Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-40

A Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó 11-én, kedden. 429 Rassay Károly : Meg fogják vizsgálni, nemcsak a biróság, amelyet alakítunk, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a tömegekkel operálni kezdtek és idebenn a Házban is izgatták a közvéleményt. (Felkiáltások balfelől : A reakció is hozzájárult !) Nemcsak azok voltak királyhűtlenek, akik az 1918 október 31-iki lázadást elkövették, amint t. képviselőtársam mondotta, de azok is, akik nem is olyan régen azelőtt a tömegek élén állva, ugy beszéltek, hogy ha kell, a királyt el fogják fogatni. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelol. Mozgás.) Griger Miklós : Ki az ? Rassay Károly : Vázsonyi Vilmos ! Bródy Ernő : Fényes Lászlót tessék felelősségre vonni ! Rassay Károly : Ami a másik kérdést illeti, a törvény rendelkezését a Károlyi-kormány vád alá helyezése tekintetében, sajnálattal nélkülöztem, hogy az igazságügyminister ur ebben a tekintetben nem adta kimerítő előadását annak, hogy mi volt az a gondolatmenet, amely szükségessé tette ennek a rendelkezésnek a törvénybe való felvételét. Azt hiszem, hogy Szterényi t. képviselőtársam gondolatmenetében ott van egy alaphiba, hogy ő ugy állitj a be a dolgot, mintha a ministeri különleges felelősség különleges birósága valami enyhébb, szelídebb biróság volna, mint a rendes köztörvényi biróság. B. Szterényi József: Az is! Rassay Károly : T. képviselőtársaim azt mondja, hogy az is. Leszek bátor bemutatni, hogy sokkal súlyosabb biróság, mint a köztörvényi biróság. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelol.) Egyrészt azért, mert materiális szempontból nincs megkötve sem a bűncselekmény tekintetében, sem a büntetési tétel tekintetében. (Ugy van! Ugy van ! jobbfelol.) A biróság csak afelett Ítélhet, hogy valaki a törvényt átlépte-e vagy sem, hogy a jogszabályokat megszegte-e vagy sem. Ennek a bíróságnak többről kell Ítélnie, ennek Ítélnie kell arról is, hogy ha valaki a törvényt nem lépte át, esetleg akkor is büntetés alá vétessen. B. Szterényi József: Ha valaki olyant követett el. Rassay Károly : Az 1848. évi III. te. 32. §-a tisztán beszél arról a mulasztásról is, amelyet felelős állásban lévő minister elkövet, ha annak következménye a közcsend és bátorság fentartásának elmulasztása. Erre a t. képviselőtársam nem talál szabályt a köztörvényi rendelkezésekben. Odajutnánk tehát, amit — azt hiszem — sajnálattal látnának ma már azok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak s amire még bátor leszek kitérni, ahová eljutottunk a népbiztosok ügyében : hogy számos bűncselekménnyel állunk szemben, melyeket nem tudunk a büntetőtörvénykönyv szakaszai közé beszorítani ; látjuk, hogy itt egy országot tönkretettek, hogy a gyilkolásoknak őrült tömegét produkálták, romboltak és nem tudjuk módját találni annak, hogy a büntetőtörvénykönyv alapján hogyan és miként vonjuk őket felelősségre s az Ítéletet, még a legerősebben megalapozottat is meg lehet esetleg támadni, ha nem is a méltányosság és igazság szempontjából, de talán a jogi okoskodás szempontjából. Ezért kell gondoskodnunk arról, hogy a Károlyi-kormányok részére különleges biróság legyen s erre megadja nekünk a módot a törvény, mert hiszen végeredményben mi csak a jogfolytonosság alapján állunk, amikor itt az időközi események folytán megszűnt fórum helyébe egy uj fórumot kreálunk. De nem alkalmas a rendes biróság azért sem, mert hiszen — amint emiitettem — a biróság afelett dönt és ítél, hogy a kormány a fennálló törvényt megszegte-e vagy sem. Kétségtelen azonban, hogy egy kormánynak az életében jöhetnek pillanatok, amikor a fennálló törvényt és jogszabályt a legfőbb elvnél : az állam üdvénél fogva meg kell szegnie, mert ha nem szegné meg, mulasztást követne el. Ebben az esetben a birói szerv csődöt mondana, mert hiszen az csak a fennálló törvények értelmében bírálhatja el a cselekményeket. Egy kormány életében a szükségrendeletekkel való operálás elkerülhetetlen, még a normális életben is, annál inkább elkerülhetetlen abnormális viszonyok között. Ha tehát azt akarom, hogy a kormányt minden tényéért és cselekedecéérc felelőssé lehessen tenni, akkor szükségem van arra-, hogy azt a kormányt ez alá a rendelkezés alá vonjam, tekintet nélkül arra, hogy miképen keletkezett, miképen jött létre. De t. képviselőtársam — ugy látszik — azzal az indokolással látja kizártnak azt, hogy a Károlyikormányra alkalmazhassuk a ministeri felelősséget, mert a Károlyi-kormány nem alkotmányos utón jött létre. Véleményem szerint a kérdés eldöntésénél ez nem releváns szempont. A kormányt minis téri felelősség alá kell helyezni akkor is, ha nem alkotmányos utón jött létre, ha minis téri jogkört és ministeri hatáskört gyakorolt. Hiszen, ha nem erre az álláspontra helyezkednénk, akkor végeredményben oda jutnánk, hogy aki törvénytelen utón jutott a hatalom birtokába, előny ösebb megítélés alá kerülne, mint minister, aki alkotmányos utón került a ministeri hatalom birtokába. Épen t. képviselőtársam emiitette, hogy a Károlyikormány elmulasztotta a népképviseletet összehívni és parlamenti ellenőrzés alá helyezni magát. Épen ez a körülmény mutatja, hogy a Károlyikormányt ministeri felelősség alá kell helyezni, mert lehetetlen, hogy ebből a doluszból, ebből a mulasztásából magára nézve előnyösebb helyzetet kreáljon. T. képviselőtársam azt mondotta, hogy mi lesz a Károlyi-kormánynak azokkal a cselekedeteivel, amelyek az 1848 : III. te. 32. §-ának rendelkezései alá nem vonhatók. Én azt hiszem, ebuen a tekintetben nagyon egyszerű a felelet, mert ugyancsak az 1848 : III. t.-c. 36. §-a világosan akként rendelkezik, hogy a hivatalos minőségükön kivül elkövetett egj^éb vétségekre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak. T. képviselőtársam azt kérdezi tőlem, hogy mi lesz azokkal a bűncselekményekkel, amelyeket akkor követtek el, amikor még nem voltak ministerek. Ugy érzem,