Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-41
434 A Nemzetgyűlés 41. ülése 1920. évi május hó 12-én, szerdán. Kérem azokat, akik indítványomat elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a jobboldalon : Nem értettük, miről van szó I) Azt indítványoztam, hogy 1 órakor térjünk át az interpellációkra, minthogy sok interpelláció van. Kérem azokat, kik ezt a javaslatomat elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem tudom kivenni a többséget, kérem tehát a jegyző urakat, szíveskedjenek a képviselő urakat szakaszonként megolvasni. (Megtörténik.) Kérem az ellenpróbát. (Megtörténik.) 44 képviselő amellett szavazott, hogy egy órakor térjünk át az interpellációk meghallgatására, 58 képviselő pedig amellett, hogy ne egy órakor térjünk át erre. Tehát a rendes időben, fél két órakor fogunk az interpellációk előterjesztésére rátérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkezett, valamint az ilymódon kiegészült csonka nemzetgyűlési választókerületekről szóló törvényjavaslat, illetve ezzel kapcsolatban Mikovínyi Jenő képviselő különvéleményének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Rubinek Gyula földmivelésügyi minister szólásra jelentkezik.) Bocsánatot kérek, a minister urnák most nem adhatom meg a szót, mert a házszabályok 209. §-a egészen határozottan megállapítja azt a sorrendet, amelyben a szónokok egymásután következnek. Az ilyen tárgyalásnál a házszabályok expressis verbis kimondják, hogy az első szó az előadó urat illeti, a második szó a kisebbségi vélemény benyújtóját ; a kisebbségi vélemény előterjesztése után pedig az 1848 : III. te. értelmében a t. minister urat illeti a szó. Kérem az előadó urat. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ily módon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választókerületekről szóló 53. számú törvényjavaslat tárgyában a közjogi bizottság Kovács J. István nemzetgyűlési képviselő indítványát, amely szerint a Nemzetgyűlés közjogi bizottsága javasolja,- hogy az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ilymódon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választókerületekről szóló belügyministeri javaslat vétessék le a Nemzetgyűlés napirendjéről, szótöbbséggel magáévá tette. T. Nemzetgyűlés ! A közjogi bizottság ezen határozatának indokai két pontban összpontosulnak. A törvényjavaslatnak első pontjában foglalt és tulaj donképen a törvényjavaslatnak első részét képező javaslatra vonatkozólag a közjogi bizottság feleslegesnek tartotta a javaslatot azon oknál fogva, mivel az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező választókerületek választására vonatkozólag rendelet intézkedik, amely rendeletet az 1920: 1. te. törvényerőre emelt, Ez a rendelet az 5984/1919. M. E. sz. kormányrendelet, amely ezen választókerületekre vonatkozólag a választásnak elrendeléséről kifejezetten intézkedik. Ilymódon tehát, amidőn a Nemzetgyűlés törvényerőre emelte ezen rendeletet, amelynek alapján a Nemzetgyűlés összeült, amely rendelet pedig kifejezetten intézkedik ezen választókerületekre vonatkozólag a választásnak elrendeléséről és ezen elrendelés módjáról, a közjogi bizottság feleslegesnek tartotta erre vonatkozólag uj törvény alkotását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A törvényjavaslat második részére vonatkozólag, amely a törvényjavaslatnak 2., 3. és 4. pontjában foglaltatik, a közjogi bizottság törvényellenesnek, jogilag megindokolhatatí annak, sőt egyenesen a magyar alkotmányjogba ütközőnek (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) nyilvánította a törvényjavaslatnak azt a felfogását, mely szerint azon kerületekben, amelyekben az idegen megszállás következtében a kerületeknek csak egy részében volt a választás megejthető, és ezen választókerületek képviselőinek mandátuma a Házban véglegesen igazoltatott, ezen mandátum megszüntettessék, megszűnjék s az illető képviselő magát uj választásnak vesse alá. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a közjogi bizottság ezen állásfoglalását részletesen, bár röviden, ismertethessem. (Halljuk ! Halljuk !) A magyar kormány 5984/1919. M. E. számú rendelete a nemzetgyűlési választások napjának, a választókerületeknek és a Nemzetgyűlés időtartamának megállapításáról, amelyet az 1920 : I. te, törvényerőre emelt, 1. §-ában világosan és kifejezetten a következőket mondja (olvassa) : »Azokra a választókerületekre, amelyeknek idegen megszállása a jelen rendelet kihirdetése után szűnik meg, a belügyminister a választás előkészítési munkálataihoz szükséges idő figyelembevételével későbbi választási napot tüz ki. A Nemzetgyűlés összeülése után ily kerületekre nézve a választás elrendelése tárgyában a Nemzetgyűlés határoz.« Gaal Gaszton : Ez dönti el a kérdést ! Rubinek ÍStván : Ezen rendeleti intézkedés, amelyet a Nemzetgyűlés törvényerőre emelt, egyáltalában nem ismer különbséget az idegen megszállás alól teljes egészében, avagy az idegen megszállás alól csak egy részében felszabadult választókerületek között, (ügy van ! jobbfelől.) Amidőn a rendelet tehát azt mondja, hogy »azokra a választókerületekre, amelyeknek idegen megszállása a jelen rendelet kihirdetése után szűnik meg«, nyilvánvaló, hogy ezen rendelkezés kiterjed nemcsak azon választókerületekre, amelyek teljes egészükben szabadulnak fel az idegen megszállás alól, hanem kiterjed azon választókerületekre is, amelyek csak részben szabadulnak fel az idegen megszállás alól. Nyilvánvaló ezen jogi fejtegetés helyessége, ha összevetjük a rendelet első pontját ugyanezen rendelet második pontjával. A második pont ugyanis a következőket mondja (olvassa) : »Ha a választókerületek valamelyikének egy részében
