Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-40

426 A Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó 11-én, kedden. a ministeri felelősségről szóló törvényt. (Igás! Ugy van! balfelől.) Az 1848: III. te. rendelkezései ellenére, amelyek a ministerek felelősségét szabályozzák, amint azt a t. igazságügyminister ur olyan szépen előadta, 1919 február. 25-ikén a következő történt: 1919 február 25-ikén este — méltóztatik emlékezni, tisztelt Nemzetgyűlés — egy tüntetés volt, amely a Népszavát rombolta le részben, s amelyet a bolsevisták követtek el. Ekkor felébredt a lelkiismerete azoknak a polgári ministereknek, akik a kabinetben voltak s erélyes intézkedést akartak tenni, erélyes intézkedéseket követeltek a bolsevisták ellen. Es akkor, bogy rászánják magukat a bolsevisták elleni intézkedésekre, erélyes intézkedést kellett tenni jobbra is, a volt ministerekkel szemben. Pető Sándor : Jobbra is, balra is ! B. Szterényi József: És akkor történt, t. Nemzetgyűlés, hogy február 25-én este megjelent nálam — és ugyanakkor báró Szurmay Sándor volt honvédelmi ministernél is — egy rendőrtisztviselő két detektivvel, átadva a következő írást (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A ministertanács elhatározta, hogy önt felelősségre fogja vonni amiatt, mert a háború céltalan folytatása körül követett magatartásával egyik fő okozója volt az ország külpolitikai és gazdasági helyzete megromlásának. A vád alá helyezésről és az itélőbiróságről külön néptörvény fog intézkedni. A népköztársaság érdekeire aggályos volna, ha ön a felelősség alól magát az országból való eltávozásával kivonhatná. Ezért a ministertanács az 1919 : XX. néptörvóny 1. §-a alapján elrendelte az ön őrizet alá helyezését. Ennek végrehajtásában felszólitom önt, hogy dr. Laky Lajos rendőrtanácsosnak, akit e rendeletem végrehajtásával megbiztam, további utasításait saját érdekében minden ellenkezés nélkül teljesítse. Budapest, 1919 február 25-én, dr. Nagy Vince.« (Zaj a baloldalon.) Ugyanezt a rendeletet vagy írást kapta báró Szurmay, azzal az eltéréssel, hogy Laky Lajos nevének helyén ott más név szerepelt és ugyanezt kapta gróf Mikes János szombathelyi püspök, azért, mert merészelte kétségbevonni az akkori népköztársaság elnökének főkegyúri jogát, merte kétségbevonni azt, ha vájjon a király főkegyúri joga átszáll-e egyszerűen a köztársaság elnökére, vagy pedig az személyes jog. (Zaj balfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Ezek a rendőrtisztviselők könnyes szemekkel adták át parancsukat. Becsületes magyar lélekkel bocsánatot kértek, mondván, hogy nekik kenyerük és e rendelet végrehajtása között kell választaniuk. (Mozgás.) És következett az, t. Nemzetgyűlés, hogy másnap elhurcoltak bennünket, 12 határrendőr felügyelete alatt és fegyveres erővel kisértek végig az országon, mígnem elérkeztünk ahhoz az áldott helyhez, Szentgotthárdra, — hála legyen érte a Mindenhatónak, hogy akaratuk ellenére odajuttattak — abba a nemesen érző szivek és lelkek által lakott szerzetes-rendházba, a zirczi apátság szentgotthárdi rendházába. Itt a Nemzetgyűlés szine előtt kell hálánkat lerónunk azoknak a főtisztelendő atyáknak, akik a szeretet melegével, az isteni igehirdetésnek bensőségével tartották bennünk a lelket, megtettek minden emberileg lehetőt arra, hogy abban a nehéz helyzetben, amelyben voltunk, féligmeddig legalább tűrhető állapotban legyünk. (Éljenzés a baloldalon.) Betetőzték a Károlyi- és Berinkey-kormányok velünk szemben a személyes szabadság megsértése címén elkövetett bűntényt még azzal, hogy amikor hatalmuk leteltével 1919 március 20-án vagy 21-én utolsó minister tanácsukat tartották, kifejezetten kiszabadították börtönükből a bolsevistákat, mert azok ragaszkodtak ahhoz, hogy ők mint szabad emberek állhassanak az ország élére, ellenben bennünket, Szurmayt, Mikest és engem, átadtak a bolsevisták kormányának. Ennek köszönhettük, hogy 159 napig a rabság kenyerét ettük azért, mert kötelességünket az ország iránt, és Mikes az egyház iránt, becsületesen teljesítettük. (Mozgás.) Megtettük feljelentésünket az ügyészségnél még 1919 szeptemberében. Nem mozdult meg az igazságszolgáltatás keze semminő tekintetben, mert be kellett várni azt, ha vájjon politikai kérdéssel, ministeri felelősség alá eső kérdéssel, vagy közönséges bűnténnyel van-e dolgunk ; közhatóság követte-e el a személyes szabadság megsértését, vagy magánszemélyek ? Én magánszemélyek által elkövetettnek tartom. (Ugy van ! Ugy van !) En nem ismerem el, hogy azok az urak valaha — azt az egy napot kivéve, amikor Károlyi még felelős ministerelnök volt — ministerek lettek volna. (Helyeslés.) Huber János: Bitorlók! B. Szterényi József: Személyes szabadság megsértése címén kellett megtennem a feljelentést. Maga a kormány sem tartotta őket annak, hiszen nem ismeri el önmagát ama kormány jogutódjának. Anyagi vonatkozásokban megtagadja mindazt, ami annak a kormánynak kötelezettségvállalására vonatkozik. Csak most egyben akarjuk elismerni, az alkotmányos felelősség tekintetében ? Huber János: Vajjon miért? B. Szterényi József: Abban a feltevésben, hogy a kifejtett módosítást a Nemzetgyűlés elfogadja, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik/) Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Kerekes Mihály képviselő ur, ugy látszik, szavait akarja megmagyarázni. Ehhez neki a házszabályok értelmében joga van, mielőtt én a cenzúrát alkalmaznám.