választókerület egyéb része magában alkot egy választókerületet. « Mit jelent ez, t. Nemzetgyűlés? Azt jelenti, hogy a rendelet azokat a választókerületeket, amelyeket a törvényjavaslat — jogilag teljesen helytelenül — következetesen csonka választókerületeknek nevez, magukban önálló választókerületeket alkotó választókerületeknek statuálja. ( Ugy van ! jobb felől.) Amikor pedig ezt a rendeletet a Nemzetgyűlés az 1920. évi I. tc.-ben törvényerőre emelte, akkor a Nemzetgyűlésnek már többé joga sem lehet ahhoz, hogy ettől az előzetesen törvényerőre emelt rendelettől eltérően más törvényt statuáljon és más választókerületi beosztást állapítson meg. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Minden törvénnyel szemben lehet más törvényt csinálni. (Ugy van ! a baloldalon.) Rubinek István : Bocsánatot kérek, de nem azon az ülésszakán a Háznak. (Helyeslés jobb felől.) A Nemzetgyűlésnek joga van ahhoz, hogy az előző törvénnyel ellentétes törvényt alkosson, de nem ebben az ülésszakban és nem erre az ülésszakra kiterjedő joghatállyal. (Ugy van ! Ugy van I a jobboldalon.) Ernst Sándor : Valahogyan rendezni kell az ügyet. Rubinek István : Nyilvánvaló dolog, hogy mivel az alaprendelet, amelynek alapján a Nemzetgyűlés összeült és amelyet a Nemzetgyűlés első alkotmányos törvényévé alkotott és törvényerőre emelt, megállapította azokat az elveket, amelyek alapján maga a Nemzetgyűlés összeült, s ezeket az elveket, melyek az 5984. számú rendeletben voltak lefektetve, törvényerőre emelte, ettől a törvénytől ez a Nemzetgyűlés el nem térhet. (Ugy van I Ugy van ! jobbfelől.) Ezért a hivatkozott és szőnyegen lévő törvényjavaslat első szakaszában foglalt javaslatának az a része, amely a helytelenül csonkának nevezett választókerületekre vonatkozóan uj rendelkezés alapján óhajtja a nemzetgyűlési választások kiírását, teljesen felesleges, 55*
