Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-40

428 A Nemzetgyűlés 40. ülése '. évi május hó 11-én, kedden. fórum alá esik minden kormány, bármikor működött is, ha azt a kormányt a Nemzetgyűlés, mint a törvényhozás jogutódja, vád alá akarja helyezni. Kovács J. István: Ugy van! Rassay Károly: T. képviselőtársam azt mondotta, hogy vitatható lenne, vájjon a múlt kormányokra nézve lehetséges-e ezt az uj fórumot alkalmazni, helyesebben a régi kormányokat ez alá az uj fórum alá vonni? Ez talán folytatása annak a gondolatmenetnek, amelynek Mikovínyi Jenő t. képviselőtársam adott kifejezést, amikor azt mondotta, hogy a törvény visszaható erővel is rendelkezik. Méltóztassanak megengedni, de ez a törvény nem rendelkezik visszaható erővel, mert általános jogelv, hogy a visszaható erőt csak a materiális szempontokból kell mérlegelni és csak akkor lenne visszaható erő a törvényjavaslatban, ha uj büntetési tételeket, a vád alapjául szolgáló uj tényt vennénk fel a törvényben. De amikor nem csinálunk mást, mint hogy egy megszűnt fórum helyébe uj fórumot teszünk, akkor visszaható erőről beszélni nem lehet. T. képviselőtársam nem ért velem egyet ebben a tekintetben és ezért engedje meg, hogy egy egészen közönséges példával illusztráljam ezt az álláspontomat, ilyen példának alkalmas lesz talán a következő : Ha ezelőtt két évvel valaki gyilkosságot követett volna el és a biróság ma vonná őt felelősségre, meg vagyok győződve, hogy nem lenne módja annak a vádlottnak azzal védekezni, hogy neki állítsák vissza az esküdtbiróságot, mert időközben az esküdtbiróságok működését felfüggesztették és erre a bűncselekményre uj fórumot kreáltak. (Igaz ! Ugy van !) Ami Szterényi képviselőtársamnak a történelmi visszaemlékezéseire vonatkozó előadását illeti, arra nem óhajtok kitérni. Ezek igen értékes anyagot fognak szolgáltatni majd a Károlyi-kormány vád alá helyezésénél. Én azonban ugy látom, hogy ebben a képben egy szín kissé el van mosódva, és pedig az a szin, amely az 1918 október 31-ike előtti kormányra vonatkozik, (ügy van! Ugy van! jobb felöl.) amely kiemelné, hogy az a maga gyengeségével és mulasztásaival tűrte, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) hogy az események odáig fejlődjenek. B. Szterényi József: Aki mulasztott, vonják felelősségre. Rassay Károly: Igen, t. képviselőtársam, igen, vonják felelősségre és ha ebben a nemzetben a jogérzetnek érzése megvan és ha az alkotmányosság-, hoz csakugyan visszatérünk, felelősségre is fogják vonni (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) és meg fogják vizsgálni, hogy mik toltak azok a belső inditó okok, azok az erők, amelyek működtek, s azok a mulasztások, amelyek megengedték, hogy ezek az erők működjenek 1918 október 31-éig. (Helyeslés jobbfelől.) B. Szterényi József : Aki mulasztott, vonassék felelősségre. jegyzetek szerint ezt a két kifejezést használta : »Ki vele! Ki kell dobni!« Mivel a képviselő ur most kijelentette, hogy ő ezen kifejezéseket nem használta... Szmrecsányi György: A gyorsíró urak tévedhettek ! Barla-Szabó József: Más mondta! Elnök : ... és a gyorsíró urak tévedhettek, természetes, hogy a rendreutasitás sem áll fenn. Ezzel el van intézve a dolog. (Helyeslés.) Barla-Szabó József: Nem Szmrecsányi képviselő ur mondta, hanem más! (Zaj.) Szmrecsányi György: Én csak azt mondtam, hogy a mentelmi bizottsághoz kell utasítani és a 258. §-t kell alkalmazni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Ez a dolog a házszabályok szerint • és gondolom közmegnyugvásra el van intézve. (Helyeslés.) Szólásra következik? Haller József jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslathoz általánosságban, néhány szempont megvilágítása céljából hozzászólhassak. (Halljuk! Halljuk!) Foglalkozni kívánok a törvényjavaslatnak különösen az előttem szólott képviselőtársam, báró Szterényi József képviselő ur által kifogásolt két rendelkezésével, amelyek közül az egyik az, hogy a törvényjavaslat kifejezetten nem rendelkezik az 1918 október 3l-e előtt megalakult kormányok felelősségre vonása tárgyában, a másik kifogás pedig a Károlyi-kormány tekintetében a törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseket érinti. T. Nemzetgyűlés ! Ami azt a kérdést illeti, hogy a törvényjavaslat kifejezetten nem rendelkezik abban a tekintetben, hogy az 1918 október 31-e előtt működött, t. képviselőtársam által úgynevezett »alkotmányos kormányok« felelősségrevonása esetében alkalmazandó-e ez a javaslat, vagy sem, arra nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ebben a tekintetben nem kellett külön rendelkezés, mert a törvény első szakasza szórói-szóra a következőket mondja (olvassa) : » A ministerek felelősségrevonása felől a független magyar felelős ministerium alakításáról szóló 1848. : III. te. 32. §-ában meghatározott esetekben, addig, amig a törvényhozó hatalmat a Nemzetgyűlés gyakorolja, a Nemzetgyűlés határoz.« Ha tehát elfogadjuk azt az alapot, amely kétségen kívül megáll, hogy a Nemzetgyűlés, helyesebben mondva a törvényhozó testület, minden kormányt vád alá helyezhet, ha a vád alá helyezés materiális előfeltételei fenforognak, tekintet nélkül arra, hogy az a kormány mikor működött, akkor véleményem szerint ebben a tekintetben külön rendelkezést felvenni nem volt szükséges, (Ugy van! jobbfelől.) mert ez a javaslat csak egy eljárási fórumot állapított meg (Ugy van! jobbfelöl.) és ez alá az eljárási