Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-40

430 A Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó 11-én-, kedden. hogy ennek a kérdésnek ehhez a javaslathoz nincs köze, ez a kérdés jogilag teljesen tiszta kérdés. Ha ők lázadást követtek el, ha ők a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseit megsértették mielőtt ministerek lettek, tessék köztörvényi utón ellenük eljárni, (ügy van ! johbfelől.) Ez azonban egyáltalában nem érv az ellen, hogy reájuk nézve* a ministeri felelősségről szóló rendelkezéseket ugy formai, mint anyagi tekintetben kiterjesszük, helyesebben mondva, fentartsuk. T. képviselőtársam azt is kérdezte, mikép lesz felelősségre vonható a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés megszegéseért a Károlyi-kormány, mikép lesz felelősségre vonható a román megszállás előidézéseért a Berinkey-kormány. Én azt hiszem, ezzel épen önmaga ellen argumentál t. képviselőtársam, mert ha csak köztörvényi rendelkezés alá helyeznők a Károlyi-kormány tagjait, akkor megmondhatom egész nyugodtan, hogy ezekért sehogy sem lesznek felelősségre vonhatók, mert nem fog találni a büntető-törvénykönyvben olyan rendelkezést, amelynek alapján felelősségre vonhatja. A ministeri jogi felelősségnek az 1848. é\i III. te. 32. §-ában konstruált esetei alapján azonban igenis felelősségre lesznek vonhatók, mert amikor a törvény azt mondja, hogy »minden olyan tettért vagy rendeletért, amely az ország függetlenségét sérti«, magától értetődőleg ezen az alapon ki fog terjedni a felelősség a kormánynak minden olyan cselekményére is, amely az őáltala felhozott káros következményeket előidézte. Én a magam részéről nem is kivánok a törvényj avaslatnak egyéb rendelkezéseivel foglalkozni, még csak az igazságügyminister urnák arra a megjegyzésére kivánok felelni, hogy a biróság a legalkalmasabb szerv az ilyen bűncselekmények, illetőleg a ministeri felelősség alapján elbirálandó tettek feletti Ítélkezésre. Én azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nem fognak a véleményeink találkozni, mert én ugy érzem, hogy erre egyáltalában nem a biróság az alkalmas szerv. "Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni . .. * Ferdinandy Gyula igazságügyminiszter : Csak lehet. Némely államban igy van. Rassay Károly : A t. minister ur volt szives emliteni a porosz, a román, a svéd rendszert és azt hiszem, Belgium jogrendszerét is, amelyben hasonló rendelkezések vannak felvéve. Én ebben a tekintetben tartom magamat az angol alkotmány szelleméhez és azt hiszem, hogy ott igazán a politikai bölcseség van leszürődve akkor, mikor nem a birói szerveknek van átengedve az Ítélkezés, ép azért mert itt nem a fennálló törvények és jogszabályok - megsértésének kérdését kell eldönteni, hanem a politikai szempontoknak figyelembevételével is azt a kérdést, hogy a kormány a rendelkezésére bocsátott hatalmat a törvényen belül és a törvényen kivül és túl az állam érdekében gyakorolta-e. T. Nemzetgyűlés ! Ezeket a szempontokat voltam bátor előadni és minthogy a törvényjavaslat teljesen honorálja ezt a felfogást, azt általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök : Szólásra nincs senki feljegyezve. Kivan még valaki szólni ? Ha nem, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Túri Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Én nem kivánok szólni abban az értelemben, mintha mégegyszer érdemlegesen bele akarnék menni abba a vitába, amelyet főleg Szterényi képviselő ur felszólalása idézett elő, mert Rassay t. barátom teljesen megfelelt nézetem szerint is arra, hogy miért tartotta szükségesnek a közjogi bizottság, hogy a Károlyi-kormány tagjaira is a ministeri felelősségrevonás esetében követendő eljárást javasolja Ezek után én inkább csak azok erkölcsi kötelezettségből szólalok fel. hogy válaszoljak Szterényi képviselő urnák arra a megjegyzésére, amely szerint a bizottsági jelentés sem ad számot arróji hogy miért változtatta meg a bizottság a javaslat eredeti szövegezését, amelyben tényleg nem volt direkte kimondva, hogy a Károlyi-kormány tagjaira vonatkozik-e az a felfogás, hogy ők is a ministej. i felel ősségrevonás szempontjai alá jutnak. A közjogi bizottság igenis szükségesnek látta megváltoztatni a szöveget — és később a minister Ur is hozzájárult ahhoz a felfogáshoz, amely a javaslatban van •— azért, mert épen az a félelem élt a közjogi bizottságban, hogy ha ezt nem teszi és ha kifejezetten nem veszi bele a javaslatba, hogy ez a nem alkotmányos utón létrejött ministerekre is vonatkozik, nem lesz efrektuálható a felelősségrevonás a Károlyi-kormánnyal és ministereive] szemben vád alá helyezés esetén ; mert az esetben. ha egyszerűen magánúton, tehát a köztörvények szerint a Károlyi-kormány ellen feljelentések történtek volna, a biróság helyzete nem lett volna egészen biztos, mert, amint Rassay t. barátom rámutatott, nem állt volna biztos alapon a tekintetben, hogy hogyan járjon el. De lehetett volna még egy másik eset, az, ha konstruáljuk ezt az ujabb bírósági forumot és vád alá helyeztetnek a Károlyi- vagy Berinkey-kormány tagjai ; ez esetben az a megkonstruált uj biróság helyezkedhetett volna arra a jogi álláspontra, hogy ennek a kormánynak tagjai felett nem itélkezhetik, mert azok nem voltak alkotmányos értelemben vett ministerek, már pedig az 1848 : III. tcikk 32. §-ának anyagi rendelkezései világosan csak alkotmányos mimsterekre vonatkoznak. Nehogy tehát valamikép kérdés tárgyává tétessék az illetékesség, erre nézve kifejezett intézkedést kellett felvenni, mert máskülönben előfordulhatott volna az, hogy a köztörvények szerint nem lehet eljárni és a biróság maga esetleg nem talál támpontot arra, hogy a bűnösséget kimondja és büntetést szabjon ki, avagy előállhatott volna egy másik eset, hogy egy újonnan konstruált alkotmányjogi biróság esetleg nem fogja magát illetékesnek találni. Ez volt a legfontosabb oka annak, hogy kifejezetten bele akartuk és szerintem bele is kellett vennünk a javaslatba a Károlyi-kormány tagjaira vonatkozó részt. Ezzel teljesen megfeleltem arra is, hogy miért